Erasmus iskolai könyvei

Előszó

A középkor scolasticizmusa, mint minden nagyon sokáig uralkodó szellemi irányzat, a XIV. és XV. században már túlélte önmagát. Helyét először Olaszországban, azután a többi előhaladottabb nemzeteknél is a humanizmus foglalta el, mely az iskolákba is hamar benyomult. A középkori latinság helyét a klasszikus kor legjobb íróinak emlőjén táplált latin nyelv foglalja el, melynek tanítását és terjesztését vallják főfeladatuknak a kor paedagogusai. Sőt a renaissance kitörülhetetlen befolyásának tulajdoníthatjuk, hogy a műveltségnek mind maig oly kiváló tényezői a latin és a görög nyelvek.
Ennek az új szellemi iránynak az életbelépésénél azt tapasztaljuk, hogy hatása és nyilvánulása egészen más az olasz népre és más a germán népekre. Németországban a humanizmus a népet vagy csak a műveltek egész tömegét is nem érdekli annyira, mint Olaszországban, hanem a tudósok és iskolák ügyévé válik s kivált a paedagogiai eszmék fejlődése szempontjából lesz érdekessé.
Azok között, akik a tudós világ figyelmét Németországban erősebben ráirányítják a klasszikus ókorra, egy sincs nagyobb hatású Rotterdami Erasmusnál. Az ő paedagogiai értekezési és hatalmas írói működése döntő hatással voltak arra, hogy a klasszikus nyelvek az egész újkoron át a műveltség alapkövei maradjanak. Nincs szándékomban, hogy ezen sorokban paedagogiai eszméit rajzoljam, csupán azon műveit akarom röviden méltatni, melyek azon kor iskoláival közelebbi viszonyban voltak és iskolai könyvekké is váltak. Vissza