Előszó
Az építőipar fejlesztésének útja jelenleg a lakásépítésben a panelos építéstechnológia alkalmazása, ami azt jelenti, hogy fejlődése annak iparosítása, szerelőipari jellegűvé tétele irányában halad....
Tovább
Előszó
Az építőipar fejlesztésének útja jelenleg a lakásépítésben a panelos építéstechnológia alkalmazása, ami azt jelenti, hogy fejlődése annak iparosítása, szerelőipari jellegűvé tétele irányában halad. Ennek oka az, hogy csak ilyen módon lehet világviszonylatban, de hazai vonatkozásban is az építőipar előtt álló megnövekedett feladatokat megoldani.
A harmadik ötéves terv idején az állami kivitelezésben épülő lakások mintegy 30%-át kell ilyen módon építeni, 1970-ben már évi 20 000 lakást kell panelos építéstechnológiával építeni.
A fejlesztés második fő területe az ipari szerkezetek előregyártása. Ezeknek mintegy 50%-át csarnokszerkezetű épületek teszik ki. A másik 50%-a nagyon sokféle épülettípus között oszlik meg. A harmadik fő fejlesztési feladat a mezőgazdasági épületek szerkezetének előregyártása. A mezőgazdasági típus épületelemekből 1970-ben hárommillió m2 alapterületű épületet kell létrehozni, ezzel egyidejűleg kialakítva az univerzális vázszerkezeteket. Ezenkívül létre kell hozni a teljes vasbetonból megtervezett üzemben gyártható típuselemeket is.
A panelos építési rendszer főbb jellemvonásai között szerepel, hogy az elemek gyártásának és szerelésének oly pontossággal kell történnie, hogy a homlokzati utómunkák és a hézagtömítés a szerkezet építésével (szerelésével) együtthaladó könnyű függőállványról, kevés munkával elvégezhető legyen [1]. E feladat megoldása szigorú mérettűrések betartását követeli az előregyártott elemektől. Miután az üzemi előregyártásban, így a panel- és házgyárakban is az elemeket fémformákban, illetve sablonokban állítják elő, következésképpen ezeknek a sablonoknak a tervezésével, méretezésével, gyártásával és karbantartásával behatóan kell foglalkozni.
A sablontervezés és gyártás fejlődését tekintve hazai, de külföldi vonatkozásban is, szervesen összefügg az üzemi előregyártás fejlődésével. Ez az iparág világviszonylatban, de különösen hazánkban, a második világháború után, főképpen pedig az 1950-es évek elejétől indult rohamos fejlődésnek. 1960-ra az üzemi előregyártás terén kialakult a mai épületelemgyári hálózat. Ezzel egyidőben (mivel szerves része) alakult ki a sablontervezés és gyártás is. A sablontervezésnél azonban a technológiai és szerkezeti szempontok figyelembevétele mellett más körülményt nem vettek figyelembe, vagyis a szilárdsági és deformációra való méretezést legfeljebb egyes esetekben, a feszített szerkezetek sablonjánál alkalmazták, de nem megfelelő módon. Ez a körülmény azzal is magyarázható, hogy a sablontervezésre vonatkozóan eddig még nem jelent meg magyar nyelven szakkönyv (külföldön is kevés). Ezért e könyv megírása közben elsősorban a Szovjetunióban alkalmazott és jól bevált sablontervezési, valamint gyártási szempontokat is figyelembe vettem.
Remélem, hogy könyvem a sablontervezők és üzemeltetők részére hasznos segédeszköz lesz a gazdaságos sablonok tervezéséhez.
Vissza