Előszó
Hosszú évtizedeken át hangoztattuk, hogy legfőbb érték az ember, de tervezési gyakorlatunkban mégis a technokrata szemlélet uralkodott, és az akiért az épített környezet létesült, a használó, annak...
Tovább
Előszó
Hosszú évtizedeken át hangoztattuk, hogy legfőbb érték az ember, de tervezési gyakorlatunkban mégis a technokrata szemlélet uralkodott, és az akiért az épített környezet létesült, a használó, annak kimondott, de legtöbbször ki nem mondott igényei háttérbe szorultak.
Napjainkban elérkezettnek látszik az idő, hogy a tervezés "embercentrikussá" váljék és a használó igényeit a mesterségesen létrehozott környezet közel optimális mértékben kielégítse.
A korábbi évtizedek a tartószerkezetek méretezését oldották meg, az energiatakarékosság, a hő- és páratechnikai kérdések megoldását helyezte előtérbe, míg a jelen kor zajos világa a zajvédelmet, a zajhatások kiküszöbölését tartja egyik fő célkitűzésének a szerkezettervezés során.
Természetszerű, hogy a szerkezetek tervezése nem egy paraméteres folyamat. A tervezőnek a használó, az ember, a technológia komplex igényeit kell kielégíteni., sokszor egymásnak ellent mondó követelmények optimális kompromisszumát kell létrehozni, de éppen ez az, ami a mérnöki tudományt jelenti, ami szép és alkotó jellegű tevékenységünket fémjelzi.
Az építészeti akusztika, e bonyolult és sokrétű problémakör, csupán egyik, de nélkülözhetetlen tényezője, törvényeinek ismerete, azok felhasználása alkotó módon a szerkezettervezés folyamatában szükségszerű követelmény.
E jegyzet, amely a Szerzők több évtizedes tervező, alkotó, kutató tevékenységének eredményeit is tükrözi - véleményem szerint - hasznos információkat tartalmaz mindazok számára, akik tanulják a szakmát, de eredményesen használhatják fel azok a gyakorló szakemberek is, akik az épületek, szerkezetek tervezése során valóban az ember, a használó érdekeit helyezik előtérbe.
Vissza