Építők Szalmás Kórusa

Előszó

A munkásmozgalom- és a kórusmozgalom szerves egységet alkotott az elmúlt évtizedekben. Az 1800-as évek második felében a szakmai szakegyletek, majd később a szakmai szövetségek azért szervezték és támogatták a munkásdalárdákat, a munkásénekkarokat, mert felismerték tevékenységük közösségteremtő erejét, emberformáló hatását, kulturális jelentőségét. Ugyanakkor e közösségek bázist jelentettek a szervezkedéshez, az egység megteremtéséhez.
Jól példázza ezt az Építők „Szalmás Piroska" kórusa, amely immár egy évszázada tölti be eredményesen mozgalmi, politikai, művészi hivatását.
A kórus e rövid történetével adózni kívánunk mindazoknak, akik a korábbi évtizedekben részt vettek, közreműködtek a kórus munkájában, támogatták tevékenységét: s hozzá kívánunk járulni a magyar munkásmozgalom, a munkásdalkultúra, a művészeti hagyományok ápolásához, a kultúrtörténeti dokumentumok gazdagításához is.
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik napjainkban is azon fáradoznak, hogy a kórus eddigi eredményeihez méltóan szolgálja a magyar kórusmozgalom célkitűzéseit.
Ajánljuk e kiadványt a centenáriumát ünneplő énekkar tagjainak, hogy erőt merítve a történelmi tapasztalatokból kövessék elődeik példáját. Ajánljuk továbbá a közös dalolás kedvelőinek; elsősorban a fiataloknak, hogy legyenek tevékeny részesei és elhivatott művelői a kórusmozgalomnak.
ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOGOZÓK SZAKSZERVEZETE ELNÖKSÉGE Vissza