Erdély öröksége VII.
Erdély változása/1703-1750 - Erdélyi emlékírók Erdélyről
Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: | Franklin-Társulat |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Fűzött kemény papírkötés
|
Oldalszám: | 291
oldal
|
Sorozatcím: | Erdély öröksége |
Kötetszám: |
7
|
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
24 cm x 17 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Az önálló Erdély születésének négyszázados fordulóján kiadta a Franklin-Társulat. Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Hivatott drámaíró tollára kívánkozó tragikus helyzete az egyénnek és a magyar történelemnek!
Kor : 1690.
Színhely : a zernyesti csatatér.
Főszereplők : az egyik oldalon Heissler császári...
Tovább
Előszó
Hivatott drámaíró tollára kívánkozó tragikus helyzete az egyénnek és a magyar történelemnek!
Kor : 1690.
Színhely : a zernyesti csatatér.
Főszereplők : az egyik oldalon Heissler császári seregeiben Teleki Mihály, a másik oldalon, török csapatok élén Thököly Imre. A harcot Erdélyért vívják! Heissler csapatai birtokon belül vannak ; Erdély szinte már megingathatatlanul Habsburg-birtoknak tetszik. És Teleki, az imént még önálló Erdély utolsó nagy politikusa, együtt harcol a birtokon belül lévőkkel, a fejedelemség leverőivel, a hódítókkal. A kortársak haragja árulást lát cselekedetében ; a történelem menetét világosabban szemlélő historikus azonban méltányosabb és politikai megfontolásról beszél.
A csatasík külső felén a birtokon kívül lévő Thököly Imre helyezkedik el. A török szultán Magyarországból való kiűzetése után most szervezte újjá hadseregét, s néhány esztendővel a bukás után újabb hódításra készül. Thökölyt Erdély fejedelmévé nevezi ki, és fejedelemségének tényleges elnyeréséért elküldi a császári seregek ellen. A harc így voltaképpen a császár és a török csatája ; a magyar mindkét fél szemében eszköz csupán, s a maga szempontjából folyvást szerencsétlenebb szerepre kényszerült áldozat.
A két nagyhatalom érdekeinek ütközőpontján eszköz volt már az önálló Erdély is, a fejedelemség virágkorában, de míg akkor, Bocskai, Bethlen és a Rákócziak alatt tekintélyre és európai rangra emelkedhetett, addig most, a német és a török hatalom egyensúlyának megingásával, erőtlenül hullik oda a mérleg megnehezedett serpenyőjére.
Vissza
Tartalom
TOLNAI GÁBOR : Bevezetés V
APOR PÉTER : Erdély változása 1
Részletek «Metamorphosis Transsilvaniae» című munkájából
(Monumenta Hungáriae Historica, írók n. kötet, Pest, 1863., a
315-318., 321-328., 329-333., 341-363., 375-393. 400-
414., 416-443. lapokról.)
II. RÁKÓCZI FERENC: Egy bűnös vallomása 62
Részletek «II. R. P. önéletrajza» címen Dómján Elek fordításában (Miskolc, 1906.) megjelent, eredetileg latinul megírt
vallomásaiból, az 1-19., 71-84., 115-165., 169-202.lapokról.
MIKES KELEMEN törökországi leveleiből 149
Négy levél «M. K. törökországi levelei»-nek a Remekírók képes
könyvtárában (Bp. 1905.) megjelent kiadása 49-53. és 202-
204. lapjairól.
SZAKÁL FERENC naplója 156
Teljes szövegközlése a «Történelmi emlékek a magyar nép községi és magánéletéből)) c. sorozat II. kötete 38-79. lapjain kiadott naplónak.
VARGYASI DANIÉI ISTVÁN életének leírása 178
Teljes szövegközlése a Dániel Gábor : «A vargyasi Daniel-család
eredete» (Bp. 1816.) c. munka függelékében, a 341-397. lapokon,
Marosi Gergely magyar fordításában megjelent, eredetileg latin
nyelven írt önéletírásnak (Descriptio vitae).
HERMÁNYI DIENES JÓZSEF emlékírása 215
Néhány utólagos pótlás kivételével teljes szövege a Kelemen
Lajos által Kolozsvárt, 1925-ben kiadott (Minerva-Könyvtár 3.)
emlékírásnak.
BETHLEN KATA: Életemnek folyása 253
Részlet «B. K. életének maga által való rövid leírása» c. önéletrajzából, a Nagyszebenben évjelzés nélkül megjelent első kiadás
7-90. lapjairól.
IDŐRENDI TÁBLÁZAT 286
AZ ÍRÓK ÉLETRAJZI ADATAI 287