Építési ismeretek I.

Szakmai alapismeretek a műszaki szakközépiskolák II. osztálya számára (építési szakcsoport)

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Seffer József: Építési ismeretek I. ' összes példány

Kiadó:	Országos Pedagógiai Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	194 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-682-004-X
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 0-111/I. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az építészet az egyik legősibb tudatos emberi tevékenység, melynek alapvető feladata: egy olyan zárt, körülhatárolt belső tér kialakítása, ahol az ember tevékenységeit zavartalanul, nyugodtan gyakorolhatja védve az időjárás viszontagságaitól és ellenségeitől, és egyben kielégítheti jogos elkülönülési igényét is.
Már a történelem előtti időkben is arra törekedett ősünk, hogy lakhelyét kellően védett helyeken rendezze be. Erre a célra először a természet kínálta lehetőségeket használta fel, barlangok mélyére húzódott az időjárás viszontagságai és más természetes ellenségei elől.
Később már maga alkotott olyan kezdetleges építményeket, kunyhókat, ahol bizonyos fokig védve volt a természeti hatásoktól. Ezeket a kezdetleges építményeket a környezetében fellelhető egyszerű és viszonylag könnyen megmunkálható anyagokból készítette. Erre a célra legtöbbször a fát, a földet és a közelében található kisebb-nagyobb köveket használta fel. Az ezekből az anyagokból készített építmények azonban nem bizonyultak kellően időtállónak, az elemek (tűz, víz) hamar tönkretették azokat. Ezért választotta azután építőanyagául elődünk a követ, ami ugyan a fánál sokkal nehezebben volt alakítható, de az elemekkel szembeni ellenállóképessége összehasonlíthatatlanul jobbnak bizonyult a fáénál.
A fejlődés következő lépcsőfokára akkor hágott az ember, amikor már nem csak a természet ajándékaként talált anyagokból tudott kezdetleges építményeket emelni, hanem saját maga készített építőanyagokat. Ezek a történelem előtti időkben és az ókorban építkező őseink tulajdonképpen a mai technikusok, mérnökök elődeinek tekinthetők. Az ókori civilizációk kialakulása nagyon reális értelemben ezektől a gondolkodó, kísérletező, az utókor számára újat és maradandót alkotó emberek tevékenységétől függött. Az ókor városalkotó „mérnökének", a mondabeli Babilon tervezőjének alapvetően azonos problémákkal kellett megküzdenie, mint XX. századi utódainak, a vízellátást, a város védelmét, a hírközlést, nagy létesítményeket kellett terveznie és megvalósítania.
Az ókor technikusainak, mérnökeinek legnagyobb teljesítményeit még ma is őrzik műveik maradványai, amelyeket az egész világon megtalálhatunk, kezdve a szíriai vízkerekektől az inkák fantasztikus hegyi erődítményein át az óegyiptomi nekropoliszokig (sírvárosokig).
Ezeknek a hajdanvolt alkotóknak csak igen primitív szerszámok és eszközök álltak rendelkezésre, a mai értelemben vett részletes terveket is gyakran találékonyságuk, ötleteik helyettesítették, mégis megoldották koruk sok problémáját és az utókorra nem csak a téglából, fából, kőből készült alkotásaikat hagyták, hanem megalapozták azt a hagyományt és a műszaki tudást, amely mindmáig a civilizáció alapja. Vissza

Tartalom

1. Az építés, építészet fogalma, feladata 3
1.1. Az építőipari tevékenység 4
1.2. A magasépítőipari tevékenység feladata 4
1.2.1. A lakóépületek 5
1.2.2. A középületek 5
1.2.3. Az ipari és mezőgazdasági termelés épületei 6
1.3. A mélyépítőipari tevékenység 6
1.3.1. Beton-, vasbeton munkák 6
1.3.2. Földmunkák, alapozások 7
1.3.3. Közműépítés 7
1.3.4. Útépítés 8
1.3.5. Vasútépítés 8
2. Az építőiparon belüli munkamegosztás 9
2.1. Kutatás 9
2.2. Tervezés 10
2.3. Beruházás 12
2.4. Kivitelezés 13
2.4.1. Országos vállalatok 13
2.4.2. Megyei vállalatok 13
2.4.3. Tanácsi felügyelet alatt álló vállalatok 14
2.4.4. Ipari szövetkezetek 14
2.4.5. Vállalati szervezésű építési csoportok 15
2.4.6. Gazdasági munkaközösségek 15
2.4.7. Magánkivitelezők 15
3. A kivitelezési munkák csoportosítása 16
3.1. Új épületek építése 16
3.2. Épületek karbantartása 16
3.3. Épületek tatarozása 17
3.4. Épületek átalakítási munkái 19
3.5. Épületek bontási munkái 19
3.5.1. A bontási munkákat megelőző szervezés, feladatok 19
3.5.2. A bontási munkák felosztása 19
3.5.3. A bontási munkák sorrendje
3.5.3.1. A tetőhéjazat bontása 20
3.5.3.2. A tetőszerkezet bontása 20
3.5.3.3. A lapostetős épületek tetőfödémének bontása 21
3.5.3.4. A falszerkezetek és födémek bontása 21
3.5.3.5. A koszorúk, kiváltók bontása 22
3.5.3.6. A nyílászáró szerkezetek bontása 22
3.5.3.7. Az alapszerkezetek bontása 22
3.5.3.8. Födémek bontása 22
3.5.3.9. Erkélyek és konzolok bontása 24
3.5.4. A bontási munkák balesetvédelmi előírásai 27
4. Építmények osztályozása rendeltetésük alapján 25
4.1. Építészeti alapfogalmak 25
4.1.1. Az épület szintjei 26
4.1.2. Belmagasság 26
4.1.3. Emeletmagasság 27
4.1.4. Az épület homlokzata 27
4.2. Építmények osztályozása, rendeltetésük alapján 30
4.2.1. A lakóépületek rendeltetése 34
4.2.1.1. Az emberi test méretmeghatározó szerepe 35
4.2.1.2. A lakás helyiségei és helyiségcsoportjai 40
4.2.1.3. Lakóépületek helyiségeinek tájolása 54
4.2.1.4. A családiházas beépítés módjai 55
4.2.1.5. A családi ház kertje 58
4.2.1.6. Az ideális építési telek tulajdonságai 58
4.2.1.7. A többlakásos lakóépületek beépítési módjai 66
4.2.1.8. Többlakásos lakóépületek osztályozása közlekedési rendszerük alapján 71
4.2.1.9. Többlakásos lakóházak közös helyiségei 74
4.2.2. A középületek rendeltetése és funkcionális követelményei 76
4.2.2.1. A középület fő funkcionális csoportjai 77
4.2.2.2. Középületek térrendszerei 81
4.2.2.3. Középületek alaprajzi rendszerei 82
4.2.2.4. Középületek szerkezeti rendszerei 84
4.2.2.5. Középületek elhelyezése a külső térben 84
4.2.3. Az ipari épületek létesítésének néhány alapvető kérdése 86
4.2.3.1. Az ipari üzem megvalósulásának főbb lépései 86
4.2.3.2. Az ipari épületek megvalósításánál alkalmazott szerkezeti rendszerek 87
4.3. Vízépítési műtárgyak 91
4.3.1. A műtárgyak tervezése 91
4.3.2. A műtárgyak osztályozása 91
4.3.2.1. Duzzasztóművek, zsilipek 92
4.3.2.2. Vízkivételi művek 94
4.3.2.3. A vízi közlekedést szolgáló művek 95
4.3.2.4. Víztároló művek 98
5. Az építmények, épületek és szerkezetek, épületgépészeti és épületvillamossági rendszerek áttekintése 101
5.1. Az épületeket és épületszerkezeteket érő hatások 101
5.1.1. Természetes külső hatások 102
5.1.1.1. Légköri hatások 102
5.1.1.2. Terhelésből származó igénybevételek 103
5.1.1.3. Járulékos hatások 105
5.1.1.4. Vízzel, nedvességgel kapcsolatos hatások 105
5.1.1.5. Hőhatások 107
5.1.1.6. Hanghatások 107
5.1.1.7. Koptató, rongáló hatások 107
5.1.1.8. Fényhatások 108
5.1.1.9. Állati, növényi kártevők hatásai 108
5.1.1.10. Kémiai-fizikai kölcsönhatások 108
5.1.2. Emberi tényezők 109
5.2. Az épületszerkezetekkel szemben támasztott általános követelmények 109
5.2.1. Teherbírás, szilárdság 109
5.2.2. Kis önsúly 114
5.2.3. Térfogatállandóság 114
5.2.4. Időállóság 114
5.2.5. Ellenállóképesség különleges hatásokkal szemben 115
5.2.6. Gazdaságosság 115
5.2.7. Esztétikus megjelenés 116
5.3. A teljesítményelvű követelménymeghatározó módszer 116
5.3.1. Külső falszerkezetekkel (MSZ-04-321) szembeni követelmények 117
5.3.1.1. Szélállóság 117
5.3.1.2. Légzárás 118
5.3.1.3. Csapóeső-állóság 118
5.3.1.4. Ütésállóság 119
5.3.1.5. Nedvességhatással szembeni ellenállás 120
5.3.1.6. Függelék 121
5.4. Épületgépészeti rendszerek 123
5.5. Az épületvillamossági és épületgépészeti munkák felosztása 124
5.5.1. Épületvillamossági munkák 124
5.5.1.1. Villamos berendezések felosztása 125
5.5.1.2. Villamos hálózatok tervezése 125
5.5.1.3. Csatlakozás a közüzemi hálózatra 126
5.5.1.4. Túláram elleni védelem 129
5.5.1.5. Szerelési módok és főbb anyagaik 130
5.5.1.6. Érintésvédelem 132
5.5.1.7. A villámcsapás káros hatásai elleni védelem 135
5.5.1.8. Mesterséges világítás 137
5.5.2. Villamos üzemű felvonók 137
5.5.2.1. A felvonók legfontosabb részei 137
5 5.2.2. A villamos üzemű felvonók elrendezése 138
5.5.2.3. A felvonók kormányzása 139
5.5.3. Vízvezeték-szerelési munkák 140
5.5.3.1. A jó ivóvíz tulajdonságai 141
5.5.3.2. A víznyerés módjai 141
5.5.3.3. A víz szállítása 142
5.5.3.4. A víz tisztítása 143
5.5.3.5. Épületek saját vízellátása 144
5.5.3.6. Épületek vízvezetéki csőhálózata 145
5.5.3.7. Berendezési tárgyak 148
5.5.3.8. Csatlakozás közüzemi hálózathoz 150
5.5.3.9. Az épület csőhálózata 150
5.5.4. Csatornázás 151
5.5.4.1. A szennyvíz eredete szerinti osztályozása 151
5.5.4.2. A csatornarendszerek felosztása 151
5.5.4.3. A csatornázási munkákhoz használt csőanyagok 152
5.5.4.4. A házi szennyvízvezeték részei 154
5.5.4.5. A csatorna esésviszonyai 155
5.5.4.6. Csatornaszerelvények 156
5.5.4.7. A csatornavezeték méretezése 158
5.5.4.8. Szennyvíztisztító berendezések 159
5.5.4.9. Vízvezetéki és csatornázási munkák tervei 160
5.5.5. Gázszerelési munkák 162
5.5.5.1. A gázvezetékek csőanyagai 162
5.5.5.2. A gázvezetékek fajtái 163
5.5.5.3. A gázmérőóra 164
5.5.5.4. Szerelvények és fogyasztókészülékek 164
5.5.5.5. Gázkészülékek égéstermékeinek elvezetése 165
5.5.6. A fűtések 166
5.5.6.1. Tüzelés és tüzelőanyagok 166
5.5.6.2. Hőszükséglet-számítás 167
5.5.6.3. A fűtések felosztása 168
5.5.6.4. Helyi fűtések tüzelőberendezései 168
5.5.6.5. Helyi fűtések kéményei 169
5.5.6.6. Központi fűtések 171
5.5.6.7. Központi fűtési kazánok 180
5.5.6.8. Központi fűtések kéményei 181
5.5.6.9. Kazánházak 182
5.5.6.10. Központi fűtések csővezetékei 183
5.5.6.11. Hőleadók 185
5.5.6.12. Központi fűtések szabályozása 188
5.5.6.13. Nyomáspróba, üzempróba, próbafűtés 189
5.5.6.14. Légfűtések 189

Témakörök

Seffer József

Seffer József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Seffer József könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem