1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Építőanyag praktikum

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 467 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 350 példányban, 166 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: J9-549.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


BEVEZETŐ
Egyetemi reformtantervünk lényegesen nagyobb súlyt helyez az alaptárgyi oktatásra és ezen belül - tekintetbe véve az építőiparunk fejlesztésének irányvonalát - az építőanyagok... Tovább

Előszó


BEVEZETŐ
Egyetemi reformtantervünk lényegesen nagyobb súlyt helyez az alaptárgyi oktatásra és ezen belül - tekintetbe véve az építőiparunk fejlesztésének irányvonalát - az építőanyagok oktatására is. Az építőanyag-oktatás korszerűsítése megkívánta, hogy az előadási óraszám bizonyos mértékben való növelése, illetőleg átcsoportosítása mellett nagymértékben növeljük a gyakorlatok óraszámát. A gyakorlatok óraszámának növelésével gondolta a reformtanterv fokozni az építőanyagok oktatásának elmélyítését, mérnökhallgatóink jobb előkészítését, határozottabb fejlesztését nemcsak a szorosan vett egyetemi, hanem ezen túlmenően a jövőbeni tervező, kivitelező vagy ellenőrző mérnök-tevékenységre is.
Ez a törekvés vezette a mérnök kart, illetőleg az Építőanyagok tanszékének oktatóit, hogy Építőanyag Praktikumot állítsanak össze a mérnökhallgatók számára. Ennek az Építőanyag Praktikum-jegyzetnek elsődleges célja a hallgatók gyakorlatra való jobb felkészítése, a gyakorlatok eredményei precízebb, értékelésének, a jegyzőkönyvek elkészítésének egyszerűbb lehetővé tétele, s nem utolsósorban a tanszék gyakorlott vezető oktatói és a külső munkatársak számára egységes gyakorlatvezetés biztosítása.
Ezzel a jegyzettel tehát nem az volt a célja a tanszéknek, hogy az abban levő egész anyagot a hallgatóktól a vizsgán maradéktalanul megkövetelje, hanem abból csak annyit, amennyi szorosan az elvégzett gyakorlatok anyagához tartozó, de ezen kívül még az is, hogy a hallgató gyakorlati munkáját már az egyetemen megkönnyítse és az ipari munkáját is elősegítse. Ez a gyakorlati jegyzet tehát elsősorban segédeszköz a hallgató számára, másrészt azonban tartalmazza az építőanyagok nomenklatúráját, valamint mindazokat a fogalommeghatározásokat, amelyekre az előadás, illetőleg az előadási jegyzet ki nem térhetett. Ezenkívül szükség volt arra is, hogy a hallgatót megismertesse a legfontosabb szabványokkal, megtanítsa a szabványok használatára, segédkezet nyújtson a diplomamunkája során a helyes anyagminőség alkalmazására, megadására, s ezen túlmenően lehetőséget adjon a hallgatóknak a diplomájuk megszerzése után, az ipari tevékenységük korszerűbb elvégzésére is, legyen az tervezés, kivitelezés, vagy helyszíni ellenőrzés. Éppen ezért az Építőanyag Praktikumjegyzet megadja azokat az irányelveket és legfontosabb szempontokat is, amelyek az anyagok helyszíni átvételéhez és ellenőrzéséhez szükségesek.
E jegyzet 6. fejezetében Varga Dénes adjunktus közreműködéséért, a 7., 8., fejezetekben pedig a példák kidolgozásában Erdélyi Attila és Horváth Albert tanársegédek, valamint Tevan Zsófia tudományos munkatárs munkájáért mondok köszönetet. Köszönetemet fejezem ki ezenkívül a jegyzetet Összeállító oktató-munkatársaimnak, a jegyzet-lektorainak, Welss György meghívott gyakori latvezetőnek, valamint a rajzok készítőinek lelkes és gondos munkájukért. Vissza

Tartalom


tartalomjegyzék
Szabványosítás az építőiparban „ 5
1. A mérési eredmények matematikai értékelése 9
1.1. Építőanyagok statisztikai minőségellenőrzése 9
1.2. A mérési eredmények gyakorlati képletei 10
2. Kötőanyagok 53
2.1. Kötőanyagok fajtái és jelölésük 53
2.2. Építési gipsz 54
2.21. Az építési gipsz meghatározása 54
2.22. Minőségi követelmények 54
2.23. Próbavétel a vizsgálathoz és minősítéshez 55
2.24. Az építési gipsz vizsgálata és minősítése 57
2.241. Szín vizsgálata 57
2.242. Őrlési finomság vizsgálata 57
2.243. Szaporaság 57
2.244. Kötési idő vizsgálata 59
2.245. Húzószilárdság vizsgálata » 59
2.246. Nyomószilárdság vizsgálata 59
2.247. Vegyi vizsgálatok 60
2.248. Az építési gipsz minősítése 60
2.3. Építési fehérmész 61
2.31. Az építési fehérmész fogalma 61
2.32. Minőségi követelmények 81
2.33. Próbavétel 62
2.331. A próbavétel általában 62
2.332. Darabos égetett mész 62
2.333. Porrá oltott fehér mész 62
2.334. Fehér mészpép 63
2.34. Vizsgálat és minősítés * 63
2.341. Darabos égetett fehérmész vizsgálata 63
2.342. Fehérmészpép vizsgálata 64
2.343. Porrá oltott mész vizsgálata 65
2.344. Vegyvizsgálat 65
2.345. Csomagolás és szállítás 67
2.4. Égetett építési szürkemész 68
2.41. Az égetett építési szürkemész fogalma 68
2.42. Minőségi követelmények 68
2.43. Próbavétel •• 6®
2.44. Vizsgálat és minősítés 69
2.45. Csomagolás és szállítás 70
2.5. Cementek . 70
2. 51. A cement meghatározása , 70
2.52. A cementek osztályozása =, ». 71
2.53. A cementek jellemzői 0 71
2.54. Próbavétel és minősítés , ,. 73
2C 55. A cement csomagolása, szállítása, raktározása* 74
2.56„ A cementek összetétele és felhasználása___
2.57. A cementek fizikai vizsgálata 78
2.571. A cement jellemzői a „.-« , 78
2.572. Előkészítés 1 ^ . 78
2.573. Az őrlésfinomság vizsgálata 7 9
2.574. A cementpép folyósságának és a kötés folyamatának vizsgálata 79
2. 575. Térfogatállandósági vizsgálat 81
2.576. A kötőerő vizsgálata földnedves habarccsal 82
2.577. Tájékoztató vizsgálati módszerek 85
2.6. Mészpuccolán hidraulikus kötőanyag 95
2.61. A mészpuccolán fogalma 95
2.62. Minőségi követelmények M 96
2.63. A mészpuccolán felhasználása . 96
2.64. Próbavétel és vizsgálat 96
2.7. Savanyu, hidraulikus cementkiegészitő anyagok 97
2. 71. Az anyagok megnevezése 97
2.72. Osztályozás 97
2. 73. Minőségi követelmények 98
2. 74." Mintavétel és minősito vizsgálat . 98
2.8. 'Kohósalak (hidraulikus cementkiegészitő anyag) 100
2. 81. A kohósalak fogalma ö 100
2. 82. A granulált kohósalakok osztályozása 1C0
2. 9. Égetett márga 101
2. 91. Az égetett márga fogalma ••••• J 101
2. 92. Minőségi követelmények 102
Felhasznált irodalom o „ 102
3. A beton 103
3.1. A betonok fajtái és jelölésük 10«*
3.11. A betonok csoportosítása műszaki tulajdonságaik
szerint 103
3.111. Általános betontulajdonságok szerinti csoportosítás . . . c o . ÍC3
3.112. Különleges betontulajdonságok szerinti csoportosítás 106
3.12. A betonok csoportosítása rendeltetés szerint 109
3.2. A B és BS jelű betonok minőségi követelményei és minősítésük 109
3.21. A minősítés módja 109
3.22. Az alapanyagok és a friss beton minősítése 110
3.23. A megszilárdult beton minősítés® 114
3.24. A beépített beton minősítése 114
3025. Különleges betontulajdonságok minősítése 114
3.3. A B és BS jelű betonok adalékanyagának a minositése 118
3.31ö Meghatározás és osztályozás 118
3.32, Az adalékanyag szemmegoszlási vizsgálata 120
3.321. Próbavétel 120
3.322. A szemmegoszlási vizsgálat eszközei . 120
3 323, A vizsgálat végrehajtása 120
3.33 Az adalékanyag minősítése az osztályozó vizsgálatok
alapján * 121
3.331. A szemmegoszlási görbe 121
3.332. Minősítés a szemmegoszlási határgörbék segítségével . . 121
3.333. Minősítés az Abrams-féle finomsági mérőszám alapján . 125
30 334. Minősítés a rövidített szitavizsgálat alapján 125
3.335. A minősítő eljárások hibái 125
3,336 Az adalékanyag szemmegoszlásának a javítása 127 3.34. Az adalékanyag szemalakjának és felületének a vizsgálata . e • * « o • .<>•' o . 127
3.35 Az adalék fizikai jellemzői 128
3.351. A halmaztérfogatsuly . 128
3.352. A fajsúly 8 128
3.353. A térfogatsúly 129
3 354. A. adalékanyag tömörsége 130
3 355 hézagosság 130
3.356. Az adalékanyag teljes vizfelvétele 130
3.357. Az adalékanyag nedvességtartalma 130
3.358. Az adalékanyag felületi nedvessége 131 3,35S. Fagyállosági vizsgálat 131
3.36. Az adalékanyag iszap-, agyag- és homokliszttartalmának a meghatározása 131
3.361. Az iszap- és agyagtartalom közelítő mennyiségének a meghatározása 131
3.362. A 0,1 mm-nél kisebb szemek meghatározása sulyveszteség alapján 132
3.363. A 0,02 mm-nél kisebb szemek mennyiségének meghatározása szívócsővel 132
3.37. Az adalékanyag szennyeződéseinek a vizsgálata 134
3.371. A durva szennyeződések vizsgálata 134
3.372. Szerves szennyeződések vizsgálata az elszíneződés alapján 134
3.373. A szulfáttartalom kimutatása 134
3.374. Szulfidok kimutatása 135
3.4. A betonozáskor használt cement és víz vizsgálata 135
3.41. A cementek vizsgálata 135
3.42. A viz zavarosságának a vizsgálata 135
3.43. A viz szagának a vizsgálata 135
3.44. A hidrogén-ion koncentráció vizsgálata . 135
3.45. Összes szilárd alkotórészek meghatározása 135
3.46. Szulfát-ion meghatározása 186
3.5. A B és BS jelű betatiok friss keverékének a vizsgálata 136
3.51. A friss betonkeverékkel kapcsolatos fogalmak 136
3.52. A keverési arány meghatározása 138
3.521. A próbakeverés 138
3.522. A suly szerinti keverési arány meghatározása az alapanyagok fizikai jellemzőinek az ismeretében 138
3.523. A keverési arány meghatározása a friss beton térfogatsúlyának a megbecsülésével 140
3.524. A keverési arány meghatározása a bedolgozási tényező felvétele alapján 141
3.53. A bedolgozott beton tömörsége, pórustartalma és levegőtartalma 141
3.54. A beton összetételének és az adalékanyag szemmegoszlásának a meghatározása megkevert betonból 141
3.541. A próbavétel 141
3.542. A vízmennyiség megállapítása 142
3.543. A cementmennyiség megállapítása 142
3.544. Az adalékanyag mennyisége és szemmegoszlása 143
3.55. A beton konzisztenciájának a mérése 143
3.551. A roskadási mérték mint konzisztencia-mérőszám 143
3.552. A behatolás mértéke mint konzisztencia-mérőszám 144
3.553. Glanville-féle tömörödésmérés 144
3.554. Egyszerű átformálásmérés 146
3.555. Bahrner-féle Vebe-meter 147
3.556. A konzisztenciamérőszámok és a betonkonzisztencia * 148
3.6. A B és BS jelű megszilárdult betonkeverék vizsgálata 149
3.61. A fizikai jellemzők vizsgálata 149
3.611. A térfogatsúly meghatározása 149
3.612. A tömörség vizsgálata 151
3.613. A vízfelvétel meghatározása 152
3.62. Szilárdsági vizsgálatok 152
3.621. A szilárdsági vizsgálatok célja 152
3.622. A szabványos próbatestek készítése 153
3.623. A szabványos próbatestek törővizsgálata 155
3.624. A beton roncsolásmentes vizsgálata rugós
kalapáccsal o 160
3. 63. Kopásvizsgálat 160
3.64. A vizzáróság vizsgálata 164
3.641. A próbatest alakja és méretei 164
3.642. A próbatest készítése és tárolása 165
3.643. A vizsgálat 165
3.65. A fagyállóság vizsgálata 165
3. 7. A B és BS jelű betonok tervezése 166
3. 71. A betontervezés fogalma 166
3.72. A betontervezés menete (matematikai egyenletekkel) 166
3. 721. A kiindulási adatok • 166
3. 722. A vizcementtényezo meghatározása 167
3. 723. A vizcementtényezo redukálása 169
3.724. A cementmennyiség és az adalékanyag finomsági mérőszámának a megválasztása 169
3. 73. Betontervezés nomogrammal 170
3.74. Betontervezés táblázat felhasználásával 170
3.75. A betontervezési módszerek előnye, hátránya általában 182
3. 751. A matematikai egyenlet 182
3. 752. A grafikon 182
3. 753. A táblázatos számítás 182
3.8. A beton alakváltozási jellemzőinek a meghatározása 182
3.81. A beton zsugorodása 182
3, 811. A próbatest előállítása 182
3, 812. A zsugorodás mérése 183
3,813. A mérési eredmények értékelése 184
3S Q2. A beton lassú alakváltozása 185
3.821. A lassú alakváltozás fogalma 185
3.822. A próbatestek készítése és tárolása 185
3. 823. A mérés 185
3.824. A mérési eredmények értékelése 185
3. 83. A beton rugalmassági modulusa 186
3.831. A próbatest készítése, tárolása 186
3. 832. A mérés végrehajtása 186
3. 833. Az eredmények értékelése 186
3.9. A BK és BH jelű betonok (könnyübetonok) 187
3.91. Porózus adalékanyagú könnyübeton 187
3. 911. A porózus adalékanyagú könnyübeton megnevezése 187
3. 912. A könnyű adalékanyag jellemzőinek a meghatározása I87
3. 913. A könnyű adalékanyagfajták és a velük szemben
támasztott követelmények 189
3. &14. A könnyű adalékos beton tervezése I93.
3. 915. A könnyű adalékos friss beton jellemzői ----., 2oi
3.916. A megszilárdult konnyűadalékos beton vizsgálata 202
Példák - 203
Felhasznált irodalom 237
4. A habarcs 239
4.1. A habarcs meghatározása 239
4. 21. A habarcsok osztályozása 239
4.22. A habarcsok összetétele és felhasználási területe--------239
4.221. Falazóhabarcsok
4.222. Vakolóhabarcsok 242
4.223. Burkolóhabarcsok 242
4.224. Felületképző habarcsok 242
4.225. Belső felület és falképzo habarcsok 242
4.226. Vizzáró cementhabarcs 242
4.3. A habarcsok adalékanyagai 248
4.31. Az adalékanyagokról általában 248
4.32. A homok 248
4.33. Kőpor 249
4.34. Mészkő és márványőrlemények 249
4.35. Kazánsalak 250
4.36. Kohósalak 251
4.37. A pernye 251
4.38. Téglazúzalék 251
4.4. A kötőanyag 251
4.5. A viz 252
4.6. A friss habarcskeverék vizsgálata 252
4.61. A friss habarcstól megkövetelt tulajdonságok 252
4.62. A bedolgozhatóság
4.63. A tapadóképesség 253
4.64. A habarcs viz megtartóképessége 253
4.7. A megszilárdult habarcs vizsgálata 254
4.71. A megkívánt tulajdonságok 254
4.72. Nyomószilárdság vizsgálata 254
4.721. Nyomószilárdság vizsgálata kockában 254
4.722. Szilárdsági vizsgálat hasábokon 254
4. 73. A hajlitó-huzó szilárdság 255
4.74. A tapadószilárdság vizsgálata 255
4. 75. A térfogatállandóság vizsgálata
4.76. Fagyállóság vizsgálata
4. 8. A beépített habarcsok vizsgálata
4. 81. Nyomószilárdság vizsgálata
4.82. A tapadószilárdság vizsgálata
5. Természetes építőkövek 259
5.1. A természetes kő fogalma 259
5.2. A természetes építőkövek csoportosítása felhasználási terület
szerint 259
5.3. A természetes építőkövek fizikai jellemzői és megmunkálhatóságuk 264
5.4. A próbavétel a természetes kövek vizsgálatához 264
5.41. Próbavétel bányában 264
5.42. Próbavétel a feldolgozó üzemben 264
5.5. Kőzettani vizsgálat 265
5.6. Az építőkövek fizikai vizsgálata 265
5.61. A fajsúly 265
5.62. A térfogatsúly 265
5.63. A halmaztérfogatsuly 265
5.64. A kőzetanyag tömöttsége, hézagossága 266
5.65. Hézagtérfogat 266
5.66. A víztartalom 266
5.67. A vízfelvétel 267
5.68. Fagyállóság 267
5.7. Nyomószilárdság vizsgálata 268
5.8. Kopási és ütővizsgálatok 269
5. 81. Böhme ^rendszerű berendezésen végrehajtott kopásvizsgálat 269
5. 82. Deval-dobban végzett vizsgálat 269
5.83. Los-Angeles-dobban végzett vizsgálat 270
5. 84. Ütőszilárdság vizsgálata Föppl-ejtőgépen " 271
5.85. Stübel-féle zúzottkő vizsgálata 272
5.9. Példák 273
6. Épületkerámiai gyártmányok 277
6.1. Általános fogalommeghatározások és rendeltetés 27?
6.2. Falazó anyagok 277
6.21. Falazó anyagok alkalmazása 277
6.22. Tömör égetett agyagtégla 27fr
6. 23. Magasított, kevéslyuku égetett agyagtégla 279
6.24. Kétszeres méretű, kevéslyuku égetett agyagtégla 28(
6.25. Soklyuku égetett agyagtégla 282
6.26. Kézi falazóblokk B 25-ös 283
6.27. Kézi falazóblokk B 30-as 285
6.28. Soklyulku válaszfaltégla - • • 286
6.29. Kéménytégla • • • 28$
6.3. Burkoló anyagok • • 290
6.31. Fogalommeghatározás - rendeltetés 290
6.32. Klinker tégla » 2^
6.33. Keramitkő- és lap 291
6.34. Saválló (ST jelű) burkolóidom és lap 293
6.35. Kőagyag burkolólap
6.36. Falburkoló és homlokzati tégla 295
6.37. Mészszegény csatorna tégla
6.4. Hőszigetelő anyagok
6.41. Fogalommeghatározás - rendeltetés 297
6.42. Koszivacs pallólap 2 9*
6.43. Hőszigetelő kőszivacslap 299
6.44. Termalit idomdarabok 300
6.45. Salakgyapot 300
6.5. Tetőcserepek 301
6.51. Égetettagyag gyártmányok 301
6.52. Hornyolt, hódfarkú és ikerfüles hornyolt tetőcserép 301
6.53. Sajtolt tetőcserép 303
6.54. Gerinccserép 303
6.6. Viz-és savelvezeto csövek 304
6.61. Fogalommeghatározás-rendeltetés 304
6.62. Alagcső égetett agyagból 305
6.63. Kőagyagcsövek 305
6.7. Födémtégla gyártmányok 306
6.71. Fogalommeghatározás - rendeltetés 306
6.72. Födémtégla 306
6.73. Padlásburkoló tégla 308
6.8. Védő-tégla gyártmányok 308
6.81. Fogalommeghatározás-rendeltetés 308
6.82. Sintégla 308
6.83. Kábeltégla 309
6.9. Épületkerámiai gyártmányok vizsgálata 309
6. 91. Fogalommeghatározás-rendeltetés 309
6.92. Falazóanyagok vizsgálata -310
6. 93. Tetőcserepek vizsgálata 313
6.94. Vegyi vizsgálatok. Általános irányelvek 314
6.95. Tömör és üreges építőanyagok hővezetési tényezőjének meghatározása 3
7. Építőipari acél
7.1. Az acél fogalma 321
7.2. Építőipari acélfajták 321
7.3. Acélok és fémek szilárdsági vizsgálata 32®
7.31. 3 mm-nél nagyobb átmérőjű, ül. vastagságú anyagok
szakítóvizsgálata 32^
7.311. Mintavétel, a próbatest alakja 326
7.312. A szakítóvizsgálat 328
7.313. A folyáshatár 328
7.314. A rugalmassági határ 330
7.315. A szakítószilárdság 330
7.316. A szakitónyulás 330
oq-t
7.317 A keresztmetszetcsökkenés
7.32. A 0,5-3 mm vastag ill. átmérőjű acél szakítóvizsgálata 332
7.33. Folyáshatár vizsgálata nagy hőmérsékleten . 332
7.331. A vizsgálat lényege 332
7.332. A vizsgálat 332
7.34. Keménységmérés 332
7.341. Keménységmérés Brinelll szerint 332
7.342. Keménységmérés Rockwell szerint 333
7.343. Keménységmérés Vickers szerint 335
7.344. Acélok Vickers, Brinell, Rockwell szerinti keménységének az összehasonlítása 336
7.345. Keménységmérés Poldi-kalapáccsal 336
7.346. A keménységmérés szerepe a mérnöki-gyakorlatban 339
7.35. Fárasztóvizsgálat 340
7.351. A vizsgálat célja 340
7.352. A fogalmak 340
7.353. A vizsgálat 343
7.354. A Wohler görbe szerkesztése 343
7.355. Kifáradási ábrák szerkesztése Smith szerint 344
7.356. Kifáradási ábrák szerkesztése Goodman szerint 345
7.36. Nyiróvizsgálat 345
7.37. Bemetszett próbatest ütővizsgálata 347
7.38. Tartósszilárdsági vizsgálatok 349
7.381. A tartósszilárasági vizsgálatok célja és fajtái 349
7.382. Tartósszilárdsági fogalmak és jelölésük 349
7.383. Feszitőhuzal kúszásának ill. ernyedésének a vizsgálata 351
7.384. Tartós szilárdsági vizsgálatok egyéb esetekben 351
7.4. Technológiai vizsgálatok 353
7.41. Hajlitóvizsgálat 353
7.411. A próbatest 353
7.412. A vizsgálat és értékelése 354
7.5. A hegesztések szilárdsági vizsgálata 354
7.51. A próbatestek elkészítése 354
7.52. Tompavarratok vizsgálata 354
7.521. Szakítóvizsgálat 354
7.522. Hajlitóvizsgálat 357
7.523. Ütőmunkavizsgálat 360
7.524. Keménységvizsgálat 360
7.525. Fárasztóvizsgálat lüktető igénybevételre 361
7.526. Szövetszerkezeti vizsgálatok 361
8. Az épitőfa 367
8.1. Az építőiparban használatos fatermékek elnevezése és meghatározása 367
8.11. Erdőipari fatermékek 367
8.12. Faipari termékek 367
8.121. Faragással készített választékok 367
8.122. Fűrészeléssel előállított faválasztékok 367
8.123. Késeléssel és hámozással előállított faválasztékok 368
8.2. Minőségi követelmények 368
8.3. A faanyagok vizsgálatának általános előírásai 36$
8.4. Az épitofa fizikai tulajdonságának a vizsgálata 372
8.41. A fa térfogatsúlya és fajsúlya 372
8.42. A faanyagok nedvességtartalma 373
8.421. A nedvességtartalom megállapítása szárítással 373
8.422. A nedvességtartalom mérése elektromos fa-nedvességmérő műszerekkel 373
8.43. A fa nedvességfelvevőképességének a meghatározása 373
8.44. A fa vizfelvevőképességének a meghatározása 374
8.45. A fa zsugorodása 375
8.46. A fa dagadása 376
8.5. Faanyagok szilárdsági vizsgálata 376
8.51. Mintavétel, próbadarabok száma 376
8.52. A vizsgálatkor feltüntetett adatok 376
8.53. Nyomószilárdság 377
8.531. Nyomószilárdság a rostokkal párhuzamosan 377
8.532. Nyomószilárdság a rostokra merőlegesen 377
8.533. Nyomási alkalmassági szám 378
8.534. Nyomási rugalmassági modulus 378
8.54. Szakítószilárdság 379
8.541. Rostokkal párhuzamos szakítószilárdság 379
8.542. Rostokra merőleges szakítószilárdság 380
8.55. Hasitó-ellenállás vizsgálata 380
8.56. Hajlitóvizsgálat 381
8.561. Hajlitószilárdság ____ 3B1
8.562. Hajlító-rugalmas sági modulus 382
8.563. Alakváltozási görbe vizsgálata 382
8.57. Az ütő- hajlító vizsgálat 383
8.58. Nyírószilárdság 383
8.59. Keménység 384
8.591. Janka-módszer 384
8.592. Brinell-módszer 384
8.6. Fahibák és ezek vizsgálata 386
\8. 61. Fogalommeghatározás 386
8.62. A törzs alakjának a hibái 386
8.621. Görbeség 386
8.622. Villás növés 386
8.623. Sudarlósság , 386
8.624. Tővastagodás 386
8.63. A fatest felépítéséből származó hibák 386
8.631. Évgyűrűk felépítésének a hibái 386
8.632. Ággöcs 388
8.633. Ágdudor 389
8.634. Gyantatáska 389
8.64. Térfogatváltozás okozta fahibák 390
8.641. Vetemedés 390
8.642. Repedések 390
8.7. Példa 391
9. Bitumen, kátrány 401
9.1. A bitumen, kátrány fogalma 401
9.2. A bitumen és kátrányalapu kötőanyagokra vonatkozó minőségi követelmények 401
9.3. Mintavétel, szállítás, tárolás 409
9.31. Uti bitumen 409
9.32. Higitott bitumen 410
9.33. Folyékony ásványolajbitumen 411
9.34. Az Utikátrány '411
9.35. A bitumenmáz 411
9.4. A bitumenek vizsgálata 411
9.41. A penetráció meghatározása 411
9.411. A penetráció 411
9.412. A készülék és eszközök 411
9.413. A vizsgálat előkészítése 413
9.414. A vizsgálat 413
9.42. Lágyuláspont meghatározása gyürüs-golyós módszerrel 414
9.421. Fogalommeghatározás 414
9.422. A készülék 414
9.423. A vizsgálat 414
9.43. Sűrűségmérés 416
9.431. A sűrűségmérésről általában 416
9.432. Sűrűségmérés areometerrel 416
9.433. Sűrűségmérés Mohr-Westphal mérleggel 417
9.434. Sűrűségmérés piknométerrel 418
9.44. Duktilitás (nyújthatóság) meghatározása 418
9.441. A készülék 418
9.442. A vizsgálat előkészítése 420
9.443. A vizsgálat 420
9.444. Az eredmény megadása 420
9.45. Bitumenek oldható és oldhatatlan részeinek a meghatározása 421
9.451. Bitumenek vizben oldható részének a meghatározása 421
9.452. Bitumenek vizben oldható lug és savtartalmának
a meghatározása 421
9.453. Bitumenek oldhatatlan részének a meghatározása 422
9.46. Bitumenek hamujának a meghatározása és sulyváltozási próbája 423
9.461. Bitumenek a meghatározása 423
9.462. Ásványolajbitumen sulyváltozási próbája 424
9.47. Ásványolajbitumen parafin-értékesek a meghatározása 425
9.471. Fogalommeghatározás 425
9.472. A vizsgálat előkészítése 425
9.473. A vizsgálat 426
9.474. A vizsgálat eredménye 428
9.48. Töréspont meghatározása Fraass-féle készülékkel 428
9.481. Fogalommeghatározás 428
9.482. A vizsgálókészülék 428
9.483. A vizsgálat előkészítése 428
9.484. A vizsgálat 429
9.5. Hígított bitumenek vizsgálata 430
9.51. Viszkozitás mérése konzisztométerrel 430
9.511. Fogalommeghatározás 430
9.512. A vizsgálathoz szükséges készülék és eszközök 430
9.513. A vizsgálat előkészítése 430
9.514. A vizsgálat 432
9.52. Lobbanáspont meghatározása Marcusson-féle készülékkel 432
9.521. Fogalommeghatározás «• • 432
9.522. A készülék 432
9.523. A vizsgálat előkészítése 434
9.524. A vizsgálat 434
9.53. A víztartalom kimutatása bitumenekben 434
9.531. A víztartalom minőségi kimutatása 434
9.532. Víztartalom mennyiségi meghatározása 435
9.54. Lepárlási próba 436
9.541. A lepárlási próba célja 436
0.542. Lepárlási próba ásványolajpárlatokkal elegyített, higitott bitumennél 436
9.543. A feketekőszénkátránnyal elegyített higitott bitumen 439
9.55. A penetráció, lágyuláspont, duktilitás és hamu 439
9.56. Oldhatatlan szerves maradék 439
9.57. Tájékoztató vizsgálatok a felhasználás körülményeinek
a megállapítására 440
9.571. Keverési próba higitott bitumennel bevont zúzalék tárolhatósági időtartamának meghatározására 440
9.572. Higitott bitumennel kevert zúzalék kötésidejének meghatározása sulyveszteségr-mérés alapján 440
9.573. Higitott bitumenes bevonatok kötés idejének meghatározása sulyállandóság megállapítása alapján 441
9.574. A higitott bitumen tapadóképességének ellenőrzése és minősítése 441
9.6. Vizsgálati eredmények 442
Felhasznált irodalom 442
10. Szigetelőlemezek 445
10.1. A nyerspapirlemez .; * 445
10.11. Fogalommeghatározás 445
10.12. Csomagolás, szállítás, tárolás 445
10.13. Próbavétel 445
10.14. A vizsgálat 446
10.2. Bitumenes papirlemez 446
10.21. Fogalommeghatározás 446
10.22. Választék, megnevezés 446
10.23. A bitumenes papirlemez készítéséhez használt
anyagok 449
10.24. Minőségi követelmények 450
10.25. Csomagolás, szállítás, tárolás 450
10.26. Próbavétel 450
10.27. A vizsgálat 450
10.271. A szakítóerő és nyúlás vizsgálata 450
10.272. A négyzetméter suly és a telitoanyagmennyiség meghatározása 452
10.273. A vízfelvétel vizsgálata 453
10.274. A hajlékonyság vizsgálata '453
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem