Építési anyagok

Előszó

Az építőipar több ezer éves története folyamán az építőanyagok készítése, megválasztása és felhasználása tapasztalatokon alapult. A legutóbbi száz év rohamos műszaki fejlődése már nem adott lehetőséget a szükséges tapasztalatok megszerzésére és a tapasztalat sem volt már elegendő az új építőanyagok megítéléséhez, még kevésbé a továbbfejlesztésükhöz. A kémiai és fizikai ismeretek fejlődése lehetővé tette az anyagtulajdonságok tudományos alaposságú megismerését. Kifejlődött az ismert anyagok tulajdonságait javító és új anyagokat eredményező építőanyag kutatás, valamint a építőanyagok minőségét ellenőrző anyagvizsgálat.
A népgazdaság fejlődésének és a műszaki fejlesztésnek kölcsönhatása egyre hatalmasabb és bonyolultabb feladatok elé állítja az építőipart. A hagyományos építési módok, épületszerkezetek és építőanyagok már nem elegendők a feladatok sem mennyiségi, sem minőségi megoldásához. Gazdaságos, anyag és munkatakarékos megoldások szükségesek, amelyek biztosítják a népgazdasági tervekben kitűzött célok teljesítését.
Az épületszerkezetek tömege a XVIII. század óta állandóan csökken. A barokk kor egy öles falait a klasszicizmus fél öles és az elekticizmus negyed öles falai követték. Századunk harmincas éveiben a t 25 cm vastag falak voltak az általánosak. Napjainkban a szerkezeti határoló falak a házgyári épületekben 15-20 cm és a könnyűszerkezetes épületekben mindössze 5-10 cm vastagok. A szerkezetek a múlttal szem. ben ma már nem túlméretezettek, bennük fölösleges tartalék nincs. Az építőanyagainkat is minden tekintetben a biztonság határáig kihasználjuk. A szabványok /MSZ/, a műszaki előírások /ME/ meghatározzák az építési anyagokkal szemben támasztott követelményeket. Az építőanyagok előírt minőségét ellenőrizni kell, akár gyári termékek, akár az építéshelyen kitermelt, akár ott előállított építőanyagok. Az építők felelősek a beépített anyagok megfelelő minőségéért és fokozottan felelősek az általuk előállított anyagokért. Vissza