1.060.504

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Építési ismeretek I.

Építési szakcsoport/Tankönyvpótló jegyzet/II. osztály

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 187 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-16-1474-3
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 15216/I. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az építészet az egyik legősibb tudatos emberi tevékenység, melynek alapvető feladata: egy olyan zárt, körülhatárolt belső tér kialakítása, ahol az ember tevékenységeit zavartalanul, nyugodtan... Tovább

Előszó

Az építészet az egyik legősibb tudatos emberi tevékenység, melynek alapvető feladata: egy olyan zárt, körülhatárolt belső tér kialakítása, ahol az ember tevékenységeit zavartalanul, nyugodtan gyakorolhatja védve az időjárás viszontagságaitól és ellenségeitől, és egyben kielégítheti jogos elkülönülési igényét is.
Már a történelem előtti időkben is arra törekedett ősünk, hogy lakhelyét kellően védett helyeken rendezze be. Erre a célra először a természet kínálta lehetőségeket használta fel, barlangok mélyére húzódott az időjárás viszontagságai és más természetes ellenségei elől.
Később már maga alkotott olyan kezdetleges építményeket, kunyhókat, ahol bizonyos fokig védve volt a természeti hatásoktól. Ezeket a kezdetleges építményeket a környezetében fellelhető egyszerű és viszonylag könnyen megmunkálható anyagokból készítette. Erre a célra legtöbbször a fát, a földet és a közelében található kisebb-nagyobb köveket használta fel. Az ezekből az anyagokból készített építmények azonban nem bizonyultak kellően időtállónak, az elemek (tűz, víz) hamar tönkretették azokat. Ezért választotta azután építőanyagául elődünk a követ, ami ugyan áfánál sokkal nehezebben volt alakítható, de az elemekkel szembeni ellenálló képessége összehasonlíthatatlanul jobbnak bizonyult a fáénál.
A fejlődés következő lépcsőfokára akkor hágott az ember, amikor már nem csak a természet ajándékaként talált anyagokból tudott kezdetleges építményeket emelni, hanem saját maga készített építőanyagokat. Ezek a történelem előtti időkben és az ókorban építkező őseink tulajdonképpen a mai technikusok, mérnökök elődeinek tekinthetők. Az ókori civilizációk kialakulása nagyon reális értelemben ezektől a gondolkodó, kísérletező, az utókor számára újat és maradandót alkotó emberek tevékenységétől függött.
Az ókor városalkotó „mérnökének", a mondabeli Babilon tervezőjének alapvetően azonos problémákkal kellett megküzdenie, mint XX. századi utódainak, a vízellátást, a város védelmét, a hírközlést, nagy létesítményeket kellett terveznie és megvalósítania. Az ókor technikusainak, mérnökeinek legnagyobb teljesítményeit még ma is őrzik műveik maradványai, amelyeket az egész világon megtalálhatunk, kezdve a szíriai vízkerekektől az inkák fantasztikus hegyi erődítményein át az óegyiptomi nekropoliszokig (sírvárosokig).
Ezeknek a hajdanvolt alkotóknak csak igen primitív szerszámok és eszközök álltak rendelkezésre, a mai értelemben vett részletes terveket is gyakran találékonyságuk, ötleteik helyettesítették, mégis megoldották koruk sok problémáját és az utókorra nem csak a téglából, fából, kőből készült alkotásaikat hagyták, hanem megalapozták azt a hagyományt és a műszaki tudást, amely mindmáig a civilizáció alapja. Vissza

Tartalom

1. Az építés, építészet fogalma, feladata 3
1.1. Az építőipari tevékenység 4
1.2. A magasépítőipari tevékenység feladata 4
1.2.1. A lakóépületek 5
1.2.2. A középületek 5
1.2.3. Az ipari és mezőgazdasági termelés épületei 6
1.3. A mélyépítőipari tevékenység 6
1.3.1. Beton-, vasbeton munkák 6
1.3.2. Földmunkák, alapozások 7
1.3.3. Közműépítés 7
1.3.4. Útépítés 8
1.3.5. Vasútépítés 8
2. Az építőiparon belüli munkamegosztás 9
2.1. Kutatás 9
2.2. Tervezés 10
2.3. Beruházás 12
2.4. Kivitelezés 13
2.4.1. Országos vállalatok 13
2.4.2. Megyei vállalatok 13
2.4.3. Önkormányzati felügyelet alatt álló vállalatok 14
2.4.4. Ipari szövetkezetek 14
2.4.5. Vállalati szervezésű építési csoportok 15
2.4.6. Gazdasági munkaközösségek 15
2.4.7. Magánkivitelezők 15
3. A kivitelezési munkák csoportosítása 16
3.1. Új épületek építése 16
3.2. Épületek karbantartása 16
3.3. Épületek tatarozása 17
3.4. Épületek átalakítási munkái 18
3.5. Épületek bontási munkái 19
3.5.1. A bontási munkákat megelőző szervezési feladatok 19
3.5.2. A bontási munkák felosztása 19
3.5.3. A bontási munkák sorrendje 19
3.5.3.1. A tetőhéjazat bontása 20
3.5.3.2. A tetőszerkezet bontása 20
3.5.3.3. A lapostetős épületek tetőfödémének bontása 21
3.5.3.4. A falszerkezetek és födémek bontása 21
3.5.3.5. A koszorúk, kiváltók bontása 22
3.5.3.6. A nyílászáró szerkezetek bontása 22
3.5.3.7. Az alapszerkezetek bontása 22
3.5.3.8. Födémek bontása 22
3.5.3.9. Erkélyek és konzolok bontása 24
3.5.4. A bontási munkák balesetvédelmi előírásai 24
4. Építmények osztályozása rendeltetésük alapján 25
4.1. Építészeti alapfogalmak 25
4.1.1. Az épület szintjei 26
4.1.2. Belmagasság 26
4.1.3. Emeletmagasság 27
4.1.4. Az épület homlokzata 27
4.2. Építmények osztályozása rendeltetésük alapján 30
4.2.1. A lakóépületek rendeltetése 34
4.2.1.1. Az emberi test méretmeghatározó szerepe 35
4.2.1.2. A lakás helyiségei és helyiségcsoportjai 40
4.2.1.3. Lakóépület helyiségeinek tájolása 54
4.2.1.4. A családiházas beépítés módjai 55
4.2.1.5. A családi ház kertje 58
4.2.1.6. Az ideális építési telek tulajdonságai 58
4.2.1.7. A többlakásos lakóépületek beépítési módjai 60
4.2.1.8. Többlakásos lakóépületek osztályozása közlekedési rendszerük alapján 65
4.2.1.9. Többlakásos lakóházak közös helyiségei 68
4.2.2. A középületek rendeltetése és funkcionális követelményei 70
4.2.2.1. A középület fő funkcionális csoportjai 71
4.2.2.2. Középületek térrendszerei 75
4.2.2.3. Középületek alaprajzi rendszerei 76
4.2.2.4. Középületek szerkezeti rendszerei 78
4.2.2.5. Középületek elhelyezése a külső térben 78
4.2.3. Az ipari épületek létesítésének néhány alapvető kérdése 80
4.2.3.1. Az ipari üzem megvalósulásának főbb lépései 80
4.2.3.2. Az ipari épületek megvalósításánál alkalmazott szerkezeti rendszerek 81
4.3. Vízépítési műtárgyak 85
4.3.1. A műtárgyak tervezése 85
4.3.2. A műtárgyak osztályozása 85
4.3.2.1. Duzzasztóművek, zsilipek 86
4.3.2.2. Vízkivételi művek 88
4.3.2.3. A vízi közlekedést szolgáló művek 89
4.3.2.4. Víztároló művek 92
5. Az építmények, épületek és szerkezetek, épületgépészeti és épületvillamossági rendszerek áttekintése 95
5.1. Az épületeket és épületszerkezeteket érő hatások 95
5.1.1. Természetes külső hatások 96
5.1.1.1. Légköri hatások 96
5.1.1.2. Terhelésből származó igénybevételek 97
5.1.1.3. Járulékos hatások 99
5.1.1.4. Vízzel, nedvességgel kapcsolatos hatások 99
5.1.1.5. Hőhatások 101
5.1.1.6. Hanghatások 101
5.1.1.7. Koptató, rongáló hatások 101
5.1.1.8. Fényhatások 102
5.1.1.9. Állati, növényi kártevők hatásai 102
5.1.1.10. Kémiai-fizikai kölcsönhatások 102
5.1.2. Emberi tényezők 103
5.2. Az épületszerkezetekkel szemben támasztott általános követelmények 103
5.2.1. Teherbírás, szilárdság 103
5.2.2. Kis önsúly 108
5.2.3. Térfogatállandóság 108
5.2.4. Időállóság 108
5.2.5. Ellenálló képesség különleges hatásokkal szemben 109
5.2.6. Gazdaságosság 109
5.2.7. Esztétikus megjelenés 110
5.3. A teljesítményelvű követelménymeghatározó módszer 110
5.3.1. Külső falszerkezetekkel (MSZ-04-321) szembeni követelmények 111
5.3.1.1. Szélállóság 111
5.3.1.2. Légzárás 112
5.3.1.3. Csapóeső-állóság 112
5.3.1.4. Ütésállóság 113
5.3.1.5. Nedvességhatással szembeni ellenállás 114
5.3.1.6. Függelék 115
5.4. Épületgépészeti rendszerek 117
5.5. Az épületvillamossági és épületgépészeti munkák felosztása 118
5.5.1. Épületvillamossági munkák 118
5.5.1.1. Villamos berendezések felosztása 119
5.5.1.2. Villamos hálózatok tervezése 119
5.5.1.3. Csatlakozás a közüzemi hálózatra 120
5.5.1.4. Túláram elleni védelem 123
5.5.1.5. Szerelési módok és főbb anyagaik 124
5.5.1.6. Érintésvédelem 126
5.5.1.7. A villámcsapás káros hatásai elleni védelem 129
5.5.1.8. Mesterséges világítás 130
5.5.2. Villamos üzemű felvonók 131
5.5.2.1. A felvonók legfontosabb részei 131
5.5.2.2. A villamos üzemű felvonók elrendezése 132
5.5.2.3. A felvonók kormányzása 133
5.5.3. Vízvezeték-szerelési munkák 134
5.5.3.1. A jó ivóvíz tulajdonságai 135
5.5.3.2. A víznyerés módjai 135
5.5.3.3. A víz szállítása 136
5.5.3.4. A víz tisztítása 137
5.5.3.5. Épületek saját vízellátása 138
5.5.3.6. Épületek vízvezetéki csőhálózata 139
5.5.3.7. Berendezési tárgyak 142
5.5.3.8. Csatlakozás közüzemi hálózathoz 144
5.5.3.9. Az épület csőhálózata 144
5.5.4. Csatornázás 145
5.5.4.1. A szennyvíz eredete szerinti osztályozása 145
5.5.4.2. A csatornarendszerek felosztása 145
5.5.4.3. A csatornázási munkákhoz használt csőanyagok 146
5.5.4.4. A házi szennyvízvezeték részei 148
5.5.4.5. A csatorna esésviszonyai 149
5.5.4.6. Csatornaszerelvények 150
5.5.4.7. A csatornavezeték méretezése 152
5.5.4.8. Szennyvíztisztító berendezések 153
5.5.4.9. Vízvezetéki és csatornázási munkák tervei 154
5.5.5. Gázszerelési munkák 156
5.5.5.1. A gázvezetékek csőanyagai 156
5.5.5.2. A gázvezetékek fajtái 157
5.5.5.3. A gázmérő óra 158
5.5.5.4. Szerelvények és fogyasztókészülékek 158
5.5.5.5. Gázkészülékek égéstermékeinek elvezetése 159
5.5.6. A fűtések 160
5.5.6.1. Tüzelés és tüzelőanyagok 160
5.5.6.2. Hőszükséglet-számítás 161
5.5.6.3. A fűtések felosztása 162
5.5.6.4. Helyi fűtések tüzelőberendezései 162
5.5.6.5. Helyi fűtések kéményei 163
5.5.6.6. Központi fűtések 165
5.5.6.7. Központi fűtési kazánok 174
5.5.6.8. Központi fűtések kéményei 175
5.5.6.9. Kazánházak 176
5.5.6.10. Központi fűtések csővezetékei 177
5.5.6.11. Hőleadók 179
5.5.6.12. Központi fűtések szabályozása 182
5.5.6.13. Nyomáspróba, üzempróba, próbafűtés 183
5.5.6.14. Légfűtések 183

Seffer József

Seffer József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Seffer József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem