1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erdély öröksége V.

Apa és fiú 1630-1661/Erdélyi emlékírók Erdélyről

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 276 oldal
Sorozatcím: Erdély öröksége
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Ravasz László bevezetésével. Az önálló Erdély születésének négyszázados fordulóján kiadta a Franklin-Társulat. Nyomta a Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az elárvult fejedelmi székbe, Bethlen Gábor örökébe az erdélyi rendek özvegyét, Brandenburgi Katalint (1628-1630) ültették. Katalin azonban érdemtelennek bizonyult néhai férje örökére s a rendek a... Tovább

Előszó

Az elárvult fejedelmi székbe, Bethlen Gábor örökébe az erdélyi rendek özvegyét, Brandenburgi Katalint (1628-1630) ültették. Katalin azonban érdemtelennek bizonyult néhai férje örökére s a rendek a katolicizmus felé való hajlása miatt le is mondatták. Előbb a néhai fejedelem öccse, Bethlen István körül csoportosultak, utóbb azonban mégis I. Rákóczi Györgyöt (1630-1648), a fejedelemséget viselt Zsigmond fiát, választák meg fejedelmekül.
A megválasztott Rákóczi György az ekkori Erdélynek leghatalmasabb földesura volt, de magánvagyonának és hatalmának súlya az északmagyarországi területekre esett. Tehetsége ugyan kisebb volt, mint Bethlené, de nem volt méltatlan az erdélyi fejedelem tisztére. Tiszta életű, megfontolt, talán túl óvatos ember is volt s hitbuzgósága már-már surolta a türelmetlenség határát. Uralkodása gondokkal kezdődött. A Bécsben regnáló magyar király, II. Ferdinánd és nádora, Esterházy nem akarták elismerni fejedelemségét. Már-már háborúra került a sor emiatt a két magyar haza között, amikor mégis sikerült Rákóczinak Erdély fejedelmi székében külpolitikai vonalon is megerősödnie s 1633 szeptember 28-án Eperjesen békét kötött Ferdinánddal. Ettől kezdve egy évtizeden át békésen uralkodott, csupán 1636-ban volt kisjelentőségű fegyveres összeütközése Bethlen Istvánnal az egykori vetélkedés utolsó hulláma gyanánt. Vissza

Tartalom

Asztalos Miklós: Bevezetés
Szalárdi János: Siralmas krónikájából. Részletek "Siralmas magyar krónika" című munkájából1
Enyedi István: II. Rákóczi György fejedelem lengyelországi útjának és háborújának alkalmatossága. Részlet "Occasio suscepti itineris et belli Principis G. Rákóczi II. in Poloniam" című munkájából79
Petrityvity-Horváth Kozma: II. Rákóczi György veszedelméről. Részlet önéletírásából105
Szalárdi János: Várad elvesztése. Részlet "Siralmas magyar krónika" című munkájából154
Bethlen János: Kemény János fejedelemsége. Részlet "Rerum Transylvanicarum Libri Quatuor" című munkájából204
Medgyesi Pál: Erdély romlásának okairól. Prédikáció (Közölte Szalárdi János "Siralmas magyar króniká"-jának függelékében, a 659-680. hasábokon)239
Apáczai Csere János: Az iskolák igen nagy szükségességéről. Szemelvények "De summa necessitate scholarum" című kolozsvári beköszöntő beszédéből (magyar fordítását közölte Hegedűs István: A Cs. J. paedagógiai munkái, Bp. 1899. c. könyvében)256
Időrendi táblázat270
Az írók életrajzi adatai273
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Erdély öröksége V. Erdély öröksége V. Erdély öröksége V. Erdély öröksége V.
Állapot:
7.480 Ft
3.740 ,-Ft 50
19 pont kapható
Kosárba