1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Építészet és természet

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Corvina Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 192 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-13-1813-3
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A néptömegek és az egyes emberek sokkal kevésbé ismerik és értik az építészeket, mint mondjuk, az orvosokat és bábákat. Ennek ellenére az építészek a 24 órás nap minden percében, évente... Tovább

Előszó

A néptömegek és az egyes emberek sokkal kevésbé ismerik és értik az építészeket, mint mondjuk, az orvosokat és bábákat. Ennek ellenére az építészek a 24 órás nap minden percében, évente háromszázhatvanöt napon át, sok évtizeden keresztül nagy szerepet játszanak mindannyiunk életében, amíg csak el nem avul, amit megépítettek. Néhány kivételtől, mint például Finnországtól eltekintve, a világ legtöbb országában a tervező vagy az építész bizonyos értelemben távoli lény. Még azok is alig ismerik e buzgó, sokat fáradozó ember nevét, akik megfizetik szolgálatait, pedig ő tervezte és formálta meg a lakásukat befogadó gazdaságos épülettípusokat, az óvodákat, iskolákat, amelyekben a jövő generációja növekszik, vagy a hatalmas gyárakat, laboratóriumokat és irodákat, ahol éjjel-nappal dolgozunk. Azoknak az épületeknek a tervezői, amelyeket szintén rendszeresen használunk - gyűléstermek, színházak, sportlétesítmények, üdülőotthonok stb. - talán még távolabb esnek az általános érdeklődéstől. Ha már a profitra irányuló gazdasági életben mindez így alakult, engem szakmai és személyes érdeklődésem az öt világrész számos helyén, a fejlődő és a fejlett ipari államokban egyaránt arra késztetett, hogy sokak számára tervezzek és építsek, akkor jó volna, és örömömre szolgálna, ha kiváló kollégáimat fogyasztóik legalább jobban megismernék.
A közönség és tervezők közti ismeretségből származhatnak a legszerencsésebb és legbiztosabb eredmények. Idősebb, tapasztalt kollégáim megérdemlik, hogy a sokesztendei odaadó munkájuk jutalmául legalább megismerjék és tiszteljék őket. Fiatalabb kollégáimat pedig hasznos és termékeny gondolatokra ösztönözhetik az emberi emberi kapcsolatok, és bátorítani fogja őket a közösség szolgálatában, abban a munkában, amelyet lelkes várakozással ők maguk választottak, hiszen tevékenységük semmivel sem tekinthető kevésbé fontosnak, mint a tanítóé vagy az orvosé, akiket mindannyian, akárcsak ők bennünket, egészen természetesen és ifjúságunktól fogva kölcsönös beleéléssel ismerünk.
Életművem vége felé közeledve - amelyet egykor a Berlin melletti Luckenwaldéban egy erdei temető tervezésével kezdtem -, élettapasztalataimnak ezt a kicsiny gyűjteményét idősebb, ifjabb és legfiatalabb barátaimnak ajánlom, akikkel közös hivatásunk, az építészet, még mindig oly kevéssé megértett az emberek számára, pedig értük való cselekvés.

Berlin-Köpenick, 1967 szeptemberében
Richard Neutra Vissza

Tartalom

Richard Neutra előszava a könyv német kiadásához5
Az ember megrontja a természeti környezetet7
Az emberiség bizonytalanul evez fennmaradása felé a tervezés még ma is rozoga, gyakran lyukas fenekű hajóján10
A gyerekkocsitól a világvárosig, avagy: sorsunk ebben a technikai fortélyokkal túlterhelt, egyre nagyobb feszültségek forrásává váló emberalkotta világban formálódik12
Racionális gondolkodás és hagyományos előítéletek a tervezésben: az építészet mint a "naturalizmus" elkésett párthíve14
Szavatolt hasznosság kontra "minőségfogalom". A körülöttünk található formákat az ipari technológia alakítja ki, és "működőképességük" igazolja őket22
Hajdan a minőség ritka volt - az ipari korban a minőség már nem arisztokratius27
A természeti formák egészen másképp keletkeznek, minta az ember alkotásai, de gyakran modellül szolgálnak azokhoz a létesítményekhez, amelyeket az ember létrehoz, elfogad, és aztán hamarosan megun34
Visszatérhetünk a természetességhez, ha a tervezést a gazdasági szempontok helyett fiziológiai felismerések irányítják39
A természet művei az embert előszört utánzásra ösztönözték, aztán jött hozzá egy kis mágia, ami a technikai haladással egyre inkább eltűnik42
A technika haladásával a mágia megfogyatkozik, de gyönyörködtetőnek, díszítésként megmarad belőle valami44
A felületesen felfogott "funkcionalizmus" könnyen az exrovertáltak vallásává válhat, de ha helyesen értelmezzük, akkor szervezetünk és belső életünk funkcióinak tiszteletben tartását jelenti47
Alkotásaink mindig az időben hatnak idegrendszerünkre - hatásuk lehet állandó, vagy hirtelen, sokkszerű51
A szellemi kielégülés korábbi és újabb formái közvetlenül a civilizáció korábbi és későbbi fejlődési fokainak felelnek meg53
Nem létezik "tiszta ész", mint ahogy nincs "tiszta szépség" sem. Az érzelmek a legtermészetesebb módon minden szellemi műveletet áthatnak, legyen az matematikai feladat vagy építészeti terv56
Az építészeti alkotásokat nemcsak a fény, hanem a hang is "megvilágítja"; megjelenésükben valójában valamennyi érzékszervünk részt vesz58
Mesterséges környezetünk sokféle ingerrel hat ránk; ezek légáramlatokból, hőveszteségekből, illatos kigőzölgésekből, textúrákból, rugalmasságból és a gravitáció mindenre ható vonzásaiból származnak62
Einstein felfogása közelebb áll érzékeink energiához kötött tér-idejéhez, mint a klasszikus Eukleidész és Newton. Az "élettani tér" határozott irányokkal és dimenziókkal rendelkezik, s ezekhez az ember később sokféle jelentést kapcsolt68
A tervezésnek mint fennmaradásunk egyik fontos letéteményesének, mindig szoros kapcsolatban kell lennie azokkal az időben lezajló életfolyamatokkal, amelyeket szolgál76
Látásunkat, többi érzékünkkel együtt, még a kifejezetten természeti környezet alakította ki; bár a látás látszólag csak a térrel kapcsolatos, valójában az idő is lényegéhez tartozik80
A kényelmet és a fáradtságot az organikus folyamatok részeként kell felfognunk és így korlátoznunk a tervezési tűzijátékok hatáskörét85
Belső tereinkben és városi környezetünkben értőbben kell bánnunk a fényekkel és színekkel, mint amennyit kint a szabad természetben szükséges volt87
Hogy valójábn mit tehet értünk az építészeti tervezés, azt érzékelő receptoraink milliói határozzák meg90
Az inviduál- és szociálpszichológia végül az idegélettannal egyesülve fogja vezetni a tervezőt a reakciók megfigyelésében és előidézésében93
A tervezés valódi célja, hogy megteremtse az idegrendszerben az erők és feszültségek megfelelő belső elosztását96
Az ember egyéni élete során bonyolult motivációkká alakítja és építi ki elemi ösztöneit;ezeknek éppolyan nagy a szerepük a tervezésben, mint a tervek elfogadásában102
A hagyomány fiziológiájában két tényezőnek van szerepe: a régóta uralkodó szokásoknak és a rövid, de hatásos sokkoknak. Mindkettő nag szerepet játszik az egyén és az emberiség konstruktív emlékezetében105
Nem szabad túlbecsülnünk a tudatosságot, hiszen sok minden öntudatlanul játszódik le bennünk. A tervező legfontosabb feladata azonban az, hogy a tudatosság szférájára hasson111
A tulajdonjog az "ellenőrzés" kikristályosodása. A tulajdonjog áthatja városainkat, építészetünket és egész mesterséges környezetünket114
Az építészet alkotásait az emlékművek "örök" karaktere jellemzi, és ez szimbolikus rendeltetésűvé teszi őket; az emlékművek egyetlen funkciója, hogy az eszmét hirdesse az idők során117
Nem őrízgetünk többé elásott kincseket; a kezünk ügyében akarjuk tudni azt, amire szükségünk van. A dolgainkkal úgy akarunk rendelkezni, mint testrészeinkkel, és gyűlöljük a kicicomázott és pompával elkendőzött sorvadást120
Csak az az étel a "miénk", amit feldolgozunk; az a ház, környék vagy nagyváros, amely kívül esik szervezetünk fennhatóságán, nem a mi házunk, a mi környékünk, a mi városunk123
Az ember fejlődésének alapvető kérdése, hogy hogyan tudja befogadni az új dolgokat; a természet nem ismeri ezt a problémát, de a természet törvényei határozzák meg, hogy mit képes asszimilálni az emberi szellem128
Az új találmányok ellen gyakrabban tiltakoznak - szellemesen vagy fintorogva a szakemberek, mint a nagyközönség. Másrészt viszont az újítók gyakran egyoldalúan gondolkoznak, és nem értik meg, hogy találmányuk milyen következményekkel járhat132
A nagyszerű, istenhez hasonlatos alkotónak a civilizáció során fokozatosan "le kell ereszkednie az égből" s végül be kell olvadnia munkatársai csoportjábak, amely aztán megteremti a maga sajátos "termelési lélektanát"135
A termelők egyre bonyolultabb láncolatának mindig változó összetétele teszi a "stílusokat" ingataggá137
A teret nyerő üzemi előregyártás újjáélesztheti a tervező- és a dolgozó kollektíva közti kapcsolatot, amely meggyengült a csak részben gépesített korszak kezdetén143
Az életszükségletek szorosan összefonódnak, kapcsolataikat mégis ritkán vizsgálják meg alaposan. Sem a spekulatív gondolkodás, sem a legkifinomultabb technológia nem kárpótolhat ezért az alapvető gondatlanságért147
Az építészet nem ártalmatlan játék a formákkal és színekkel, külső életünket és kényes belső egyensúlyunkat egyaránt megváltoztatja151
A várostervezés művészet, mégis széles körű tudományos tanácsadó testületre van szüksége, ebben pedig a biológusnak kell a vezető szerepet vinnie156
A tervezés művészetének ne legyen kisebbségi érzése, ha házasságra lép a tudományos szakértelemmel180
A szerkesztő utószava182
Jegyzetek185

Richard Neutra

Richard Neutra műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Richard Neutra könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem