Erdei Ferenc emlékére

Előszó

Erdei Ferenc akadémikus születésének 70. évfordulója alkalmából a múlt év decemberében rendezett emlékünnepség, majd a megemlékezések halálának 10. évfordulójáról, alkalmat adtak arra, hogy a népességtudományhoz fűződő kapcsolatainak felelevenítésével a demográfusok is hozzájáruljanak Erdei Ferenc, a politikus, a tudós és tudományszervező portréjának a gazdagításához.
Szociográfiai munkássága során korán kapcsolatba került a népesedési problémákkal. A mezőgazdaság, a parasztság, a falu, a tanyavilág helyzetének elemzésében a demográfiai szemlélet nemcsak népességstatisztikai illusztrációban, de a mélyebb összefüggések feltárásában is érvényesült. Munkásságát mindenkor a komplexitás jellemezte és ebben a közgazdaság, a szociológia, az agrártudomány, a jog, a történelem, a néprajz, a gazdaságföldrajz és még más tudományok mellett a népességtudomány is helyet kapott.
Az 50-es évek vége felé a magyar demográfiai tudomány új szakaszának megindulásában, szervezeti kereteinek kialakításában, fontosságának elismertetésében jelentős szerepe volt Erdei Ferencnek. Kezdettől fogva, 1958-tól hét éven keresztül tagja volt a DEMOGRÁFIA népességtudományi folyóirat szerkesztőbizottságának. A folyóirat „Beköszöntő"-jében meghirdetett interdiszciplináris szemléletet képviselte. Művei is példázzák, hogy alig van az állami és társadalmi életnek olyan vetülete, amely valamilyen formában vonatkozásban ne állana demográfiai kérdésekkel. A „Futóhomok" c. könyvének 1957-ben megjelent harmadik kiadásáról írt recenzió - a folyóirat első könyvismertetése - kiemeli, hogy: „... áttanulmányozása a népességi kérdésekkel foglalkozók számára napjainkban is hasznos és célszerű: sokféle - mezőgazdasági, földrajzi, településtudományi, népességtörténeti, néprajzi, szociológiai és nem utolsósorban közgazdasági - megállapításai számos pontban érintkeznek a népességtudományi kutatások körével". A 2. évfolyam 1. számában megjelent, „A népsűrűség egyes kérdései és az agrárnépsűrűség alakulása" c. tanulmányában demográfusként kezeli a módszertani problémákat és közgazdászként interpretálja az elemzés eredményeit.
Mint a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára 1960-ban hathatósan támogatta az Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának létrehozását. Később a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya keretében működő Demográfiai Bizottságnak 1965-től 1967-ig tagja is volt. Segítséget nyújtott 1962-ben a Központi Statisztikai Hivatal keretében működő Népességtudományi Kutató Csoport létesítéséhez, majd 1967-ben, az Akadémia alelnökeként a Kutató Csoport intézetté alakulásához. Vissza