Eötvösdiák 1930-1935 (vegyes számok) (9 db)

Előszó

Részlet a kötetből:

Kedves, ifjú Barátaim!

Kis lap kopogtat az Eötvös diák ajtaján! Bocsássátok be! Fogadjátok szívesen, örömmel, szeretettel! Hiszen hús az a ti húsotokból, vér a ti vérétekből. A ti életetek egyik legérdekesebb, legkedvesebb szakaszát ismerteti. A ti világotoknak virágait gyűjti bokrétába. A gyermek- és ifjúkor sok, kedves kis örömét örökíti meg, nagynak vélt szenvedéseit tárja fel. Gyűjtsétek, szedjétek össze ezeket a soha vissza nem térő emlékeket. Örüljetek, ha nyomtatásban is kézhez kapjátok, legalább könnyebb lesz azokat a férfikor delén és a csendes öregkorban feleleveníteni, rajtuk elszórakozni, azokat újra átélni!
Az "Eötvösdiák" iskolánk belső életét, sok, apró jelenségét írja le. Ő a mi kis bányászunk, aki napvilágra hozza elrejtett kincseinket, hogy mindenki lássa, bámulja és gyönyörködjék benne. Az egyformán szürkének látszó iskolai napokra reflektorként világít rá. Észrevéteti az osztályok, az iskolai egyesületek, a műhelyek munkáját. Feltárja a belvárosi reál magas, művészi tevékenységét: ének- és zenekarainak, zenei és művészi köreinek szereplését. Versenyre hívja: az önképzőkör, a mathematikai és fizikai kör tagjait, a bélyeggyűjtőket és sakkozókat. Igy edzi az ifjúság magát belső és iskolaközi mérkőzésekkel. Elvisz minket a 27. cserkésztáborba és otthonba, ahol cserkészeinket; a sportpályára, ahol sportoló és atletizáló fiainkat mutatja be. Vissza