kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 218 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-05-6082-8 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér és színes fotókkal gazdagon illusztrálva. |
| Előszó | 9 |
| A kristályok világa (Rend a lelke mindennek) | 11 |
| Amit egy leejtett kristály árult el | 11 |
| A láthatatlan rácsszerkezet megfigyelése | 13 |
| A történelmi jelentőségű kísérlet | 17 |
| A diffrakció matematikája | 20 |
| A rácsatomok "közvetlen" megfigyelése kétmilliószoros nagyításban | 25 |
| A természet tapétamintái | 27 |
| A legegyszerűbb kristályszerkezetek - optimális helykihasználás | 28 |
| Rossz térkihasználású kristályok | 33 |
| Szerkezet és forma | 35 |
| "A fától az erdőt" | 38 |
| A kristályban kötelező a hiba! | 41 |
| Hogyan keletkeznek a rácslyukak és mennyi van belőlük a kristályban? | 42 |
| Mozgó rácslyukak | 44 |
| Rácslyukak és atomreaktorok | 46 |
| Kristályfestés rácslyukakkal | 47 |
| A kettős törés | 51 |
| Mi okozza a kristály különleges tulajdonságait? | 53 |
| Egy kis fizikatörténet | 55 |
| A kvarckristály hangja | 57 |
| Hajlik, nyúlik, törik | 60 |
| Egy kis technikatörténet | 60 |
| Mitől függnek a fémek tulajdonságai? | 61 |
| A kristályok rugalmas és képlékeny alakváltozása | 62 |
| A deformáció mechanizmusa - A Frenkel-féle becslés | 64 |
| Többet ésszel, mint erővel | 66 |
| A képlékeny alakváltozás diszlokációs elmélete | 68 |
| Addig üsd a vasat, amíg meleg! | 70 |
| Hogyan növelhető a fémek szilárdsága? | 71 |
| Mi teszi a vasat acéllá? | 72 |
| Sorby: a modern fémtan megalapítója | 73 |
| Szerkezetváltozás szilárd állapotban | 74 |
| Az acél ezer arca | 76 |
| Egy titokzatos változása - a martenzites átalakulás | 79 |
| A damaszkuszi pengék titka | 81 |
| A rideg törés | 83 |
| A törés fizikája | 84 |
| Cementből rugó? | 87 |
| Különleges fémek | 87 |
| Felfújható fémek - a szuperképlékenység | 87 |
| Szuperötvözetek | 91 |
| Az emlékező fémek | 93 |
| Nem fémes szerkezeti anyagok | 99 |
| Kerámiák | 100 |
| A szupravezető kerámiák | 105 |
| A társított vagy kompozit anyagok | 110 |
| A beton | 114 |
| Mitől mágnes a mágnes? | 117 |
| Minden anyag mágneses! | 117 |
| Honnan származik az anyagok mágneses tulajdonsága? | 119 |
| Az Einstein-de Haas- és a Barnett-kisérlet | 120 |
| Az atomi mágnesség és a periódusos rendszer | 121 |
| A para- és a diamágnesesség magyarázata | 122 |
| A diamágneses szuszceptibilitás becslése | 123 |
| A paramágneses szuszceptibilitás becslése | 126 |
| Egy különleges kivétel az elektrongáz paramágnesességére | 128 |
| A vas mágnesessége | 130 |
| Hosszú távú rend a ferromágneses anyagokban | 132 |
| Folyékony mágnes? | 133 |
| Mi okozza a hosszú távú rendet a ferromágnesekben? | 134 |
| A felmágnesezhetetlen anyag- az antiferromágnesesség | 135 |
| Folyadékok és makromolekulás anyagok | 136 |
| Óriás láncmolekulák | 136 |
| A láncmolekula alakja | 137 |
| Törvényszerűség az összevisszaságban | 140 |
| Egy egyszerű becslés | 141 |
| Egy különös anyag: az ugrógitt | 143 |
| A mechanikai tulajdonságok és a szerkezet | 145 |
| A gumi | 146 |
| Rendeződött óriásmolekulák - kristályos polimerek | 154 |
| Színpompás fóliacsíkok | 155 |
| Feszültségoptika | 157 |
| Biopolimerek | 160 |
| Legősibb szerkezeti anyagunk: a fa | 160 |
| Fehérjék | 162 |
| A gyapju és a haj építőanyaga: a keratin | 165 |
| Kötőszövetek fontos alkotórésze: a kollagén | 166 |
| A kollagéngép | 167 |
| A legközönségesebb folyadék - a víz | 168 |
| A víz fizikai tulajdonságai | 169 |
| A vízmolekula | 172 |
| A vízmolekulák kapcsolódása | 173 |
| A jég szerkezete | 175 |
| A víz szerkezete | 176 |
| Miért könnyebb a jég a víznél? | 177 |
| A víz 4C-on a legsűrűbb | 178 |
| A víz jó oldószer | 178 |
| Miért sózzák télen az utakan? | 179 |
| Egy meglepő kísérlet, a víz és alkohol elegyítése | 179 |
| Fázisátalakulások nagyon tiszta vízben | 180 |
| Folyékony, vagy szilárd | 186 |
| Mi a folyadék? | 186 |
| Mit jelent a nyíró igénybevétel? | 186 |
| Nyíróerők a mozgó folyadékban, a viszkozitás | 187 |
| Nyírásra lágyuló és keményedő anyagok | 190 |
| A makromolekulás folyadékok tulajdonságai | 191 |
| A folyadékkristályok | 195 |
| A folyadékkristályok szerkezete | 196 |
| Mire használhatók? | 198 |
| Az üvegek | 199 |
| Az üvegek szerkezete | 199 |
| Az olvadék túlhűtése - Az üvegállapot kialakulása | 201 |
| A szilikátüvegek szerkezete | 202 |
| A fémüvegek | 208 |
| Az üvegkerámiák | 213 |
| A kvázikristályok ötös szimmetriája | 215 |
| És mégis létezik | 216 |
| Milyen hát az új anyag szerkezete? | 217 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.