Erdély Katolikus Nagyjai

Fülszöveg

Incze Dénes Életrajzi adatok
A Székelyföldön, Csíkcsatószegen (Hargita megye) született 1946 május 26-án. Elemi iskoláit szülőfalujában és Csíkszentsimonban, a középiskolát, ahol érettségizett, valamint a teológiát Gyulafehérváron végezte. Istenszolgája Márton Áron erdélyi püspök szentelte pappá 1970 ápr. 5-én. - 1970-1979 őszéig főpásztora szülőfalujába nevezte ki plébános-nak, ahol 1975-ben restauráltatta az ősi plébániatemplomot.
- 1970 őszétől 1980 nyaráig Bárót (Kovászna megye) és környékének volt plébánosa.
- 1980-ban Tusnádfürdőre kapott kinevezést, ahol 1981-ben a helyi lelkészséget plébániai rangra emelte. A betiltott hitoktatást azonnal visszaállította, amiért maga ellen fordította az akkori helyi és vármegyei ateista vezetőséget. Több éves kemény küzdelemmel, a legkilátástalanabb időkben, az erdél3á magyar falurombolás kezdetén, a kis kápolna helyén, a hívek segítéségével modern templomot építetett. Ez belső népművészeti berendezése miatt ma a Székel3rföld remeke.... Tovább

Fülszöveg

Incze Dénes Életrajzi adatok
A Székelyföldön, Csíkcsatószegen (Hargita megye) született 1946 május 26-án. Elemi iskoláit szülőfalujában és Csíkszentsimonban, a középiskolát, ahol érettségizett, valamint a teológiát Gyulafehérváron végezte. Istenszolgája Márton Áron erdélyi püspök szentelte pappá 1970 ápr. 5-én. - 1970-1979 őszéig főpásztora szülőfalujába nevezte ki plébános-nak, ahol 1975-ben restauráltatta az ősi plébániatemplomot.
- 1970 őszétől 1980 nyaráig Bárót (Kovászna megye) és környékének volt plébánosa.
- 1980-ban Tusnádfürdőre kapott kinevezést, ahol 1981-ben a helyi lelkészséget plébániai rangra emelte. A betiltott hitoktatást azonnal visszaállította, amiért maga ellen fordította az akkori helyi és vármegyei ateista vezetőséget. Több éves kemény küzdelemmel, a legkilátástalanabb időkben, az erdél3á magyar falurombolás kezdetén, a kis kápolna helyén, a hívek segítéségével modern templomot építetett. Ez belső népművészeti berendezése miatt ma a Székel3rföld remeke. Mivel nem adott építkezési engedélyt az akkori bukaresti diktátor, sok zaklatásban volt része. A megkezdett tornyot is bosszúból letiltották és csak a rendszer összeomlása után, 1990-ben sikerült felépíteni. 1992-ben per útján visszaszerezte az egyházközségnek a Szent Anna pihenőházat.
- 1970-től az erdélyi főegyházmegyében, a szatmári és nagyváradi egyházmegyékben számos népmissziót és lelkigyakorlatot tartott a híveknek, kispapoknak, papoknak, szerzeteseknek és szerzetesnőknek.
- 1990-töl a visszaállított erdélyi katolikus sajtóban: Vasárnap, Keresztény szó oldalain is megjelennek írásai. Ritkábban a Hitélet, Új ember, Keresztény életben.
- 1998-ban megalapította az erdélyi katolikus családok lelkiségi havi lapját, a Krisztus Világosságát, amelynek első és felelős főszerkesztője. Munkásságáért Dr. Jakab Antal megyéspüspök szentszéki-tanácsosi címmel, Bálint Lajos érsek esperesi címmel tüntette ki.
/
írásai
• Gyermekszentségimádás. (1988)
• Tusnádfürdői keresztút. (1989)
• Ezer esztendő híres katolikus papjai az Erdélyi Egyházmegyében
• Az aranymisés pápa. (1996)
• A szentek élete. I-IV. kötet. (1998-2000)
• A tusnádfürdői plébániatemplom története. (2002) Erdély katolikus nagyjai. (2003)
Erdélyi katolikus családok kalendáriuma. (Évente; 1999-2003) Vissza