1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erdély római katolikusai a XVIII. század közepén

Szerző
Szerkesztő
Kecskemét
Kiadó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete
Kiadás helye: Kecskemét
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 120 oldal
Sorozatcím: Libelli Transsilvanici
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-9815-07-0
Megjegyzés: Román nyelvű összefoglalóval és tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarországon a római katolikus püspökségek a XVIII. század utolsó negyedében és a XIX. század elején jelentették meg első Schematismusaikat. A kezdetben Calendarium-nak, utóbb Schematismus-nak... Tovább

Előszó

Magyarországon a római katolikus püspökségek a XVIII. század utolsó negyedében és a XIX. század elején jelentették meg első Schematismusaikat. A kezdetben Calendarium-nak, utóbb Schematismus-nak nevezett könyvek, főleg a XIX. század elejétől, rengeteg nevet, történeti és statisztikai adatot közöltek az egyházmegyék településeiről, népességéről, templomairól, iskoláiról. Következésképp, a „schematismusok korában", elsősorban a XIX. század rendszeres népszámlálások előtti időszakában viszonylag könnyen tájékozódhat a kutató az egyházmegyék papjairól, plébániáiról, népességéről. Sokkal nehezebb a kutató helyzete, ha a „schematismusok előtti idők" egyházi viszonyait, vallási és kulturális élettel kapcsolatos statisztikai adatait próbálja megismerni. Ezért örvendetes, ha olyan adatsorokra lelünk, amelyek felvillantják egy teljes egyházmegye „schematismusok előtti", XVIII. század közepi templomait, papjait, egyházi intézményeit, katolikus népességét, mégpedig főesperességek és plébániák szerinti megközelítésben.
Alábbiakban olyan forrásokat mutatok be, illetve olyan források adatait használom föl a XVIII. század közepéről, amelyek képet adnak a sok vihart átélt erdélyi római katolikus püspökség plébániáiról, papjairól, iskoláiról, az erdélyi katolikus népesség számáról, összetételéről, népmozgalmi sajátosságairól.

FORRÁSOK, FORRÁSKRITIKAI MEGJEGYZÉSEK
Az 1761. és 1762. évi táblázatos összeírások Közleményem forrásainak sorában központi helyet foglal el a Gyulafehérvári Érseki Levéltár két táblázatos egyházmegyei összeírása. Az egyik 1761-ben, a másik 1762-ben készült.1 A hatalmas táblázatok összeállítója bizonyára a Püspöki Hivatal mindennapi adminisztrációs egyházkormányzati igényeit igyekezett kiszolgálni. A dokumentumokat olvasva a kutatónak olyan érzete támadhat, hogy az adatok összegyűjtője, rendezője a még nem létező egyházmegyei schematismust próbálta helyettesíteni. Mindkét összeírás főesperességek szerint csoportosítja azokat az erdélyi városokat, falvakat, amelyeknek számottevő római katolikus lakossága volt, amelyekben plébános működött, vagy ahol szerzetesek végeztek lelkészi szolgálatot a XVIII. század közepén. Az 1761. évi kimutatás készítője az egyes főesperességek áttekintése után megpróbálta a főesperességre vonatkozó adatokat összesíteni, de a táblázatsor legvégén nem vállalkozott a „summa summárum" számadatainak leírására. Az 1762. évi kimutatás készítője az alcsíki táblázat kivételével meg sem kísérelte a distriktusok adatainak összesítését, ellenben az összeírás végén, külön lapon, kissé hevenyészve papírra vetett az egész egyházmegyére vonatkoztatva néhány összesített számadatot. Az erdélyi római katolikus főesperességek határai a XVIII-XX. században többször is változtak. Bizonyos főesperességek egyesültek. Más főesperességek kiváltak a meglévőkből. Az 1761-1762. évi összeírások természetesen a saját koruk kerületi beosztását tükrözik. Ugyanez vonatkozik a főesperességek megnevezésére is. Vissza

Tartalom

bevezető 5
források, forráskritikai megjegyzések
Az 1761. és 1762. évi táblázatos összeírások 5
Az 1753. évi jegyzékek az erdélyi püspökség papjairól 9
AZ 1761. ÉVI TABELLA... EGYSZERŰSÍTETT ÁTIRATA 11
Megjegyzések az 1761. évi Tabellához 18
AZ 1762. ÉVI STATUS ANIMARUM EGYSZERŰSÍTETT ÁTIRATA 21
Megjegyzések az 1762. évi Status Animarumhoz 30
TEMATIKUS ADATRENDSZEREZÉSEK, KIMUTATÁSOK 31
Kimutatás azokról az erdélyi településekről, ahol 1753-ban világi plébánosok
tevékenykedtek 31
Kimutatás azokról az erdélyi településekről, plébániákról, ahol 1753-ban rendszeresen szerzetesek végeztek papi szolgálatot 33
Az 1761. évi Tabella templomokra, kápolnákra vonatkozó, kigyűjtött, rendszerezett adatai 35
Az erdélyi római katolikus iskolák 1761-ben 39
ADATSOROK EGY SCHEMATISMUSOK ELŐTTI SCHEMATISMUSHOZ 41
Az erdélyi egyházmegye papjai (1753-1762) 41
Római katolikus népességű vagy római katolikusok által is lakott erdélyi települések (1753-1762) 53
A FORRÁSOK FELDOLGOZÁSA SORÁN ALKALMAZOTT ÁLTALÁNOS RÖVIDÍTÉSEK 85
IRODALOM 86
ROMÁN NYELVŰ KIVONAT 87
ROMÁN NYELVŰ TARTALOMJEGYZÉK 88
TARTALOM 89
AZ 1761. ÉVI TABELLA... FAXIMILÉJE I-XXXI.

Bárth János

Bárth János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bárth János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem