1.067.017

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Építőanyagok

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Építésügyi Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 429 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: 251 fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a könyv á szerzők összeállításában 1945. évben megjelent „Építőanyagok" című könyv átdolgozott és kiegészített kiadása. A könyv az építőanyagok terén a Szovjetunióban a Nagy Honvédő Háború után... Tovább

Előszó

Ez a könyv á szerzők összeállításában 1945. évben megjelent „Építőanyagok" című könyv átdolgozott és kiegészített kiadása. A könyv az építőanyagok terén a Szovjetunióban a Nagy Honvédő Háború után elért eredményeket ismerteti; az új szabványokat és az „Építési Szabályzat" tervezetének főbb adatait tartalmazza.
A könyv az építészmérnöki főiskolának az ipari és polgári építkezésre valamint az épületszerkezetekre vonatkozó építőanyagtantervét öleli fel. Miután azonban megfelelő kiegészítést nyert, a hidrotechnikai és mezőgazdasági építkezések tanszékein is használható.
Az építészmérnök hallgatóknak az építőanyagokat minden oldalról tanulmányozniok kell. így ismerniök kell: 1. az építőanyagok előállításához szükséges nyersanyagokat; 2. az építőanyag gyártás technológiáját, vagyis a nyersanyagok feldolgozásának folyamatait (az építőanyag gyártás technológiáját mechanikai és vegyi eljárásokra osztjuk; az építőanyaggyártó iparban mindkettőt alkalmazzák); 3: az építőanyagok tulajdonságait, az anyagok ellenőrzésének és átvételének módszereit; 4. a szállítások és tárolások módját; 5. felhasználási területüket az építőiparban és gazdaságos alkalmazási módjukat.
A főiskolák hallgatóinak a 3-5. pontokban foglalt kérdéseket különösen alaposan és részletesen kell ismerniük. Ezenkívül részletesen kell tanulmányozniok az építés helyén készülő építőanyagok nyersanyagait és készítésük vagy megmunkálásuk módját (pl.: habarcsok és betonok, faanyagmegmunkálás, fémhegesztés). Az építkezésre kész állapotban szállított anyagokat illetően a jövő mérnökének az eredeti nyersanyagokra és a gyártás lényegére vonatkozóan csak általános ismereteket kell elsajátítania, hogy tudja, mennyiben befolyásolják ezek az anyag sajátosságait.
Az építészeti főiskolák és az egyetemi tanszékek hallgatóinak mindezt a befejező munkáknál alkalmazott anyagokra vonatkozó ismeretekkel kell kiegészíteniük. A többi szakon (hadmérnöki, útépítési, hídépítési, egészségügyi-szerelőipari stb.) a szakmák különleges' kérdéseit külön előadások tisztázzák.
E könyv az építőanyagokon kívül a korszerű építészetben alkalmazott egyszerű szerkezeti elemeket is ismerteti. Az összetett szerkezeteket például az előgyártott vasbetonszerkezeteket, asztalosárukat (ablak, ajtó), egészségügyi berendezéseket stb. külön előadásokon tárgyalják. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés 5
1. Az építőanyagok népgazdasági jelentősége 5
2. Rövid ismertetés az építőanyagok fejlődésének történetéről 5
3. A szovjet tudomány eredményei 7
Első rész
AZ ANYAGOK FÖBB FIZIKAI ÉS MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI
1. Fajsúly és térfogatsúly 12
2. Tömörség és porozitás 15
3. Vízfelvétel, vízáteresztés 15
4. Fagyállóság 17
5. Szilárdság 18
6. Rugalmasság, képlékenység, ridegség, ütőszilárdság 23
7. Keménység, kopás és elhasználódás 24
8. Hővezetés és hőtárolóképesség 25
9. Tűzállóság és tűzbiztonság 30
Második rész
TERMÉSKŐANYAGOK
I. Meghatározás és osztályozás 31
II. Vulkanikus eredetű terméskőanyagok 33
1. A vulkanikus kőzetek főbb fajtái 33
2. A vulkanikus kőzetek vegyi és ásványi összetétele 34
3. A fontosabb vulkanikus kőzetek építési tulajdonságai 35
III. Üledékes eredetű terméskőanyagok 39
1. Az üledékes kőzetek főbb fajtái 39
2. Az üledékes kőzetek vegyi és ásványi összetétele 40
3. A fontosabb üledékes kőzetek építési tulajdonságai 42
IV. Metamorf (átalakult) kőzetekből keletkezett kőanyagok 45
1. Gneisz 45
2. Palák 45
3. Márványok és kvarcitok 45
V. A természetes kőanyagok kitermelése és feldolgozása 46
1. A kőanyagok osztályozása 46
2. A terméskő kitermelése 47
3. Kőelemek készítése 48
4. Kővágógépek 48
5. A kőelemek felületi kikészítése 49
VI. A természetes kőanyagok és kőelemek alkalmazása 53
1. A természetes kőanyagok fajtái és minősége 53
2. A természetes kőanyagok alkalmazása 54
3. Különleges követelmények a vízépítési létesítményeknél
alkalmazott kövekkel szemben 57
4. Útburkolóanyagok 58
5. Kőanyagok rongálódása és azok megóvására irányuló
rendszabályok 58
Harmadik rész
ÉGETETT AGYAGBÓL KÉSZÜLT MESTERSÉGES KŐANYAGOK
(ÉPÜLETKERÁMIA)
I. Meghatározás és osztályozás 59
II. Az agyag, mint az épületkerámia nyersanyaga 60
1. Az agyag keletkezése, fajtái és összetétele 60
2. Mechanikai összetétel és a szemcsék alakja 60
3. Képlékenység 61
4. Melegítéskor bekövetkező változások 62
5. A szárításkor és égetéskor bekövetkező térfogatváltozások 63
III. Közönséges agyagtégla 63
1. Agyagbányászat 64
2. Az agyag előkészítése 64
3. A nyerstégla formázása 67
4. A nyerstégla szárítása 68
5. Égetés 69
6. Téglagyártás félszáraz sajtolással 71
7. A téglára vonatkozó műszaki előírások 73
8. A tégla felhasználási területe 75
IV. Könnyű téglák 75
1. Porózus tégla 75
2. Üreges téglák és idomtestek 76
V. Cserép 78
1. Meghatározás és műszaki előírások 78
2. A cserépgyártás sajátosságai 80
VI. Egyéb kerámiai készítmények 81
1. Burkolóelemek 81
2. Kövezőtégla 81
Negyedik rész
ÁSVÁNYI EREDETŰ KÖTŐANYAGOK
I. Alapfogalmak és osztályozás 83
1. Levegőn kötő és hidraulikus kötőanyagok 83
2. A kötőanyagok felosztása vegyi összetétel szerint 83
II. Fehérmész 84
1. A mész előállítása 84
2. Mészoltás 84
3.. A mész szilárdulása 90
4. A fehérmész tulajdonságai 90
5. A mész alkalmazása, szállítása és tárolása 91
III. Hidraulikus mész és románcement 92
1. Mészgyártás 92
2. A hidraulikus mész tulajdonságai és alkalmazása 92
3. Románcement 93
IV. Szilikátcement (portlandcement) 94
1. A szilikátcement nyersanyaga és a nyersanyag vegyi összetétele 94
2. Cementgyártás 95
3. A szilikátcement vegyi és ásványi összetétele 98
4. A szilikátcement szilárdulása 100
5. A szilikátcement legfontosabb tulajdonságai 101
6. A cement vizsgálata 106
. 7. A cement korróziója és a korrózió elleni védelem 107
8. A cement kötésének és szilárdulásának meggyorsítása 110
9. A cement átvétele és tárolása 110
10. A szilikátcement alkalmazása 111
11. A szlikátcement különleges fajtái 111
V. Bauxitcement 112
1. A bauxitcement nyersanyaga és gyártása 112
2. A bauxitcement vegyi összetétele és szilárdulása 113
3. A bauxitcement tulajdonságai és alkalmazási területe 113
4. Duzzadó cement 114
VI. Hidraulikus adalékok 115
1. Természetes hidraulikus adalékok 115
2. Mesterséges hidraulikus adalékok 116
VII. Hidraulikus adalékanyagokat tartalmazó cementek 116
1. Hidraulikus adalékanyagot tartalmazó szilikátcement 117
2. Hidrotechnikai (hármas összetételű) cement 118
3. Kötőanyagok mészből hidraulikus adalékokkal 119
4. Meszes hamutartalmú kötőanyag 119
VIII. Salakcementek 120
1. Kohósalakok 120
2. Salakszilikátcement 122
3. Szulfátos salakcementek 123
4. Mészsalakcementek 123
IX. Gipszes kötőanyagok 124
1. Építési és formázó gipsz 124
2. Nagyszilárdságú gipsz 127
3. Anhidrites kötőanyagok 127
X. Magnéziumos kötőanyagok 128
XI. Vízüveg és saválló cement 130
Ötödik rész
BETONOK ÉS BETONELEMEK
I. A beton alapfogalma 132
1. A betonok osztályozása és alkalmazása 132
2. A beton főbb tulajdonságai 133
II. Közönséges beton készítéséhez szükséges anyagok 134
1. Homok 134
2. Kavics 138
3. Terméskőzuzalék 141
4. Mesterséges zúzott kő 142
5. A beton kéveréséhez és öntözéséhez használt víz 143
III. Közönséges (nehéz) beton 144
1. A beton szilárdsága 144
2. A beton -szilárdulása 148
' 3. A betonkeverék képlékenysége 149
4. A tényezők hatása a betonkeverék képlékenységére 151
5. A beton keverési arányának számítása 152
6. Példa a beton keverési arányának a betonkeverék előírt szilárdsága
és képlékenysége alapján végzett számítására 155
7. Beton készítés (az anyagok adagolása és keverése) 157
8. A beton szállítása, bedolgozása, kezelése és a minőség ellenőrzése 158
IV. A beton különleges tulajdonságai 161
1. Tömörség, folyadékállóság, korrózióval szembeni ellenállás 161
2. Tűzállóság 162
3. Zsugorodás és duzzadás 163
V. Téli betonozás 163
1. A beton szilárdulása különböző hőmérsékleteken 163
2. A téli betonozással szemben támasztott főbb követelmények és a beton téli szilárdulását elősegítő eljárások 164
VI. Különleges és egyéb betonok 166
1. Acélbeton 166
2. Saválló beton 168
3. «Gerjesztett» betonok 168
VII. Beton- és vasbetonelemek 170
1. Az elemek gyártása 174
2. A betonelemek szilárdulása 175
VIII. Könnyű betonok és ezekből készült elemek 176
X. Porózus (könnyű) adal6kanyagok 176
2. A könnyű betonok sajátosságai 1 181
3. A könnyű betonok keverési arányának megválasztása 187
4. Könnyű betonelemek 189
IX. Sejtbeton 192
Hatodik rész
FALAZÓ- ÉS VAKOLÓHABARCSOK
I. A habarcsok főbb tulajdonságai 196
1. A habarcsok fajtái. Mi a különbség a habarcsok és a betonok között? 196
2, A habarcsok fontosabb tulajdonságai 197
II. Falazóhabarcsok 201
1. A habarcs minősége 201
2. Alapanyagok 202
3. Habarcskészítés 204
4. A habarcsok összetétele 205
5. A kevert habarcsok összetételének megválasztása 205
6. A habarcsok fontosabb alkalmazási területei 208
III. Vakolóhabarcsok 209
¦m 1. A vakolóhabarcsok különlegességei 209
2. A vakolóhabarcsok összetétele 210
3. Homlokzati díszvakolatokhoz használt kész keverékek 212
Hetedik rész
HIDEG ŰTON ELŐÁLLÍTOTT MESTERSÉGES KÖVEK ÉS KŐELEMEK
I. Szilikáttégla (mészhomoktégla), salak- és hamutégla 214
1. A szilikáttégla nyersanyaga és gyártása 216
2. A szilár dúlás kor végbemenő folyamatok 217
3. A szilikáttégla építési tulajdonságai és felhasználási területe 217
4. Kohósalaktégla és hamutégla 219
5. Szilikátelemek 219
II. Gipsz- és gipszbetonelemek 220
1. A gipszbeton főbb tulajdonságai 221
2. A gipsz- és a gipszbetonelemek fajtái 222
3. A gipsz- és a gipszbetonelemék alkalmazásának sajátosságai 226
III. Azbesztcement anyagok 226
1. Azbesztcement tetőlapok 227
2. Azbesztcement tetőfedő- és tagozott burkolólapok 229
3. Azbesztcement csövek 230
Mesterséges magnéziumos kőanyagok és elemék 231
V. Nem égetett agyag- és földanyagok 233
1. Stabilizált földanyagok 233
2. A földtömbök fajtái és alkalmazásuk 234
Nyolcadik rész
HŐSZIGETELŐ ANYAGOK
I. Általános ismertetés 235
II. Szalma- és nádlemezek 236
1. Nyersanyaguk és gyártásuk 236
2. Tulajdonságaik és alkalmazási területük 236
III. Fibrolit 237
1. Magnézium-fibrolit 237
2. Szilikátcementes fibrolit 238
IV. Tőzeges, farostos és más szerves anyagok 239
1. Tőzeges lemezek 239
2. Farostlemezek 240
3. Parafalapok 241
4. Sevelin és nemez 241
V. Szervetlen hőszigetelő anyagok 241
1. Ásványi gyapot 241
2. Hőszigetelő szerelőanyagok 243
Kilencedik rész
BITUMENES KÖTŐANYAGOK, HABARCSOK ÉS BETONOK
I. Általános ismertetés 244
1. A bitumenes anyagok vegyi összetétele és fizikai tulajdonságai 245
2. A bitumenes anyagok próbamódszerei 245
3. A bitumenes anyagok alkalmazása 247
II. Bitumenes és kátrányos kötőanyagok 247
1. Bitumen, aszfalt és aszfaltkőzetek 247
2. Aszfaltos ragasztóanyag és aszfaltpor 248
3. Nyersolajbitumenek 248
4. Kőszénkátrány 250
5. Kőszénkátrányszurok 250
6. Bitumenes és kátrányos emulziók 250
7. Földaszfalt és agyagszurok 251
III; Aszfalthabarcs és aszfaltbeton 251
1. Aszfalthabarcs 251
2. Aszfaltbeton 252
3. Hideg aszfalthabarcs és aszfaltbeton 253
Tizedik rész
BITUMENES TETŐFEDŐ ÉS VÍZSZIGETELŐ ANYAGOK
1. Tetőfedőanyagok 254
2. Bitumenes tetőfedőanyagok 255
3. Kátrányos tetőfedőanyagok 258
4. Vízszigetelő anyagok 259
Tizenegyedik rész
ÜVEGANYAGOK, EGYÉB OLVASZTOTT ANYAGOK
ÉS KÉSZÍTMÉNYEK
1. Üveg 261
2. Üvegkészítmények 262
Tizenkettedik rész
AZ ÉPÍTÉSHEZ HASZNÁLT FÉMANYAGOK
I. Általános tudnivalók 264
II. A szovjet fémtechnológia fejlődése 264
III. A fémek technológiájának alapjai 268
1. Nyersvasgyártás 269
2. Tűzálló anyagok kohászati kemencékhez 272
3. Acélgyártás 273
4. Konverter eljárás 273
5. Martin eljárás 276
6. Elektromos olvasztás 278
7. Az acél leöntése 279
8. Az acélöntecsek hibái 281
9. Az acél (fém) meleg megmunkálása 281
10. A hengerlés 282
11. Húzás 283
12. Kovácsolás 284
13. Öntészet 285
IV. A fémek mechanikai vizsgálata 286
1. Szakítópróba 287
2, Keménységi vizsgálatok 288
3. Ütőpróbák 290
4. Technológiai vizsgálatok 290
5. A fémáruk ellenőrzésének és átvételének általános szabályai 291
A fémek szerkezete 291
1. Kristályrács 291
2. Elsődleges és másodlagos kristályosodás 292
3. A vas allotrópikus változásai 293
4. Vasszénötvözetek állapotábrái 294
5. Az acél hőkezelésének alapjai 301
6. Á vas szénötvözetek főbb szerkezetei 304
7. Az acél hőkezelésének főbb fajtái 308
8. Rugalmas és képlékeny alakváltozások 311
9. Hideg keményedés, hideg és meleg alakváltozás 312
10. Az acél öregedése 312
A fémek korróziója 313
1. A korrózió fajai 313
2. Korrózió elleni védelem 315
Műszaki fémek és fémgyártmányok 316
1. Hengerelt szénacél 316
2. Hengerelt építési szénacélok 318
3. A hengerelt és sajtolt szelvények osztályozása 319
4. Szerszám-szénacél 320
5. Ötvözött szénacélok 321
6. Gyengén ötvözött építési acélok 323
7. Acélöntvények 324
8. Vasöntvények 324
9. Színes fémek; és ötvözetek 326
101 Keményfémek 328
11. Fémgyártmányok 328
VIII. A fémek hegesztése 329
1. Villamos ívhegesztés 330
2. Ellenálláshegesztés 337
3. Gázhegesztés 339
4. Oxigénvágás 339
5. A hegesztés alkalmazása az építőiparban 341
6. Hegesztés és vágás víz alatt 343
7. Az acélok hegeszthetősége 343
8. A hegesztési varratok szerkezete és hibái 344
9. A hegesztés ellenőrzése 345
Tizenharmadik rész
FAANYAGOK
I. Általános tudnivalók 346
II. A fa szerkezete 347
1. Makroszerkezet 347
2. Mikroszerkezet (szövetszerkezet) 351
A faanyag fizikai tulajdonságai 353
1. Szín és szövetszerkezet 353
2. Nedvességtartalom 354
3. Higroszkóposság (vízfelvevőképesség) 355
4. Zsugorodás és duzzadás 356
5. A faanyag súlya 358
A faanyag mechanikai tulajdonságai 359
1. Nyomás 359
2. Húzás 363
3. Hajlítás 363
4. Nyírás 364
5. A faanyagok szeget és facsavart megtartó képessége 364
6. A faanyag szilárdsága tartós terhelés esetén 366
Fahibák 368
1. Repedések 368
2. Göcsök (csomók) 369
3. Szerkezeti rendellenességek 371
4. Korhadások 373
5. Rovarok okozta sérülések 375
VI. Az építéshez használt legfontosabb fafajták 376
1. Tűlevelű fák 376
2. Lombos fák 379
VII. A faanyagok fajtái 379
1. Gömbfa és fűrészanyagok 379
2. Félkészgyártmányok és elemek 382
3. Furnír 384
4. Előregyártott szerkezetek ipari építőelemei 385
5. Követelmények a hidrotechnikai építkezésekhez használt
faanyagokkal szemben 387
VIII. Fakitermelés, a faanyag mechanikai megmunkálása és szárítása 388
1. Fakitermelés 388
2. A faanyag megmunkálása 389
3. A faanyag szárítása 391
4. A fatelep berendezése és a légszárítás 391
5. Kamrás szárítás 392
6. Elektromos szárítás 394
IX. A faanyag megóvása 395
1. Általános tudnivalók 395
2. Csírátlanító anyagok, összetételük és tulajdonságaik 395
3. Csírátlanító eljárások 398
4. A faanyag tűzvédelme 401
Tizennegyedik rísz
FESTÉKEK ÉS ENYVEK
I. Lakkfestékanyagok 406
II. A festőanyagok fajtái és tulajdonságai 408
1. Természetes szervetlen festőanyagok 408
2. Mesterséges szervetlen festőanyagok 409
3. Szerves, kevert és fémes festőanyagok 410
4. A festőanyagok tulajdonságai 410
III. Vízfestékek 412
1. Vizes mázfestékek 412
2. Vizes enyvfestékek 413
3. Kazeinfestékek 414
IV. Olajfestékek 414
1. Kencék 414
2. Olajfestékek 416
3. Emulziós festékek 417
V. Lakkok és lakkfestékek 418
1. Lakkok 420
2. Zománcfestékek 420
VI. A lakkfestékanyagok főbb vizsgálati módszerei 421
VII. Enyvezett tekercsanyagok 422
1. Tapéták 422
2. Linóleum 422
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem