Építőanyagok és kémia

Előszó

Hazánkban először jelenik meg építőanyag tárgyú tankönyv egyetemi hallgatók számára. Ez a könyv az építő- és építészmérnök-hallgatók számára készült. Mivel az Építészmérnöki Karon a tantárgy óraszáma kisebb, mint az Építőmérnöki Karon, ezért az előadásokon a tananyagot a kar igényeinek megfelelően csökkentjük.
Tantárgyunk alapozó szaktárgy. Egyrészt arra törekedtem, hogy megadjam a szükséges elméleti alapot az építőanyagok tudatos felhasználáshoz, másrészt azt igyekeztem elérni, hogy a szaktárgyak előkészítéséhez a hallgatók kellő gyakorlati ismeretanyagot szerezzenek.
Napjainkban tanúi lehetünk annak, hogy az építőanyag-iparban és az építő-iparban a technológiai folyamatok minőségileg változtak és változnak. Megváltozott az építőanyagok köre is. Pl. nemcsak a beton- és vasbeton-elemeket is. A tananyagban ezt a fejlődést figyelembe vettem.
A tananyag felépítése során feltételeztem a középiskolában oktatott kémia ismeretét. A tananyag megértéséhez szükséges kémiát ott ismertetem, ahol arra szükség van.
A könyv első négy fejezete általános anyagismereti témaköröket tartalmaz: építőanyagok felépítése és szerkezete, általános anyagtulajdonságok és vizsgálatuk, méréstechnika és az építőanyagok minősítése. A könyv 5-15. fejezete anyagcsoportonként tárgyalja az építőanyagokat: építőkövek, szervetlen kötőanyagok, betonok, habarcsok, építési kerámiák, építészeti üvegek, mesterséges kövek, fémek, műanyagok, építőfák, bitumenes kötőanyagok. A tárgyalás során megismertetem a hallgatókat az egyes építőanyagok népgazdasági jelentőségével, szerkezeti felépítésével, előállításának technológiájával, fajtáival, tulajdonságaival és azok befolyásolhatóságával, minősítésével, korróziójával, korrózió elleni védelmével, végül alkalmazási példákat hozok fel. A szigetelőanyagok és a festékek jelentősége indokolta, hogy ezeket - a fenti tárgyalásmódtól eltérően - a felhasználási terület szerint ismertessem. Vissza

Fülszöveg

A tankönyv megismerteti az építő- és építészmérnök hallgatókkal azokat az anyagszerkezeti, fizikai, szilárdságtani, méréstechnikai alapismereteket, amelyek a korszerű anyagismerethez szükségesek. Az építőanyagok minősítésének a módszereit a matematikai statisztika felhasználásával mutatja be, és a szabványosítás jelentőségére is kitér.
A könyv foglalkozik az épület- és tartószerkezetek anyagaival, leírja azok népgazdasági jelentőségét, szerkezeti felépítését, előállításuk technológiáját, fajtáit, tulajdonságait és azok befolyásolhatóságát, minősítését, korrózióját és korrózió elleni védelmét, végül alkalmazási példákat mutat be.
A tárgyalt építőanyagok: szervetlen építőanyagok (építőkő, kötőanyagok, betonok, habarcsok, kerámiák, építési üvegek, fémek), szerves építőanyagok (műanyagok, építőfák, bitumenes kötőanyagok), szigetelőanyagok és festékek.
A könyv az építő- és építészmérnök hallgatóknak készített könyv, de használják posztgraduális képzésben, és hasznos mindazon üzemmérnökök, okleveles mérnökök számára, akik építőanyagokkal foglalkoznak. Vissza