Építőanyagok és kémia

Egyetemi tankönyv

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Balázs György: Építőanyagok és kémia ' összes példány

Kiadó:	Műegyetemi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	655 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 94493. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hazánkban először jelenik meg építőanyag tárgyú tankönyv egyetemi hallgatók számára. Ez a könyv az építő- és építészmérnök-hallgatók számára készült. Mivel az Építészmérnöki Karon a tantárgy óraszáma kisebb, mint az Építőmérnöki Karon, ezért az előadásokon a tananyagot a kar igényeinek megfelelően csökkentjük.
Tantárgyunk alapozó szaktárgy. Egyrészt arra törekedtem, hogy megadjam a szükséges elméleti alapot az építőanyagok tudatos felhasználáshoz, másrészt azt igyekeztem elérni, hogy a szaktárgyak előkészítéséhez a hallgatók kellő gyakorlati ismeretanyagot szerezzenek.
Napjainkban tanúi lehetünk annak, hogy az építőanyag-iparban és az építő-iparban a technológiai folyamatok minőségileg változtak és változnak. Megváltozott az építőanyagok köre is. Pl. nemcsak a beton- és vasbeton-elemeket is. A tananyagban ezt a fejlődést figyelembe vettem.
A tananyag felépítése során feltételeztem a középiskolában oktatott kémia ismeretét. A tananyag megértéséhez szükséges kémiát ott ismertetem, ahol arra szükség van.
A könyv első négy fejezete általános anyagismereti témaköröket tartalmaz: építőanyagok felépítése és szerkezete, általános anyagtulajdonságok és vizsgálatuk, méréstechnika és az építőanyagok minősítése. A könyv 5-15. fejezete anyagcsoportonként tárgyalja az építőanyagokat: építőkövek, szervetlen kötőanyagok, betonok, habarcsok, építési kerámiák, építészeti üvegek, mesterséges kövek, fémek, műanyagok, építőfák, bitumenes kötőanyagok. A tárgyalás során megismertetem a hallgatókat az egyes építőanyagok népgazdasági jelentőségével, szerkezeti felépítésével, előállításának technológiájával, fajtáival, tulajdonságaival és azok befolyásolhatóságával, minősítésével, korróziójával, korrózió elleni védelmével, végül alkalmazási példákat hozok fel. A szigetelőanyagok és a festékek jelentősége indokolta, hogy ezeket - a fenti tárgyalásmódtól eltérően - a felhasználási terület szerint ismertessem. Vissza

Fülszöveg

A tankönyv megismerteti az építő- és építészmérnök hallgatókkal azokat az anyagszerkezeti, fizikai, szilárdságtani, méréstechnikai alapismereteket, amelyek a korszerű anyagismerethez szükségesek. Az építőanyagok minősítésének a módszereit a matematikai statisztika felhasználásával mutatja be, és a szabványosítás jelentőségére is kitér.
A könyv foglalkozik az épület- és tartószerkezetek anyagaival, leírja azok népgazdasági jelentőségét, szerkezeti felépítését, előállításuk technológiáját, fajtáit, tulajdonságait és azok befolyásolhatóságát, minősítését, korrózióját és korrózió elleni védelmét, végül alkalmazási példákat mutat be.
A tárgyalt építőanyagok: szervetlen építőanyagok (építőkő, kötőanyagok, betonok, habarcsok, kerámiák, építési üvegek, fémek), szerves építőanyagok (műanyagok, építőfák, bitumenes kötőanyagok), szigetelőanyagok és festékek.
A könyv az építő- és építészmérnök hallgatóknak készített könyv, de használják posztgraduális képzésben, és hasznos mindazon... Tovább

Tartalom

Előszó	15
Az építőanyagok felépítése és szerkezete	17
Szilárd építőanyagok szerkezeti felépítése	17
A szerkezeti felépítés fogalma és jelentősége	17
Ideális szerkezetű anyagok mikrostruktúrája	18
Rácshibák. Reális kristályok	22
A szilárdság elvi alapja	24
Nemkristályos építőanyagok szerkezete	28
Folyadékok	40
A folyadékok általános jellemzése	40
Határfelületi jelenségek	42
Folyadékok reológiai tulajdonságai	50
Szilárd építőanyagok fő típusai	52
Tömör anyagok	52
Porózus anyagok	53
Halmazok	55
Kötőanyag-töltőanyag kombinációk	56
Szendvicsszerkezetek	56
Vasalások, szálerősítések	57
Szálakból készített hő- és hangszigetelő anyagok	57
Heterogén rendszerek	58
A fázistörvény	58
Egykomponensű rendszerek fázisdiagramja	59
Kétkomponensű rendszerek fázisdiagramja	61
Háromkomponensű rendszerek fázisdiagramja	65
Építőanyagok általános tulajdonságai és vizsgálatuk	67
Az általános tulajdonságok fogalma	67
Fizikai tulajdonságok	68
Tömegeloszlással kapcsolatos tulajdonságok	68
A tömegeloszlással kapcsolatos tulajdonságok vizsgálata	70
A fajlagos felület meghatározása Blaine-készülékkel	73
A szemcseméret-eloszlás meghatározása	75
Hidrotechnikai tulajdonságok és vizsgálatuk	77
Hőtechnikai anyagjellemzők	82
Statikai és szilárdságtani alapfogalmak	89
A terhelés, ill. a vizsgálat jellege	89
Statikus rövididejű vizsgálattal meghatározható anyagjellemzők	90
Ütőszilárdság	108
A kifáradási határ és vizsgálata	108
Tartós szilárdság	112
Alakváltozási jellemzők	112
Az alakváltozási jellemzőkről általában	112
Az építőanyagok csoportosítása	114
Az építőanyagok csoportosítása töréssel szembeni viselkedésük alapján	121
Rugalmassági modulusok	123
Reológiai modellek	127
Méréstechnika	133
A mérés fogalma	133
A mértékegységek	134
A mérőeszközök méréstechnikai jellemzői	141
A mérés hibái	142
Hosszmérés	143
Mechanikus mérőeszközök	144
Elektromos nyúlásmérők	149
Rezgőhúros hosszváltozásmérők	156
Erőmérés	158
A rugalmas alakváltozás mérésén alapuló erőmérők	158
Az anyagtulajdonság változásán alapuló nyomásmérők	161
Nyomásmérésen alapuló hidraulikus erőmérők	162
Mechanikus anyagvizsgáló gépek	163
Roncsolásmentes anyagvizsgálat	164
Az ultrahang terjedési sebességének mérésén alapuló módszer	164
A rezonanciafrekvencia-mérés módszere	165
Röntgenvizsgálat	166
Törőgépek erőmérő berendezéseinek a hitelesítése	166
Az építőanyagok minősítése	169
A műszaki szabályozás rendszere az építőiparban	169
Az anyagvizsgálat feladatai	171
Eredmények matematikai statisztikai értékelése	172
Matematikai statisztikai alapfogalmak	172
A normális eloszlás	175
A küszöbérték	177
Az eredmények grafikus értékelése	178
Építőanyagok minősítése	179
A minőségellenőrzésről	179
A próbavétel	179
Az átvételi eljárás, a próbavételi jegyzőkönyv	180
A vizsgálat és a minősítés	181
A regressziós függvény	184
Természetes építési kőanyagok	189
Fogalma, jellemzése	189
Kőbányászat és kőmegmunkálás	190
Az építési kőanyagok tulajdonságai és azok vizsgálata	191
Kőzettani jellemzés	191
Kőzetfizikai állapotok	192
Tömegeloszlási jellemzők	192
Szilárdsági tulajdonságok	192
Időállóság	194
Építőkövek védelme és tartósítása	196
Fontosabb építési kőtermékek	198
Építőkő	198
Terméskő	200
Útburkoló kő	200
Zúzottkő	201
Homok, homokoskavics és kavics	201
Kőpor és kőliszt	203
Szervetlen kötőanyagok	205
A kötőanyagok fogalma és osztályozása	205
A levegőn szilárduló kötőanyagok	206
Az építési mész	206
Az építési gipsz	210
A magnézia	215
A cement	215
A cement fogalma	215
A portlandcement előállítása	215
A portlandcement jellemzése	218
A portlandcement kötése és szilárdulása	219
A cementkő porozitása és a porozitás jelentősége	226
A cementminősítés alapjául szolgáló tulajdonságok	229
Az építőiparban használt cementek	231
Gyengén hidraulikus kötőanyagok	234
A beton	237
A beton fogalma és osztályozása	237
A beton fogalma	237
A betonok osztályozása és jelölése	238
A beton alkotói	242
A cement	242
Az adalékanyag	242
A keverővíz	260
Betonjavító szerek	262
A frissbeton	267
Fogalmak	267
A frissbeton konzisztenciájának vizsgálata	271
A keverési arány számítása	273
A pórustartalom meghatározása	275
A telítettség közelítő meghatározása	276
A betonkészítés technológiája	277
A beton keverése	277
A beton szállítása	278
A beton tömörítése	279
A munkahézag	280
Az utókezelés	281
A transzportbeton	281
A megszilárdult beton tulajdonságai	282
A beton tömegével kapcsolatos tulajdonságok	282
A beton nyomószilárdsága	283
A beton húzószilárdsága	289
Nyíró- és csavarószilárdság	291
Beton és betonacél közötti kapcsolat	291
A kopásállóság	292
Hidrotechnikai tulajdonságok	292
A beton alakváltozási jellemzői	293
A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők	300
A befolyásoló tényezőkről általában	300
A nyomó- és húzószilárdságot befolyásoló tényezők	302
A beton kopásállóságát befolyásoló tényezők	314
A vízzáróságot befolyásoló tényezők	315
Fagyállóságot befolyásoló tényezők	317
Esztétikus betonfelületek készítése	318
Könnyűbetonok	320
Hő- és tűzálló betonok	323
Betonkorrózió és korrózió elleni védelem	324
A betonkorrózió fogalma	324
A típusú korrózió	325
B típusú korrózió	326
C típusú korrózió	326
D típusú korrózió	327
A védekezés aktív módjai	327
A védekezés passzív módjai	328
Betontervezés	330
A betontervezés fogalma	330
A betontervezés menete matematikai egyenletekkel	330
A betontervezés menete grafikonokkal	335
Betontervezés Újhelyi módszere szerint	336
A betontervezési módszerek előnye és hátránya általában	336
Habarcsok	339
A habarcsok osztályozása	339
A habarcsok anyagai	339
Kötőanyagok	339
Adalékanyagok	339
Adalékszerek és egyéb anyagok	341
A friss habarcsok tulajdonságai és vizsgálatuk	341
A konzisztencia	341
A habarcs vízmegtartó képessége	343
Egyéb, nem szabványos tulajdonságok	343
Megszilárdult habarcsok tulajdonságai és vizsgálatuk	345
Megszilárdult habarcsok tulajdonságai és vizsgálata laboratóriumi körülmények között	346
Beépített habarcs vizsgálata	347
Habarcsfajták	348
Falazóhabarcsok	348
Vakolóhabarcsok	351
Ágyazó- és burkolóhabarcsok	352
Felület- és falképző habarcsok	352
Vízzáró cementhabarcs	353
Különleges rendeltetésű habarcsok	354
Építési kerámia	357
Az építési kerámia fogalma és felosztása	357
Az építési kerámia fogalma	357
Az építési kerámiai termékek felosztása	358
A kerámiák gyártástechnológiája	360
A gyártástechnológiáról általában	360
A nyersanyag megválasztása	360
A nyersanyag előkészítése	360
A formázás	361
Az égetés	362
A tégla- és cserépgyártmányok leggyakoribb gyártástechnológiai hibái	365
Porózus gyártmányok	367
Falazóelemek	367
Födémelemek	373
Külső falak burkolóelemei	374
Tetőcserepek	376
Különleges porózus termékek	377
Falburkoló csempék és egészségügyi kerámiák	379
Zsugorított kerámiák (kőanyagok)	380
A klinkertégla	380
Kőagyag padlóburkoló lap	381
A pyrogránit	382
Pietra ipari kőagyag burkolólapok	382
Kőagyag csövek	383
Falazóelemek és tetőcserép tulajdonságai és vizsgálatuk	383
Falazóelemek	383
Tetőcserepek	385
Építészeti üvegek	387
Az üveg fogalma, építőipari szerepe	387
Az üveg anyagai	387
Az üveg gyártástechnológiája	389
Az üveg olvasztása	389
Az üveg formázása	390
Az üveg továbbdolgozása és utólagos megmunkálása	392
Az üveg tulajdonságai és vizsgálata	393
Az üveg tulajdonságai	393
Az üveg vizsgálata	395
Üvegtermékek	396
Az üvegtermékek felosztása	396
Síküvegek	397
Préselt építészeti üvegek	398
Egyéb üvegtermékek	401
Mesterséges kövek	407
Mészhomoktégla	407
Azbesztcement	408
Műkő	410
Mozaiklapok	410
Aglomerált lapok	411
Beton-, vasbeton és feszített vasbeton elemek	411
Betonelemek	412
Magasépítési vasbeton és feszített vasbeton elemek	413
Mélyépítési vasbeton és feszített vasbeton elemek	415
Fémek	417
A fémekről általában	417
A fémek jellemzés, felosztása	417
A fémek szerkezete	418
A vas és az acél	420
A vas és az acél jelentősége. Az acélgyártás fejlődése	420
Nyersvasgyártás	422
Acélgyártás	425
Vasötvözetek szövetszerkezete	426
Az acél alakítása	429
Az acél hőkezelése	433
Az acél tulajdonságai	437
Vas- és acélfajták	446
A hegeszthetőség	463
Alumínium (vegyjele Al) és ötvözetei	470
Alumíniumgyártás. Az alumíniumtermelés hazai helyzete	470
Az alumínium és ötvözetei. Alakításuk. Hőkezelésük	471
Az alumínium tulajdonságai	473
Az építőiparban használt egyéb fémek	475
A réz és ötvözetei	475
Az ólom	476
Az ón	477
A horgany vagy cink	477
Forraszok	478
Az építőiparban használt egyéb fémek tulajdonságai	478
A fémek korróziója és védelme a korrózió ellen	479
A fémek korróziója	479
A fémkorrózió megelőzési formái	489
Az acél és az alumínium védelme tűz ellen	493
Műanyagok	495
A műanyagokról általában	495
Az építőiparban haszunált műanyagok fő típusai	496
Polimerizációs műanyagok	496
Poliaddíciós műanyagok	499
Polikondenzációs műanyagok	500
Természetes alapú műanyagok	502
A műanyagok formázása és feldolgozása	503
Hőre keményedő műanyagok formázása	503
Hőre lágyuló műanyagok formázása	503
Különleges műanyagfeldolgozási technológiák	505
Üvegszál-erősítésű műanyagok	506
Az üvegszál	507
Egyéb erősítőanyagok	508
A műgyanták	508
A hatékony üveghányad	509
A műanyagok tulajdonságai	510
A műanyagok szilárdsági és alakváltozási tulajdonságai	510
A tartós terhelés és a hőmérséklet hatása	513
Műanyagok öregedése	515
Műanyagok éghetősége	516
Műanyagok vegyszerállósága	517
A műanyagok építőipari felhasználása	518
Tekercselt lemezek	518
Műanyagkötésű lemezek	520
Műanyag csövek	520
Tartószerkezetek műanyagból	521
Műgyanták a habarcs- és betontechnológiában	523
Extrudált épületszerkezeti elemek	526
Műanyag saruk	528
Hézagzárók. Dilatációs szerkezetek	528
Ragasztók	532
Építőfa	535
A fa építőipari jelentősége. az építőfa fogalma	535
A fa építőipari jelentősége	535
Az építőfa fogalma	536
A fa szerkezete, felépítése, fafajták	536
A fa szerkezete, felépítése	536
Fafajták	538
A fa kémiai összetétele	542
Fahibák, fabetegségek	543
A fatörzs alaki és felépítési hibái	543
Térfogatváltozás okozta fahibák	545
Rovarok okozta fahibák	545
Növényi károsítók okozta fahibák	546
A természetes fa fizikai és mechanikai tulajdonságai	548
A természetes fa fizikai tulajdonságai	548
A fa mechanikai tulajdonságai	552
A fa minősítése	558
Fatermékek	559
Erdőgazdasági fatermékek	559
Faragással (bárdolással) készített fatermékek	559
Fűrészipari fatermékek	560
A furnér	562
Nemesített fa építőanyagok	562
A fanemesítés fogalma	562
A fa szárítása, gőzölése, színezése	562
Nem tömörített, rétegképzéssel nemesített faanyagok és szendvicslemezek	563
Nemesítés tömörítéssel	564
Nemesítés impregnálással	565
Faanyagvédelem gombák és rovarok ellen	565
Fatartósítás tűzhatás ellen	568
Ragasztott fatartók	569
Felületkezelés	569
Fahelyettesítő anyagok	570
Faforgács lapok	570
Farost lemezek	571
Pozdorjalapok	572
Fagyapot lemez	572
Cementkötésű faforgács lap	573
Felületbevonó anyagok	573
Bitumen és aszfalt	575
A bitumen, a kátrány és az aszfalt fogalma	575
A bitumen előállítása	576
Az ásványolaj	576
A bitumen előállítása	577
A bitumen tulajdonságai és vizsgálatuk	580
Kémiai tulajdonságok. A bitumen viselkedése levegővel és vegyi anyagokkal szemben	580
Fizikai tulajdonságok és vizsgálatuk	581
Kémiai vizsgálatok	583
Bitumenfajták	584
Útépítési és építőipari bitumenek	584
Hígított bitumen	584
Bitumenemulzió	586
Bitumenmáz	588
Bitumentapasz	589
Gumibitumen	589
A bitumen felhasználása	589
Bitumen az útépítésben	589
Bitumen a magasépítésben	591
Szigetelőanyagok	595
A szigetelőanyagok jelentősége	595
Hőszigetelő anyagok	596
A hőszigetelő anyagok fogalma	596
A hőszigetelő anyagok csoportosítása formájuk és felhasználási módjuk szerint	598
A hőszigetelő anyagok felosztása anyagi összetételük alapján
A hőszigetelő anyagok csoportosítása a felhasználhatóság hőmérséklet-tartománya szerint	599
Szervetlen hőszigetelő anyagok	600
Szerves hőszigetelő anyagok	606
Hőszigetelő anyagok tulajdonságai	608
A hangszabályozás anyagai	610
Az építőanyagok akusztikai anyagjellemzői	610
A hangszabályozással kapcsolatos fogalmak	615
A hangszabályozás anyagai	616
Vízszigetelő anyagok	618
Bitumenes vízszigetelő lemezek	618
Műanyag vízszigetelő fóliák és lemezek	623
Festékek	625
A festék fogalma	625
Pigmentek	626
A pigmentek fontosabb jellemzői	626
A pigmentek felosztása	627
A festékek kötőanyagai	629
A kötőanyagok fosntosabb jellemzői	629
Vizes kötőanyagok	630
Olajos kötőanyagok	631
Lakkok	633
Oldószerek és hígítók	634
A festékek egyéb anyagai	635
A festékek fontosabb tulajdonságai és vizsgálatuk	636
A festék tulajdonságai és vizsgálata	636
Lakk- és festékfilmek tulajdonságai és vizsgálata	637
Név- és tárgymutató	639

Témakörök

Dr. Balázs György

Dr. Balázs György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Balázs György könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem