Erdély mint hadszíntér

Fülszöveg

A szakma csak "Lexikonos Ravasz"-ként ismeri dr. Ravasz Istvánt, a fiatal hadtörténész generáció jellegzetes, markáns képviselőjét. A több mint száz tudományos és ismeretterjesztő publikáción túljutott szerző a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténész-muzeológusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem óraadója, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Hadtudományi Társaság tagja illetve tisztségviselője, s részt vállal más rangos egyesületek és szervezetek munkájában is.
A szerző most kiadásra kerülő könyvének témája a magyar történelem olyan sorsfordító nehéz szakasza, amelyet monografikusan, s ilyen történelmi hűséggel még senki sem tárt az olvasók elé. "Fehér foltot" szüntet meg a (had)történelem iránt érdeklődő olvasók előtt az 1944 őszi erdélyi harcok igen részletes ábrázolásával. Szinte már neopozitivista tárgyszerűggel követi nyomon a magyar 2. hadsereg ismételt létrehozását, hadrendjének összeállítását, beleértve a román átállás pillanatában Erdélyben állomásozó magyar csapatokat, így a IX. (kolozsvári) hadtestet és a Székely Határőrséget is. Elemző módon mutatja be a román átállás nyomán felgyorsult politikai történéseket és döntéshozó folyamatokat, a magyarországi harcok kezdetét, a 2. (erdélyi) hadsereg támadó hadműveletének, majd visszavonulásának eseményeit, a tordai csata kialakulását és részletes lefolyását a magyar csapatok tevékenységének szempontjából, a tordai csata és a Keleti-Kárpátokban lefolyt harcok színterének katonaföldrajzi leírását, a német Gruppe Siebenbürgen felállításának körülményeit, szervezetét, részvételét az erdélyi hadműveletekben, valamint a Székelyföld, majd Erdély egésze kényszerű kiürítésének ok-okozati összefüggéseit.
Az Erdély mint hadszíntér - 1944 a mai korszerű, új szemléletű magyar történetírás egyik kiemelkedő reprezentánsa. Nem hiányozhat egyetlen szakember, történelem iránt érdeklődő olvasó vagy egykori résztvevő könyvespolcáról sem. Vissza