| I. kötet | |
| Általános anyagismeret | |
| Az építőanyagok jelentősége, fejlődése, felosztása | 13 |
| Bevezető | 13 |
| Az építőanyagok fejlődése és jelentősége | 17 |
| Az építőanyagok felosztása, értékelése | 32 |
| Az anyag felépítése, szerkezete, vegyi tulajdonságai | 34 |
| Az anyag felépítése, szerkezete | 34 |
| Az anyag vegyi tulajdonságai | 38 |
| Az építőanyagok fizikai tulajdonságai | 43 |
| A fajsúly és térfogat | 44 |
| A tömörség és hézagosság (lyukacsosság) | 47 |
| Hidrotechnikai tulajdonságok (nedvesség, vízfelvétek, nedvfelvétel, vízzáróság, fagyállóság) | 50 |
| Keménység, kopási ellenállás, hasíthatóság | 54 |
| Hőtechnkikai tulajdonságok | 61 |
| Az építőanyagok szilárdsági tulajdonságai | 70 |
| Általános megjegyzések | 70 |
| A szilárdsági vizsgálatok felosztása - A szilárdság fogalma | 73 |
| Szilárdsági alapfogalmak | 77 |
| Statikus vizsgálatok | 90 |
| Tartós vizsgálatok | 108 |
| Fárasztó vizsgálatok | 118 |
| Dinamikus vizsgálatok | 123 |
| A mérés végrehajtása és eredményeinek értékelése | 127 |
| A szilárdságvizsgáló berendezések | 127 |
| Alakváltozásmérő berendezések | 131 |
| Az alakváltozásmérés eredményeinek szilárdságtani értékelése | 145 |
| A mérési eredmények matematikai értékelése | 158 |
| Táblázatok jegyzéke | 216 |
| Irodalom | 216 |
| A fa | |
| A fagazdálkodás általános kérdései | 217 |
| A fa gazdasági jelentősége | 217 |
| A fagazdálkodás hazai kérdései | 219 |
| A fa műszaki értékelése | 220 |
| A fa szerkezete és felépítése | 220 |
| Általános megjegyzések | 220 |
| A fa makroszkopikus vizsgálata | 222 |
| A fa műszaki értékelése | 225 |
| A fa származástana, termelése, fajtája | 227 |
| A fa származása, termelése | 229 |
| Az építőifa fajtái és azok felismerése | 229 |
| A fa vegyi tulajdonságai | 230 |
| A fa vegyi elemi összetétele | 239 |
| A fát alkotó vegyületek | 239 |
| A fa fizikai tulajdonságai | 240 |
| A fa nedvességtartalma és szerepe | 241 |
| A fa duzzadása (dagadása) és zsugorodása | 242 |
| A fa fajsúlya és térfogatsúlya | 247 |
| A fa hő- és elektrotechnikai tulajdonságai | 251 |
| A fa keménysége, kopási ellenállása | 254 |
| A fa egyéb fizikai jellemzői | 256 |
| A fa mechanikai (szilárdsági) tulajdonságai | 291 |
| Nyomószilárdság | 292 |
| Szakító (húzó)-szilárdság | 274 |
| Hajlítószilárdság | 277 |
| Nyírószilárdság | 280 |
| Csavarószilárdság | 282 |
| Ütőszilárdság | 286 |
| A fa terhelés okozta alakváltozásai | 285 |
| A fahibák és betegségek | 290 |
| A fa hibái | 290 |
| A fa betegsége | 294 |
| A fa tartóssága és védelme | 302 |
| A fa tartósítása | 303 |
| A fa tűzvédelme | 307 |
| A fatulajdonságok megjavítása | 308 |
| Fontosabb szabványok | 309 |
| Táblázatok jegyzéke | 309 |
| Irodalom | 310 |
| A fémek | |
| A fémekről általában | 311 |
| A fémek jellemzése, felosztása | 312 |
| Fémek szerkezete | 313 |
| Ötvözetek szerkezete, állapotábrák | 314 |
| Ötvözetek kristályosodása | 321 |
| A fémek fizikai tulajdonságai | 323 |
| Szilárdságtani vizsgálatok | 325 |
| Technológiai próbák | 326 |
| Hibakereső anyagvizsgálat | 337 |
| A fémek korróziója | 339 |
| A vas és az acél | 355 |
| A vas nemzetgazdasági jelentősége | 355 |
| A vas- és acélgyártás | 357 |
| Az acél alakítása | 371 |
| Az acélok hőkezelése | 375 |
| Az acél kérgesítése, felületi kezelése | 380 |
| Az acél hegesztése | 384 |
| Az acélok mechanikai tulajdonságai | 396 |
| Acélfajták | 404 |
| Az építőipar vasellátottsága | 418 |
| A vas és acél korróziója | 420 |
| Az acél tartósítása | 421 |
| Az alumínium és egyéb fémek | 422 |
| Az alumínium és ötvözetei | 422 |
| Magnézium | 438 |
| A réz és ötvözetei | 439 |
| Az ólom | 442 |
| Az ón | 443 |
| A horgany | 444 |
| Egyéb fémek | 445 |
| Fontosabb szabványok | 445 |
| Táblázatok jegyzéke | 446 |
| Irodalom | 447 |
| Név- és tárgymutató | 449 |
| II. kötet | |
| A természetes kövek | |
| A természetes kő felépítése, osztályozása, fajtája, termelése | 17 |
| A kő felépítése, osztályozása | 17 |
| A kő fajtái | 19 |
| A kő termelése, megmunkálása | 24 |
| A természetes kő fizikai és szilárdsági tulajdonságai | 26 |
| Általános megjegyzések. Mintavétel | 26 |
| A fizaikai tulajdonságok | 27 |
| A szilárdsági tulajdonságok | 34 |
| A természetes kő tartóssága és védelme | 44 |
| Általános megjegyzések | 44 |
| Az időállóság | 45 |
| A kő védelme | 46 |
| A természetes kő felhasználása az építőiparban | 48 |
| Természetes építőkövek magasépítési célokra | 48 |
| Természetes építőkövek mélyépítési célokra | 50 |
| A természetes kő felhasználása adalékanyagként és nyersanyagként | 54 |
| Fontosabb szabványok | 57 |
| Táblázatok jegyzéke | 57 |
| Irodalom | 58 |
| A kötőanyagok | |
| A kötőanyagokról általában | 59 |
| A kötőanyag fogalma | 59 |
| A kötőanyagok osztályozása | 59 |
| Levegőn szilárduló (nem hidraulikus) kötőanyagok | 61 |
| A mész | 61 |
| A gipsz | 69 |
| Magnézia | 74 |
| Gyengén hidraulikus kötőanyagok és hidraulikák | 76 |
| Hidraulikus mész | 77 |
| Románcement | 78 |
| Mészpuccolán | 79 |
| Hidraulitok | 80 |
| Hidraulikus kötőanyagok | 91 |
| Általános megjegyzések. Osztályozás. Előállítás | 91 |
| A cement vegyi összetétele | 97 |
| A cement fizikai és szilárdsági tulajdonságai | 105 |
| A cementfajták és azok alkalmazási területe | 126 |
| Fontosabb szabványok | 134 |
| Táblázatok jegyzéke | 134 |
| Irodalom | 135 |
| A beton | |
| A beton és alapanyagai általában | 137 |
| A beton meghatározása és fajtái | 137 |
| A víz | 138 |
| Az adalékanyag | 140 |
| A beton jellemzői | 167 |
| A friss beton jellemzői | 167 |
| A megszilárdult beton fizikai jellemzői | 182 |
| A megszilárdult beton szilárdsági jellemzői általában | 193 |
| A beton nyomószilárdsága | 194 |
| A beton húzó- és nyírószilárdsága | 203 |
| A beton hajítóhúzó- és nyírószilárdsága | 207 |
| Összefüggések a beton szlárdsági jellemzői közt | 213 |
| A szilárdsági jellemzők Mohr-féle ábrázolása | 222 |
| A beton alakváltozási jellemzői | 236 |
| A beton tartósszilárdsága. Fáradás. Szívósság. | 247 |
| A beton jellemzőit befolyásoló tényezők | 262 |
| A cementmennyiség és minőség | 263 |
| A vízmennyiség | 268 |
| Az adalékanyag | 275 |
| A beton kora | 294 |
| A készítési, kezelési és tárolási körülmények | 298 |
| Különleges tényezők hatása a betonra | 310 |
| A hőmérsékletváltozás hatása | 310 |
| A fagy hatása | 311 |
| A mesterséges melegítés hatása | 314 |
| A beton különböző adalékai és javítóanyagai | 317 |
| Vegyi hatások | 319 |
| Különleges betonfajták | 327 |
| A lövellt beton (torkrétbaton) | 327 |
| A pörgetett beton | 327 |
| A vakuumbeton | 329 |
| A kolkrétbeton, prepaktbeton | 329 |
| A víz alatti beton | 332 |
| Az úsztatott beton | 334 |
| A vízzáró beton | 335 |
| A sugárvédő beton | 338 |
| A betontervezés és ellenőrzés | 344 |
| A betonkeverés alapfeltételei | 344 |
| A betonkeverés megválasztása | 350 |
| A beton helyszíni ellenőrzése és előállítása | 355 |
| Fontosabb szabványok | 365 |
| Táblázatok jegyzéke | 366 |
| Irodalom | 367 |
| A habarcs | |
| A habarcs általában | 373 |
| A habarcs meghatározása és osztályozása | 373 |
| A habarcs tulajdonságai és vizsgálata | 374 |
| A friss habarcs tulajdonságai | 374 |
| A megszilárdult habarcs tulajdonságai | 377 |
| A habarcs anyagai | 378 |
| Kötőanyagok | 378 |
| Adalékanyagok, javítóanyagok, víz | 382 |
| A habarcs fajtái | 384 |
| A falazóhabarcs | 384 |
| A vakolóhabarcs | 387 |
| Egyéb habarcsok | 389 |
| A habarcs hibái és károsodása | 393 |
| A habarcs szilárdságának, tapadásának és térfogatállandóságának elégtelensége | 393 |
| A falazat kivirágzása | 395 |
| Fontosabb szabványok | 396 |
| Táblázatok jegyzéke | 396 |
| Irodalom | 397 |
| Mesterséges kövek | |
| Mesterséges kövekről általában | 398 |
| Cementbeton | 399 |
| Történelmi fejlődés | 399 |
| Nyersanyagok | 401 |
| Gyártás | 403 |
| Gyártmányok | 406 |
| Mészszilikát | 427 |
| Történelmi fejlődés | 427 |
| A szilárdulás folyamata | 428 |
| Nyersanyagok | 428 |
| Gyártás | 428 |
| Gyártmányok | 429 |
| Magnéziabeton | 430 |
| Általános tulajdonságok | 430 |
| Nyersanyagok | 431 |
| Gyártás és gyártmányok | 433 |
| Fontosabb szabványok | 435 |
| Táblázatok jegyzéke | 435 |
| Irodalom | 436 |
| A kerámiai építőanyagok | |
| A kerámiai anyagok és a kerámiai építőanyagok jellemzése | 437 |
| Tégla- és cserépgyártmányok | 437 |
| A tégla és cserép nyersanyagai. Az agyag | 438 |
| A tégla és cserépgyártás technológiája | 440 |
| Tégla- és cserépgyártmányok. A gyártmányok műszaki jellemzői | 442 |
| Tűzálló építőanyagok | 457 |
| A tűzálló építőanyagok jellemzése | 457 |
| A samott és a timföldtartalmú anyagok | 460 |
| A szilika | 464 |
| Magnéziumokid alapanyagú tűzálló anyagok | 467 |
| Grafit-, koksz- és szilíciumkarbidalapú tűzálló anyagok | 468 |
| Épületkerámiai díszítóelemek | 469 |
| A terrakotta | 469 |
| Mázas és angolos építőelemek | 470 |
| Kályhacsempe | 471 |
| Fajanszgyártmányok | 473 |
| A fajansz és nyersanyagai. A fajansz és a finomkerámiai anyagok gyártástechnológiája | 473 |
| A falburkoló csempe műszaki jellemzői | 476 |
| Az egészségi áruk műszaki jellemzői | 477 |
| Kőagyaggyártmányok | 478 |
| A klinker és műszaki jellemzői | 478 |
| A keramit és műszaki jellemzői | 480 |
| A padlóburkolólap és műszaki jellemzői | 481 |
| A kőagyagcső és műszaki jellemzői | 483 |
| Porcelán- és szteatitgyártmányok | 483 |
| A porcelán | 484 |
| A szteatitgyártmányok | 485 |
| A villamosipari porcelán- és szteatitgyártmányok műszaki jellemzői | 486 |
| Fontoabb szabványok | 487 |
| Táblázatok jegyzéke | 487 |
| Irodalom | 487 |
| Könnyű építőanyagok | |
| A könnyű építőanyagok jellemzése | 489 |
| A könnyű építőanyagok építőipari jelentősége és csoportosítása | 489 |
| A könnyű építőanyagok hő- és hangtechnikai tulajdonságai | 490 |
| Szervetlen könnyű építőanyagok | 498 |
| Kovaföldgyártmányok | 498 |
| Közönséges agyagból gyártott könnyű anyagok: porozit vagy kőszivacsépítőelemek | 501 |
| Agyagkötésű porszénhamu építőelemek | 502 |
| Duzzasztott kőzetek felhasználásával előállított könnyű építőanyagok | 503 |
| Tűzálló anyagokból előállított könnyű építőanyagok | 506 |
| A pórusos gipsz | 510 |
| A habüveg | 510 |
| Ásványi rostos és szálas anyagok | 511 |
| Az alfolszigetelés | 515 |
| Szerves könnyű építőanyagok | 515 |
| Parafagyártmányok | 515 |
| Szerves rostos és szálas anyagokból előállított gyártmányok | 519 |
| Fontosabb szabványok | 521 |
| Táblázatok jegyzéke | 522 |
| Irodalom | 523 |
| A könnyűbeton | |
| Adalékanyaggal előállított könnyűbetonok | 524 |
| Az adalékanyaggal előállított könnyűbetonok alkotórészei | 525 |
| Az adalékanyagos könnyűbeton tervezése | 532 |
| Az adalékanyaggal készített könnyűbeton tervezése | 536 |
| Sejtesített könnyűbetonok | 539 |
| Általános megjegyzések | 540 |
| Alapanyagok és sejtképzők | 542 |
| Sejtbetonok | 545 |
| Különleges sejtbetongyártmányok | 546 |
| Mikroporitok | 547 |
| A könnyűbeton fizikai és mechanikai tulajdonságai | 558 |
| Fontosabb szabványok | 558 |
| Táblázatok jegyzéke | 559 |
| Irodalom | 559 |
| A bitumen, a kátrány és a szigetelő anyagok | |
| A bitumen termelésének és feldolgozásának általános kérdései | 561 |
| A bitumen keletkezése, termelése | 561 |
| A bitumentermelés fejlődése és műszaki jelentősége | 562 |
| A bitumen összetétele és vegyi szerkezete | 563 |
| A bitument alkotó vegyületek szerkezete | 563 |
| A bitumen vegyi összetétele és a C/H viszony | 565 |
| A bitument alkotó jellegzetes anyagcsoportok szétválása | 566 |
| A gyűrűanalízis | 568 |
| A bitumen minőségének ellenőrzése, a szabvány vizsgálati előírásai | 570 |
| A bitumen vegyi tulajdonságai | 575 |
| A bitumen állandósága, vegyi ellenállóképessége | 575 |
| Savak, lúgok hatása a bitumenre | 576 |
| Kenőanyagok, zsírok, gázolaj, petróleum, benzin, növényolaj, állati zsírok (tej), organikus oldószerek, klórozott szénhidrogének hatása a bitumenre | 578 |
| A bitumen fizikai tulajdonságai | 578 |
| A bitumen kolloid szerkezete | 578 |
| A bitumen sűrűsége | 579 |
| A bitumen konzisztencia tulajdonságai | 580 |
| A bitumen hőtechnikai tulajdonságai | 583 |
| A bitumen felületi feszültsége, peremszög, határszög | 590 |
| A bitumen elektromos tulajdonságai | 593 |
| A bitumen szilárdsági tulajdonságai | 594 |
| A bitumen képlékenysége | 594 |
| A bitument tartalmazó keverékek szilárdsága | 594 |
| Az ásványolajipar által előállított bitumenek és bitumentermékek | 595 |
| Bitumenek | 595 |
| Bitumentermékek | 595 |
| A bitument feldolgozó eljárások áttekintése | 596 |
| Meleg és hideg aszfaltkeverési eljárások | 600 |
| Szigetelési eljárások | 601 |
| Szigetelőlemezek | 601 |
| A kátrány | 605 |
| A kátrány előállítása és összetétele | 605 |
| A kátrány fizikai tulajdonsága | 606 |
| Az útikátrányok vizsgálata | 607 |
| Kátrány- és bitumenkeverékek | 607 |
| A bitumen szállítása, tárolása, olvasztása | 608 |
| Fontosabb szabványok | 610 |
| Táblázatok jegyzéke | 610 |
| Irodalom | 611 |
| A műanyagok | |
| A műanyagok általános tulajdonságai | 612 |
| A műanyagok fogalma | 612 |
| A műanyagok legfontosabb általános jellemzői | 612 |
| A műanyagok előállítására szolgáló reakciók | 613 |
| Funkcionalitás fogalma, polifunkciós sajátságok | 614 |
| A műanyagmolekulák mérete | 615 |
| Polimolekularitás és molekulasúly eloszlás | 617 |
| A makromolekulák alakja | 619 |
| A műanyagok molekulájának szerkezete és a műanyagok megjelenési formái:. szál, gyanta, kaucsuk | 619 |
| A műanyagok termikus sajátságai | 620 |
| A műanyagok mechanikai tulajdonságai | 622 |
| A műanyagok műszaki tulajdonságainak vizsgálata | 623 |
| Műanyag típusok | 624 |
| Polikondenzációs műanyagok | 624 |
| Poliaddíciós műanyagok | 632 |
| Polimerizációs műanyagok | 633 |
| Természetes alapú műanyagok | 639 |
| A műanyagok feldolgozási módjai és a legfontosabb alkalmazási területei | 640 |
| Hőre keményedő műanyagok feldolgozása | 641 |
| Hőre lágyuló műanyagok feldolgozása | 642 |
| Egyéb feldolgozási módok | 643 |
| A műanyagok felhasználási és alkalmazási területei | 644 |
| Műanyagok alkalmazása az építőiparban | 645 |
| Fontosabb szabványok | 648 |
| Táblázatok jegyzéke | 648 |
| Irodalom | 648 |
| Az üveg | |
| Az üvegről általában | 649 |
| Az építészeti üvegek jellemzése és felosztása | 650 |
| Az üveg szerkezete | 650 |
| Az üvegek kémiai-fizikai tulajdonságai | 652 |
| Építészeti üvegek vizsgálata | 658 |
| Az építészeti üveg előállítása | 660 |
| Az üveggyártás története | 660 |
| Építészeti üvegek összetétele, nyersanyagai | 662 |
| Üveggyártó berendezések, üveggyártás | 665 |
| Préselt üveg építőelemek | 670 |
| Egyéb építészeti üvegek | 673 |
| Fontosabb szabványok | 673 |
| Táblázatok jegyzéke | 674 |
| Irodalom | 674 |
| A festékek | |
| Bevezetés | 675 |
| Kötőanyagok | 676 |
| Vizes kötőanyagok | 676 |
| Olajos kötőanyagok | 677 |
| Emulziós kötőanyagok | 679 |
| Lakkok | 679 |
| Festőanyagok | 680 |
| Általános tulajdonságok | 680 |
| Porfestékek | 681 |
| Szerves színezékek | 682 |
| Bronzok | 682 |
| Egyéb alkotórészek | 688 |
| Pácok | 688 |
| Hígítók | 688 |
| Szárítók | 688 |
| Alapozók | 688 |
| Festékek | 689 |
| A festékek fontosabb jellemzői | 689 |
| A festékfilm fontosabb tulajdonságai | 690 |
| Fontosabb szabványok | 691 |
| Táblázatok jegyzéke | 693 |
| Irodalom | 693 |
| Név- és tárgymutató | 695 |
Folytatás Microsoft-tal