Érd el a fényt, ami benned van

Előszó

Elérkezett az idő, hogy mindenki saját felelősséget vállaljon elsősorban önmagáért, majd embertársaiért. Munkám során azt tapasztaltam, az emberek másban keresik a hibát azért, amiben éppen vannak, legyen az betegség, családi konfliktus, vagy munkahelyi probléma.
Azoknak szeretnék egy kis kapaszkodót adni, akik a változást kívánják, rájöttek arra, hogy a körülmények azok vannak, és lesznek is, ha maguk változnak és teremtenek szép gondolatokat, akkor maguknak is jobb lesz, ezáltal kifelé is ezt mutatják, ezt látják embertársaik rajtuk. Ha elhiszi mindenki magáról, hogy egy csoda, már az itt léte sem véletlen, azért született, hogy saját egyéniségét, személyiségét fejlessze, ezáltal mutatva példát, és teremtve szebb jövőt mindannyiunk számára. Szeretetből születtünk, és ez ott van bennünk, olyan ez, mint a kulcs, amit gyakran ide-oda leteszünk, és mivel nem ugyanoda tesszük le, ahová szoktuk, ezért folyton keressük. Pedig ha mindenkor ugyanoda tenném, sosem kellene keresni, mert tudom, hogy ott van a helyén, ahogy a szeretet is ott van legbelül, a helyén. Csak a forrást kell tudni, és azt, hogyan érem el, nem könnyű, de éppen ez a szép, mert amikor bejárom a magam rögös útját, a sok akadályt, nehézséget leküzdve, jól megfáradva, megszenvedve, kimerülve, elmondhatjuk, ez az én kincsem, megdolgoztam érte, és fényesebben ragyoghatok. Ha valamiért nem dolgozom meg, az nem tud igazán boldoggá tenni. Nem érzem az ízét, az erejét, van egy pici öröm, de hamar feledésbe merül, viszont amiért megdolgoztam, az igen, annak értéke van.
Kedves olvasó, az itt leírtak mind segítség azok számára, akik a megoldást keresik. Vissza

Fülszöveg

Ha egyszer igazán elhiszed, hogy milyen nagyszerű, egyedi és megismételhetetlen vagy,
Ha egyszer igazán szívből elhiszed, hogy mire vagy képes, s már nem kell félned,
Ha egyszer, legalább egyszer, jól összeveszel magaddal azért, hogy kibékülj vele,
Akkor megtettél a másikért mindent azért, hogy önmagad lehess.
Akkor mikor igazán képes vagy úgy szeretni magad, hogy magadban látod a másik feled,
Megkapod, amire igazán szükséged van, mert úgy szeretni magadban a másikat, hogy nincs melletted,
Hogy átöleld, hogy simogasd, hogy csak csendben nézd arcán hogyan megy végig a veríték,
Hogy ágyba vidd a mosolyt, az ölelést, vagy csak segítesz elcipelni élete terhét.
Nincsen kérdés, nincsen válasz, csak az van, amiből mindig van elég, ha a forráshoz elmész.
Engedd meg magadnak, hogy szeress!
Csak akkor vagy fiatal, ha torkodra forr a dal, amikor lépteid nyomán nem a fáradt érzés áll elő,
Mert ha igazán megszereted magad, akkor ezek nem jelentenek gondokat.
Erőt ad neked és felfrissít, ez veled van mindig.
Szeress, hogy szeretve legyél! Vissza