kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Táncsics Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 271 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Számos fekete-fehér ábrával illusztrálva. |
Az Olvasóhoz, egy új világ Kolumbuszához | 5 |
Néhány fontos kérdés és felelet | 7 |
Hasonlítsuk össze a jelent a múlttal | 7 |
Boldogabb lett az életünk? | 8 |
Mi a rohamos fejlődés oka? | 9 |
Mi a különbség a felfedező és a feltaláló között? | 10 |
Milyen jelenségekkel foglalkozik a fizika és a kémia? | 12 |
Tiszta fizika, alkalmazott fizika és technika | 13 |
Örökké mozognak-e a mesterséges bolygók? | 15 |
Óránként 60 kilométertől 40 000 kilométerig - 50 év alatt | 15 |
Minek köszönhető a sebesség rohamos fejlődése? | 16 |
Mi az erő? | 17 |
Csak az erő a fontos? | 17 |
Mi történik, ha nincs mozgatóerő? | 18 |
Az örökké mozgó kerékpáros | 19 |
Mit jelent az, hogy egy test egyenletesen mozog? | 19 |
Készítsünk rakétát! Magunk is kiszámíthatjuk, mekkora erő szükséges a mozgatásához | 22 |
Erre a kérdésre mindenki meg tudna felelni | 22 |
Mekkora a meglökött kocsi sebessége? | 23 |
Nagyobb erő, - nagyobb sebesség | 24 |
Rakjunk több követ a kocsiba | 25 |
Ezt érdemes jól megjegyezni! | 25 |
Alkalmazzuk tudásunkat az 1000 kilogrammos rakétára | 26 |
Érdekes példák a mozgásokra | 28 |
Milyen sebesen halad a személyvonat? | 28 |
Mozdonyt tervezünk | 29 |
Mekkora mozgatóerőt tudnak gépeink kifejteni? | 29 |
A legegyszerűbb mozgatóerő. Van-e időnk ellépni a leeső tégla alól? | 30 |
Zuhanás és gépkocsi | 32 |
A szabadesés megismert törvényei | 33 |
A rakéta mozgása | 34 |
Miért esik a kő? Mi láncolja a földet és a többi bolygót a naphoz? | 36 |
A másik nagy kérdés | 36 |
A nagy gondolat - amit nem tudtak bizonyítani | 37 |
Méréssel bizonyítjuk a tömegvonzást | 38 |
Mekkora erővel vonzzák egymást a tárgyak? | 40 |
Az emeleten könnyebbek vagyunk, mint a földszinten | 41 |
Milyen magasságban lesz a 60 kg-os ember súlya 15 kg? | 43 |
És ha kiesünk a rakétából? | 43 |
Könnyen átugorhatunk egy családi házat - a Holdon | 44 |
A fizika legérdekesebb fogalma - a tömeg | 46 |
Űrhajóra szállunk egy liter vízzel | 46 |
Megértjük, hogy mi a "tömeg" | 48 |
Most következik a nagy meglepetés | 49 |
Egy megdöbbentő tapasztalat | 50 |
Mi a különbség egy test tömege és súlya között? | 51 |
Mi a titka a fizika újkori szédületes fejlődésének? | 53 |
Megfigyelés, kísérlet, mérés, számolás | 53 |
Forradalom a számolásban | 54 |
A tudomány célja - a jólét emelése | 56 |
Egységes nyelvet a tudományban! | 56 |
Alapmennyiségek - alapegységek | 57 |
Leszármaztatott mennyiségek | 58 |
Az abszolút mértékrendszer | 59 |
Van még megjegyezni való! | 59 |
Ahol az ezredmillimétéreket is számontartják | 61 |
A termelés egyre nagyobb pontosságot kíván | 61 |
Van-e állandó és változatlan hosszúság? | 62 |
Ellenőrzik az ellenőrző eszközöket | 63 |
Ellenőrzés mindenütt az életben | 65 |
Mi hajtja a rakétát? - Miért rúg a puska? A hatás - ellenhatás törvénye | 66 |
Mindennapi példák | 66 |
Lehetséges-e egyetlen erő? | 67 |
Mekkora a visszaható erő nagysága? | 67 |
Egy fogas kérdés: a ló és a kocsi | 68 |
Hogyan lehet kiszámítani a visszaható erő által okozott végsebességet? | 68 |
Mekkorát rúg a puska? | 70 |
A lőfegyver mint rakéta | 71 |
Elérheti-e a fegyver a belőle kilőtt golyók sebességét? | 72 |
És az igazi rakéta? | 73 |
Érdekességek a rakétamozgásról | 75 |
Lehet-e nagyobb a rakéta sebessége, mint az üzemanyag kiáramlási sebessége? | 75 |
Majdnem rakéta-szakértők leszünk | 76 |
Egy igazi rakétán próbáljuk ki tudásunkat | 77 |
Néhány további izgalmas kérdés | 78 |
A kétfokozatú rakéta | 79 |
A háromfokozatú rakéta | 79 |
Hol lehet messzebbre dobni a gerelyt? A hajítás fizikája | 81 |
Néhány kérdés - próbáljunk felelni | 81 |
Alkalmazzuk tudásunkat egy korszerű példára | 82 |
Könnyen kiszámíthatjuk, hogy milyen magasra emelkedik a felhajított test | 83 |
Milyen messzire jut az elhajított test? | 84 |
A Föld vonzóerejének szerepe a sportban | 85 |
Mekkora változásokra számíthatunk a sportteljesítményekben? | 85 |
Miért előnyösebb a rakéta, mint az ágyú? | 86 |
Felrobbanhat-e a köszörűkő? A körmozgás fizikája | 88 |
Kérdések a villanymotorokról és a tejlfelről | 88 |
Ki akar 10 000-szer nehezebb lenni? | 89 |
Így vizsgálják az űrpilóták alkalmasságát | 91 |
Hogyan függ a röpítőerő a forgástengelytől való távolságtól? | 92 |
Mi az oka a röpítőerőnek? | 92 |
Miért válik ki gyorsabban a tejfel a sebesebben körülforgatott tejesköcsögben? | 93 |
Millió fordulat másodpercenként | 93 |
Miért nem esik a Hold a Földre? Az égitestek mogzásának törvényszerűségei és magyarázatuk | 95 |
Szörnyű világkatasztrófa | 95 |
Miért nem esnek a bolygók a Napba? | 96 |
Ma már ez érthető és világos | 97 |
Newton zseniális számítása | 98 |
A vonzóerő számítása | 98 |
A röpítőerő számítása | 99 |
Newton kezéből kiesik az írótoll | 100 |
A mesterséges holdak és az űrrakéták | 100 |
A bolygók mozgásának Kepler által felfedezett törvényei | 101 |
Hogyan lehet megtudni a távoli égitestek tömegét? | 103 |
"Vitézek, mi lehet ez széles föld felett..." | 103 |
Kiszámítjuk a Föld tömegét | 104 |
Mekkora a Föld átlagos sűrűsége? | 105 |
Mekkora a többi égitest tömege és sűrűsége? | 106 |
Mekkora a Nap átlagos sűrűsége? | 107 |
Mennyire pontosak az ilyen adatok? | 108 |
A többi csillagnaphoz képest nagy vagy kicsiny a Nap tömege? | 109 |
A gép és az ember - hány izommunkást pótol az egy lóerős gép? | 110 |
A gépierő fontossága a termelésben | 110 |
Hogyan lehet összehasonlítani a gép és az ember munkavégzését? | 111 |
Alkalmazzuk ezt az értékes adatot | 112 |
Meglepően olcsó gépi munkaerő | 114 |
Minél több elektromos energiát! | 115 |
Ami mozgatja a világot - az energia | 117 |
Munkagép, erőgép | 117 |
Mi hajtja az erőgépeket? | 118 |
Mikor végez az erő munkát? | 119 |
Mivel mérjük a munkát? | 120 |
A különféle energiák | 120 |
Mi különbség van az energia és a tényleges munkavégzés között? | 121 |
Kimeríthetetlenek-e a természeti energiaforrások? | 122 |
Két érdekes példa | 123 |
A hinta fizikája - milyen órát vigyen magával az űrhajót? | 125 |
Kipróbálhatjuk, hogy milyen értelmesek vagyunk | 125 |
Miért emelkedik a hinta az egyik oldalon éppen olyan magasra, mint a másikon? | 126 |
Munkavégzés közben nem fogy az energia? | 127 |
Galilei és az örökmécses | 128 |
Mi mozgatja a hintát, mi a húrt? | 128 |
Mi a hertz? | 129 |
Milyen órát vigyen magával az űrhajós? | 130 |
Hogyan lehet szabályozni az ingaóra járását és hogyan a hajszálrugós óráét? | 130 |
Egy nagy felfedezés az ingaóra segítségével | 131 |
Két fontos születési évszám | 132 |
Kiszámítjuk, hogy mekkora sebességet kell adni az űrrakétának, hogy örökre elhagyja a Földet, avagy miért nincs légköre a Holdnak? | 133 |
A rakéta szökési sebessége és a gázmolekulák | 133 |
A hinta, a személyvonat és egy új alapeset | 134 |
Kiszámítjuk a szökési sebességet | 135 |
Mekkora munkát végzünk, miközben az 1 kg tömegű testet a végtelenbe emeljük? | 136 |
A szökési sebesség a többi égitesten | 137 |
A szökési sebesség és a bolygók légköre | 137 |
A mozgások örök ellensége - a súrlódás | 139 |
Mindennapi tapasztalatok - érdekes kérdések | 139 |
Mit tanulunk szekrénytolás közben? | 141 |
A korcsolya és a szán súrlódása | 142 |
Mekkora sebességgel tud haladni a korcsolyázó? | 143 |
Lemaradna-e a kerékpáros a korcsolyázó mögött? | 144 |
A gördülősúrlódás | 145 |
Mi az igazság a kerék körül? | 146 |
A kerék és a sín csodája | 147 |
Így esik az ejtőernyős avagy közlekedés a sztratoszférában - a közegellenállás | 150 |
Mire tanít bennünket az esernyő? | 150 |
A kerékpáros és a levegőellenállás | 152 |
Motort a kerékpárba! | 153 |
A levegőellenállás és a vonat | 154 |
Mi az oka a levegőellenállásnak? | 155 |
Az alapeset és a két véglet: az ejtőernyő és az áramvonalas gépkocsi | 155 |
Kimozdíthatná-e a Földet a helyéről egyetlen ember ereje? - Egyszerű gépek | 158 |
A bot és a kötél mint gép | 158 |
A rúd mint erősokszorozó gép | 159 |
Megváltoztatjuk az erő irányát | 160 |
A csiga | 161 |
Még érdekesebb egyszerű gépek | 162 |
A kedves feltalálók ne örüljenek | 163 |
Most már jöhet Archimédész | 164 |
Lehetséges-e feltalálni az örökmozgót? - A fizika legfontosabb törvénye: az energia megmaradása | 165 |
Ami lehetetlen | 165 |
Ez nevetséges | 167 |
Ezt cáfoljuk meg! | 167 |
És mégis van "örökmozgó"! | 169 |
Bűvészetnek beillő három kísérlet - betekintünk a láthatatlanul kicsi anyagrészecskék világába | 171 |
Mikrokozmosz - makrokozmosz | 171 |
Az önmagától szétpukkanó léggömb | 171 |
Meggyújtunk egy kockacukrot | 172 |
Miért veszünk be széntablettát? | 173 |
A zsírszemecskék tánca | 174 |
Hogyan terjed a szag és az illat? | 175 |
Milyen sebesen mozognak a levegő és a folyadék molekulái? | 176 |
Erők a molekulák világában | 177 |
A léggömb titkának magyarázata | 177 |
Mekkorák a molekulák és milyen közel vannak egymáshoz? | 178 |
A molekulák vonzzák egymást | 179 |
A különböző anyagok molekulái is vonzzák egymást | 179 |
A szénsavas víz. A halak és az oxigén | 180 |
A szakítási szilárdság és a molekuláris erő | 181 |
Miért nedvesítjük meg a postabélyeget? | 182 |
Fajsúly és sűrűség | 184 |
Nem mind arany, ami fénylik | 184 |
Amit jó tudni | 184 |
Hogyan mérünk fajsúlyt? | 185 |
Mi van a világűrben? | 187 |
Meg tudnánk magyarázni | 187 |
Melyik nyomható össze könnyebben: az acél és a víz? | 188 |
Lebegve maradhat-e a hajóroncs a tenger mélyén? | 188 |
Lehet-e látni a molekulát? | 189 |
Milyen messzire hallatszik a mennydörgés? | 190 |
Mindenki tapasztalhatta | 190 |
Ezt nehéz elhinni | 190 |
Tenyerünket rezegteti a hang | 192 |
Mennyit rezdül és hová lesz a hang? | 193 |
Miért felel vissza a mélyebb hangon a visszhang? | 194 |
Még egy meglepő és egyszerű kísérlet | 194 |
Mi búg a tengeri kagylóban? Miért változik meg a fogatlan ember hangja? | 196 |
A befőttesüveg eltorzítja a rádió hangját? | 196 |
Érdekes kísérletek a lámpacilinderrel | 197 |
A csendben megzördül az ablaküveg | 198 |
A búgó tengeri kagyló - meséje. A tenger moraja a befőttesüvegben | 199 |
Honnan jönnek ezek a hangok? | 200 |
Szirénázzunk a csenddel | 200 |
Amikor az édesanya se ismer a fia hangjára | 211 |
Miért van világos ott is, ahová nem süt a Nap? | 203 |
A gyertyaláng és a rádióállomás | 203 |
Milyen hosszú a hang-, a rádió- és a fényhullám? | 204 |
Mi bizonyítja azt, hogy a fényben is energia terjed, mégpedig hullámszerűen? | 206 |
Madártollal bizonyítjuk, hogy a fény hullámmozgás | 207 |
Mikor sikerült megmérni a fény terjedési sebességét? | 208 |
Miért lesznek láthatóvá a tárgyak, ha fény esik rájuk? | 208 |
Keressünk délibábot | 210 |
Délibáb az országúton és Budapesten | 210 |
Délibáb a síkságon | 211 |
Délibáb a Balatonon? | 212 |
Hogyan keletkezik a délibáb? | 213 |
Délibáb a vizespohárban | 214 |
Miért drága a jó üveglencse? | 216 |
Mindenkit érdeklő kérdések | 216 |
Mit tud a domború lencse? | 216 |
Egyszerű lencse - rossz kép | 218 |
Olcsó módszer a hibák csökkentésére | 219 |
Miért áll több lencséből a jó lencse? | 220 |
A kitűnő anasztigmát lencse | 220 |
A legújabb találmány: a bevonatos lencse | 221 |
A messzelátó | 223 |
A legegyszerűbb eszközök egyike | 223 |
Messzelátó a borotválkozótükörből | 224 |
Hányszorosan nagyítanak a távcsövek? | 225 |
Mire jó a nagy átmérőjű lencse? | 226 |
Miért építik hegytetőkre a csillagvizsgálókat? | 228 |
Ennek még hasznát vehetjük | 228 |
A fény útján a láthatatlan kicsi tárgyak birodalmában a mikroszkóp | 229 |
A vetítőgép mint mikroszkóp | 229 |
Használjunk két lencsét! | 230 |
Kísérletezzünk a legegyszerűbb mikroszkóppal | 231 |
Miért kell a tárgyat erősen megvilágítani? | 231 |
Meddig lehet fokozni a mikroszkóp nagyítását? | 232 |
Miért drága a jó kutatómikroszkóp? | 233 |
Milyen anyagokból állanak a távoli csillagok? - A színképelemző | 235 |
Új műszerre van szükség | 235 |
Az egyszerű üveghasáb csodája | 235 |
A hő mint mozgás | 238 |
Sok tapasztalat - sok kérdés | 238 |
Mindez nagyon érdekes, de... | 238 |
Miért nem használhatunk vasbeton helyett alumíniumbetont? | 240 |
Miért van millió fokos meleg és miért nincs még ezer fokos hideg se? | 241 |
Hol van a hőmérséklet határa lefelé? Az abszolút nulla fok | 242 |
Mire jó az elérhetetlen abszolút nulla pont? - Az abszolút hőmérséklet | 242 |
Harmincezer millió fok bőrünk közelében! | 243 |
Hogyan keletkezik égéskor a meleg? | 245 |
A gyufaláng titka | 245 |
A sasmadarak és a kémiai egyesülés | 245 |
Miért hidrogén ég a rakétamotorban? | 247 |
Hogyan gyártjuk a hideget? | 249 |
Az egyik hűtési módszer: a párologtatás | 249 |
Háztartási hűtőszekrény: párologtatással | 250 |
Hűtőgép párolgó folyadék nélkül | 252 |
Hogyan mérjük meg a Nap és a csillagok hőmérsékletét? | 254 |
Egy izgalmas feladat és a vaskályha | 254 |
Bárki megmérheti, hogy mennyi meleget sugároz a Nap | 255 |
Mikor sugározná vaskályhánk a meleget úgy, mint a Nap? | 256 |
Hányszor több hőt sugároz a kétszer, háromszor melegebb kályha? | 257 |
Célhoz értünk! | 258 |
Mekkora hőmérsékletűek a többi csillagnapok? | 259 |
A hő átalakítása mechanikai munkává | 260 |
Egy megdöbbentő példa | 260 |
Néhány érdekes adat | 261 |
Mennyire tékozolja a tüzelőszert a gőzgép? | 261 |
Egy métermázsát két méter magasra emelne a gyufaszál melege | 262 |
Megmérjük a hő munkaegyenértékét | 263 |
Mennyi munkavégző képesség rejlik egy kg szénben? | 264 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.