Epidemiológiai szótár

Előszó

Ma már általánosan elfogadott, hogy az agysejtekben tárolt információkat nem lehet genetikailag átörökíteni. A homo sapiens jellemzője, hogy a nyelv segítségével fejezi ki a gondolatait, azaz a nyelv az információáramlás eszköze, segítségével a megszerzett ismeretanyag szóban, írásban, nemzedékről nemzedékre átörökíthető. A gondolatait az ember tehát a szavak segítségével osztja meg másokkal.
Széchenyi István gróf 1825-ben a Magyar Tudományos Akadémiát „a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre". Tette ezt akkor, amikor a kor lingua franca-ja a latin volt, akkor, amikor a magyar parlamentben latinul beszéltek, az arisztokrácia németül vagy franciául társalgott, Pesten a lakosság kétharmada német anyanyelvű volt. Az sem véletlen, hogy Bugát Pál orvosprofesszor akadémikus társaival 1841-ben, azaz ma már 161 éve, megalapította a Királyi Magyar Természettudományi Társulatot, hogy a nyugati világ tudásanyagát, a tudományos ismereteket magyarul terjeszthessék. Bugát és nyelvújító társai egy egész sereg oly szóval gazdagították a magyar nyelvet, amelyeket ma már sem a szakirodalom, sem a köznyelv nem nélkülözhet, s amelyek már az orvosi szakirodalom közkincsévé váltak (ábra, adag, bonctan, eredmény, erély, fogalom, gyógy, gyógyvíz, gyógyszer, gyógyszertár, ideg, jellem, kísérlet, kór, kórház, kórtan, műtét, műtő, oldat, óvoda, rovar, állattan stb.) Vissza