Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850-1941)
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az OTKA támogatásával 1991-ben adtuk ki „Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1850-1941)" című 534 oldalas kötetünket, amely százalékos megoszlásokat nem tartalmaz. A modern...
Tovább
Előszó
Az OTKA támogatásával 1991-ben adtuk ki „Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1850-1941)" című 534 oldalas kötetünket, amely százalékos megoszlásokat nem tartalmaz. A modern technika lehetőségeinek kihasználásával most megjelentetjük az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások (OKTK) támogatásával a százalékos megoszlásokat tartalmazó kiegészítő kötetünket is. 1995 végén elkészült a „Felvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1850-1941) című kötet. Terveink szerint 1996-1997-ben megjelentetjük a Kárpátalja és a Délvidék hasonló adatait tartalmazó köteteket is. E kötetekhez is tervezzük a százalékos megoszlásokat tartalmazó kiegészítő kötetek kiadását. Az Erdély adatait bemutató kötet előszavában utaltam számos olyan momentumra, amelyeket érdemesnek tartottam megemlíteni. Nincs értelme ezeket megismételni, mégis talán nem érdektelen az ott említett fontos tézisek rövid összefoglalása. A történelmi sor, illetve elemzés szempontjából minden egyes időpontnak megvan a maga jelentősége, mégis az adatgyűjtemény összeállításának költsége, illetve a minél gyorsabb megjelentetés igénye szükségessé tett az időpontok közötti bizonyos válogatást. A kötetben vizsgált kilencven évet felölelő történelmi időszak alatt számos közigazgatási változás valósult meg. Ezek tárgyszerű időrendi követése, az adatok összehasonlításának teljes biztosítása rendkívül nehézkes. A munkálatok során a változásokat járási - és egy-két kivétellel községi - szinten végrehajtottuk, a községrész-átcsatolások tekintetében azonban erre csak kivételes esetben került sor. E kötet az 1910. évi magyar népszámlálás területsoros közlését veszi alapul és valamennyi adatot - visszafelé és előre - e területi rend szerint publikál. Ebben a kötetben az anyanyelvet magyar, román, német és egyéb (és ismeretlen) csoportosításban részletezzük, függetlenül az egyes népszámlálásoknál közöltektől. A kötetben a részletesebb anyanyelvi adatok szemléltetése céljából nagyobb területi egységek szerint közreadjuk az 1910. évi közigazgatásnak megfelelően a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok anyanyelvi adatait bemutató összefoglaló táblákat is. Ezek tartalmazzák azokat a részletesebb anyanyelvi adatokat, amelyek - egyes kivételekkel - esetenként a népszámlálásnál közlésre kerültek. Most ezek százalékos adatait, illetve valamennyi összefoglaló adat százalékos megoszlását is publikáljuk. Az egyes népszámlálásokra vonatkozó ismertetéseket, a fogalmi eltéréseket és a módszertani problémákat nem, a közigazgatásra vonatkozó kérdések jelentős részét megismételjük. A hagyományos népszámlálások, illetve a statisztikai közlések alkalmával általában arra törekedtek, hogy az adatokat a mindenkor érvényes közigazgatás szerint részletezzék. A népességi adatok publikációinál Magyarországon 1960 óta az vált szokássá, hogy ahol lehetséges - ha rendelkezésre állnak a területi átcsatolások, összevonások stb. adatai - a népesség száma szerint kell az adatokat korrigálni. Ha korábbi részletadat nem áll rendelkezésre, akkor megfelelő statisztikai módszerekkel, becsléssel állapítják meg az adott település népességszámát.
Vissza
Tartalom
Előszó 7
1. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK
1.1 Az eredeti közlésnek megfelelően
1.1.1 A jogi népesség nemzetiség szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú
városonként, 1850 12
1.1.2 A népesség anyanyelv szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú városonként, 1880 13
1.1.3 A népesség anyanyelv szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú városonként, 1910 14
1.1.4 A népesség anyanyelv szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú városonként, a román népszámlálás alapján, 1930 15
1.1.5 A népesség anyanyelv szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú városonként, a magyar népszámlálás alapján, 1941 16
1.1.6 A népesség nemzetiség szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú városonként, a román népszámlálás alapján, 1941 18
1.2 A kötetben alkalmazott csoportosításnak megfelelően
1.2.1 A jogi népesség nemzetiség szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú
városonként, 1850 19
1.2.2 A népesség anyanyelv szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú városonként, 1880 20
1.2.3 A népesség anyanyelv szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú városonként, 1910 21
1.2.4 A népesség anyanyelv szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú városonként, a román népszámlálás alapján, 1930 22
1.2.5 A népesség anyanyelv szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú városonként, a magyar népszámlálás alapján, 1941 23
1.2.6 A népesség nemzetiség szerint, vármegyénként és törvényhatósági jogú városonként, a román népszámlálás alapján, 1941 24
2. RÉSZLETES ADATOK TELEPÜLÉSENKÉNT (A NÉPESSÉG ANYANYELV
SZERINT, 1850-1941)
Tisza bal partja
Bihar vármegye 26
Nagy-Várad törvényhatósági jogú város 73
Máramaros vármegye 74
Szatmár vármegye 82
Szatmár-Németi törvényhatósági jogú város 106
Szilágy vármegye 107
Ugocsa vármegye 133
Tisza-Maros szöge
Arad vármegye 135
Arad törvényhatósági jogú város 159
Csanád vármegye 160
Krassó-Szörény vármegye 161
Temes vármegye 201
Temesvár törvényhatósági jogú város 221
Torontál vármegye 222
Királyhágóntúl
Alsó-Fehér vármegye 232
Beszterce-Naszód vármegye 253
Brassó vármegye 264
Csík vármegye 268
Fogaras vármegye 276
Háromszék vármegye 286
Hunyad vármegye 298
Kis-Küküllő vármegye 345
Kolozs vármegye 358
Kolozsvár törvényhatósági jogú város 384
Maros-Torda vármegye 385
Maros-Vásárhely törvényhatósági jogú város 407
Nagy-Küküllő vármegye 408
Szeben vármegye 422
Szolnok-Doboka vármegye 433
Torda-Aranyos vármegye 468
Udvarhely vármegye 485
Névmutató
Magyar név szerint 502
Román név szerint 537-571