Építéstan V.

Tartalom

BEVEZETÉS 9
1. A VÍZGAZDÁLKODÁS SZERVEZÉSI ELVEI 11
1.1 A szervezeti módszerek és formák kialakulásának az áttekintése, a szervezettség színvonala és a termelési függvény 11
1.11 Lineáris szervezeti felépítés 12
1.12 Funkcionális szervezet 13
1.13 Törzskari szervezeti forma 14
1.14 Vegyes szervezeti formák 15
1.15 A szervezettség színvonala 18
1.16 A termelési függvény 26
1.2 A vízgazdálkodás rendszere és alrendszerei 29
1.21 A vízgazdálkodási ágazat és kialakulása 29
1.22 A vízgazdálkodás helye a népgazdaságban 34
1.23 Az Országos Vízügyi Hivatal 35
1.24 Az OVH Vízgazdálkodási Tröszt 38
1.25 A vízügyi igazgatóságok 39
1.26 Vállalatok és regionális vízgazdálkodási vállalatok 40
1.27 Intézetek 41
1.28 Vizgazdálkodási Társulatok 42
1.29 Viz- Csatornamű és Fürdővállalatok 43
1.3 A vízgazdálkodás beruházási rendszere 44
1.31 A beruházások fogalma és a beruházási költségek köre 45
1.32 A vízgazdálkodási beruházások csoportosítása 47
1.33 A vízgazdálkodási beruházások előkészítése, tervezése és szervezése 53
1.34 A vízgazdálkodási beruházások várható
hatékonyságának az elemzése 65
1.35 A vízgazdálkodás fenntartási rendszere 74
2. A VÍZÉPÍTŐIPAR TERMELÉSI SAJÁTOSSÁGAI ÉS ALAPVONÁSAI 76
2.1 A termelés korszerűségének sajátosságai, főbb tényezői és mozgástörvényei a vízépítőiparban 76
2.2 A vízgazdálkodási ágazatba és az OVH felügyelete alá tartozó kivitelező szervek rendszere, szervezeti felépítésének elemzése 78
3. A VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 94
3.1 A szerződéskötést megelőző tevékenységek 94
3.2 A vállalkozói szerződés 95
3.3 Az építőipari árformák és az egységár szerkezete 96
3.4 Az építés-szerelési munkák járulékos költségei 103
3.5 A költségvetés készítése 106
3.51 A költségvetési kiírás összeállítása 106
3.52 Idomterv és méret kimutatás 107
3.53 Az anyagok deponiaárának meghatározása 108
3.54 Az egységár kiszámítása 110
3.55 A költségvetés összeállítása 111
3.56 Az építés-szerelési munkák vállalati összegének meghatározása 114
4. AZ ÉPÍTÉS PROGRAMOZÁSA 115
4.1 A folyamat fogalmának elméleti megközelítése 115
4.11 A folyamat, mint állapotváltozás általános megfogalmazása 115
4.12 A folyamat, mint a szervezés tárgya 117
4.2 Az építési folyamatok 120
4.21 Folyamatokra való bontás 120
4.22 A folyamatok erőforrás szükséglete 122
4.3 Programozási módszerek 127
4.31 A durva-program 127
4.32 A finom-program 130
4.33 A ciklikus program, a folyamatos termelésszervezés 132
4.34. A hálódiagramos programozás 138
4.341 A hálós-tervezés alapfogalmai 138
4.342 A hálós-tervezés módszertani alapjai 142
4.343 A hálós-tervezés két fő fázisa 155
4.344 Az időtervezés 159
4.35 A hálószerkesztés gyakorlata 159
4.36 A CPM és a PERT módszerek alkalmazási lehetőségei 163
4.37 Gyakorlati példa a CPM háló adatainak a meghatározására 164
4.38 A hálótervezés előnyei 173
5. FONTOSABB VÍZÉPÍTÉSI MUNKÁK ORGANIZÁCIÓJA
ÉS A MUNKAHELY BERENDEZÉSE 176
5.1 Felvonulási terület kialakítása 176
5.11 Felvonulási építmények 187
5.12 Ideiglenes melléklétesítmények 188
5.13 Szociális létesítmények 194
5.14 Segédüzemek 195
5. 2 Földmunkák szervezése 207
5.21 Vonalas földmunkák 208
5.22 Műtárgyak földmunkája 213
5. 3 Kőmunkák 214
5. 4 Alapozási munkák 215
5. 5 Vonalas létesítmények szervezése 219
5.6 Műtárgyak építésének szervezése 220
5. 7 Számpéldák az organizációs terv elkészítéséhez 225
6. A MUNKAHELY ANYAGELLÁTÁSA 266
6.1 Anyaggazdálkodás 266
6.11 A munkahelyi anyagszükséglet, igénylés 266
6.12 Az anyagok mennyiségi és minőségi átvétele
6. 2 A készletgazdálkodásról 269
6.21 A forgóeszköz-gazdálkodás munkahelyi feladatai 270
6.22 A leköthető anyag és fogyóeszközök volumene 271
6.3 A leltározás és a főanyagelszámolás munkahelyi feladatai 272
7. A SZÁLLÍTÁS ÉS ANYAGMOZGATÁS MUNKAHELYI
FELADATAI 277
7.1 A szállítás gazdasági kérdéseiről 281
7.11 A szállítás teljesítményei és üzemi jellemzői 281
7.12 A szállítási költségek alakulása 282
7.13 Gazdaságossági és hatékonysági szempontok a szállítási munkamegosztás kialakításával 286
7. 2 A lineáris programozás 286
8 A MUNKAHELYI BÉR ÉS NORMA 292
8.1 Elosztás, jövedelem-politika, bérszabályozás 293
8.2 A bérszabályozás rendszere 294
8.3 A jelenlegi érdekeltségi rendszer néhány gyakorlati kérdése 294
8. 4 A bérformák és bérezési rendszerek 296
8.5 A munkanormák célja, jelentősége és alkalmazási lehetőségei 298
8.51 A munkanormák fajtái 299
8.52 A vállalati, illetve építéshelyi normarendszer kialakítása 300
8.53 Egyösszegű munka- és bér utalványozás 301
8.6 Veszteségidő vizsgálat 302
9. AZ ÉPÍTÉSVEZETŐSÉG MŰSZAKI-GAZDASÁGI ÜGYVITELE A MUNKATERÜLET ÁTVÉTELÉTŐL AZ ÜZEMBEHELYEZÉSIG 304
9.1 Munkaterület átadás-átvétel 304
9.2 A naplózás 305
9.3 Fontosabb kiírási és elszámolási szabályok 310
9. 4 A termelési költségek fogalma, csoportosítása és azok bizonylatai 320
9.41 Az önköltség és a kalkuláció fogalma és kapcsolatai 322
9.411 Költségviselő (kalkulációs) egységek kialakítása 323
9.412 Kalkulációs sémák, a kalkulációs tételek tartalma 324
9.42 Befejezett és befejezetlen termelés szűkített önköltségének megállapítása és a realizált
vállalati eredmény kiszámítása 326
9.421 Befejezett és befejezetlen építésszerelési termelésre jutó szűkített
önköltség megállapítása 326
9. 5 A műszaki átadás-átvételi eljárás 329
9.51 Építés-szerelési munkák műszaki átadása 329
9.52 Technológiai szerelési munkák műszaki átadása 335
9.6 A beruházások üzembe helyezése 333

Témakörök