Harc az alkotmányért

Szerző

Budapest

'Eötvös Károly: Harc az alkotmányért ' összes példány

Kiadó:	Révai Kiadás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1932
Kötés típusa:	Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés
Oldalszám:	322 oldal
Sorozatcím:	Közművelődési könyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E kötet tartalma nemzetünk történetének egyik igen szomoru szakaszát ismerteti. E szakaszhoz nyujt nyilvánvaló és kétségtelen adatokat.
Hét beszédem van benne s ugyanannyi hosszabb, rövidebb... Tovább

Tartalom

Tájékoztató	1
Könyvem tartalma
Működésem általános ismertetése
Milyen a törvényhozási, kormányzási és közéleti irodalom nyelve s írásmódja?
A mult példái
Példa kell arra, milyennek kellene lenni az irodalom nyelvének
Az én munkáim valósággal életem és korom emlékiratai
Mindig ki kell tüntetni a magyar nemzet igazságait
A képviselők megvesztegetése	11
I.
A nemzeti követelések
Minő pártközi helyzetet talált gróf Khuen-Héderváry?
Kossuth és pártja leszerel
Pap Zoltán felszólalása
Tízezer koronát letesz a ház asztalára
A vesztegetési kísérlet története
A vesztegetés erkölcsi és politikai természete
Tóth János indítványa a vizsgálat tárgyában
A kormányelnök hozzájárul
II.
A vizsgálat
Gróf Szápáry László beismerése
Gróf Khuen-Héderváry Károly tanuvallomása
Az én tanuskodásom
Miként gondolkoznak a kaszinó némely köreiben
Gróf Szápáry vétségének természete
Magyarország külön állam
A beszéd története	30
Gróf Khuen-Héderváry kormányzása alatt nem volt nyugalom
A chlopyi hadiparancs
E hadiparancs birálata
Ő felsége magyarázata
Barabás közbeszólása
Viharos támadások Barabás ellen
A beszéd	41
Ausztriában, sulyos támadásokat intéznek Magyarország önálló állami léte ellen s a többség mégis a magyar nemzeti ellenzéket támadja szenvedélyesen
Mit mondott Deák 1861-ben a királyról?
Mi a Hadur?
A kolozsvári Nessi-ügy a zavarok kezdete
A kormány igéretei üres hitegetések
A többség nem teljesiti kötelességét
A nagy egész
A kényszeritett birodalmi egység
Deák nézete
A többség mulasztása a bajok főoka
A hadseregnek németesitése és osztrák császárositása 36 év óta erősebben folyik, mint azelőtt
A kilenczes bizottság	62
A Széll és a gróf Khuen-Héderváry-kormányok alatt folyt hadügyi viták
A kilenczes bizottság tagjai
Javaslata
Gróf Tisza István módosításai
A javaslat sorsa
Ujoncz ajánlási törvény 1904-re
A beszéd története	72
Felszólalásom indoka és czélja
Gróf Tisza István felelete beszédemre
A beszéd	75
Az osztrákok paczkáznak velünk a kormányelnök mégis a magyar ellenzéket ócsárolja
Miért nem fogadhatjuk el a külföldi példákat tanulságul?
Politikai desperádók
Én se bízom a kormány igéreteiben
A nemzeti követelések
Óhajtom az ugynevezett obstrukczió megszüntetését
A kormányelnök nem egyenlő módon érintkezik az ellenzék árnyalataival
Válasz gróf Tisza István feleletére	89
A királyi udvar költségei
A beszéd története	91
A törvényjavaslat főindokai
Az ellenzéki határozati javaslatok
Az udvartartásra adott magyar pénzt egészen Ausztriában költik el
Egyéb okaim a beszéd tartására
A beszéd	98
A kormányelnök gróf Tisza István politikai multja: minden kormánynak mindenkori támogatása
Irodalmi multja jelentéktelen, közgazdasági multja szerencsétlen
A személyeskedés semmi sikert nem biztosit
Gróf Tisza kormányprogrammja
A régi kormányok nagyobb tiszteletben részesitettek az ellenzéket, noha az se nagyobb, se tekintélyesebb nem volt, mint a mostani
A ki a nemzet jövőjében nem bizik: annak nem szabad a nemzet kormányzására vállalkozni
Miért ellenzem az udvartartási költséget?
A házszabály kérdése
A beszéd története	122
A házszabály fontossága
Miért nem kezdeményeztem a házszabály-harczot előrelátásom daczára?
Gróf Tisza István inditványa 1904 márczius 5-én
Az inditvány tartalma
Gróf Tisza értekezleti beszéde
Thaly Kálmán békeajánlata
Az 1904-ik évi törvényhozási alkotások
Az ugrai levél
Minő gondolkozás birta erre gróf Tisza Istvánt!
A levél egyik pontja
Gróf Tisza november 3-iki értekezleti beszéde
A 21-es házszabály-bizottság
Gróf Tisza november 14-iki értekezleti beszéde
Beszédem
A Daniel-féle inditvány
Ennek ismertetése
A beszéd	153
Az obstrukczió története
Az 1903-iki obstrukczió valódi okai
Gróf Tisza módszere
Az 1889-iki és 1901-iki nagy viták
Az 1989-iki obstrukczió
Gróf Tisza javaslatának birálata
Kell-e az előkészitő bizottságban ellenzék?
Deák Ferencz nézete
Milyen lesz jövőre a tanácskozás?
Az ellenzék osztályozása
A kőbányai vacsora
Mit akar a kormányelnök az uj házszabálylyal elérni?
Sehogy se mondja meg
Szózat a nemzethez
A szózat története	181
Az ellenzék vacsorája 1904. évi november 18-án
Találkozásom Polónyi Gézával és Justh Gyulával
Felköszöntöm Molnár Jánost
A koaliczió megalakulása
A vezérlő bizottság tagjai
A nemzethez Szózat intézendő
Engem kérnek föl készitésére
A "Szózat a nemzethez!"	190
Miért szövetkeztek az ellenzéki pártok?
A nemzeti küzdelem oka, története, jelentősége
Gróf Tisza házszabálymódositásai
A november 18-iki ugynevezett "szavazás".
E cselekmény bűnös természete
Nyilt levél Széll Kálmánhoz
A levél története	201
Széll Kálmán viszonya Deák Ferenczhez
Az én baráti viszonyom Széll Kálmánnal
Levelem megirásának oka
A nyilt levél	204
Mit cselekedett a kormány?
Félre lehet-e most állani a küzdelem teréről
Mit mondott Deák Ferencz és mit cselekedett hasonló esetben?
A nagyváradi népgyűlés
A beszéd története	208
A Tisza-nemzetség Biharban
Miért kellett népgyűlés Nagyváradon?
A beszéd	210
Apponyi gróf szavai és az én szavaim
Gróf Tisza mentsége
Mi az alkotmány valósággal?
Van-e alkotmányos joga a nemzetnek, ha választott törvényhozóit kizárhatják a törvényhozásból?
Honfitársainkhoz!
A kiáltvány története	217
Karhatalmi erők a képviselőházban
Mire kellettek a darabontok?
A darabontok leverése deczember 13-án
A nagy közönség véleménye az első pillanatban
A vezérlő bizottság rám bizza a nemzet felvilágositását
A kiáltvány	225
Mi történt deczember 13-án?
Perczel bűne
Megmaradunk az alkotmányos küzdelem mezején
Kiáltvány a deczemberi elnapoláskor
A kiáltvány története	228
A kiáltvány	229
Mit kellene a törvényhozásnak sürgősen végezni?
A szövetkezett ellenzéki pártok együttes eljárása a választás alatt
A nagy alkotmányszegés megtorlása
Az alkotmányszegés természete
A vezérlő bizottság engem bizott meg a megtorlási eljárás és inditvány javaslatának elkészitésével
Inditvány	237
Mi történt 1904. évi november 18-án?
A házszabályok megsértésének sok esete
Mi történt 1904. évi deczember 13-án?
Az alkotmányszegés lényege
Kik a vétkesek?
Indokló beszéd	258
Az inditvány czélja
Az inditvány ellen tehető kifogások
Egyik országgyülés a másiknak ténye fölött mondhat-e itéletet?
Időmulás
Miért áll még a Tisza-kormány?
Perczel Dezső nyugdija
Az országgyülésnek oly fenségesnek kell lenni, mint a királynak
Az uj házszabály
A beszéd története	276
A Wekerle-kormány házszabály-változtatása
A többséget minő ok birta erre?
A Nagy Emil-féle javaslat
Beszédem hatása
A beszéd	284
Az 1839-iki obstrukczió története. Ezt Deák Ferencz csinálta
1850-iki obstrukczió
Az 1872-iki és a Bánffy-kormány elleni 1898-iki obstrukczió
Az 1883-ik évi költségvetési vita
A függetlenségi párt vezetői 1903 óta minden kormánynyal paktáltak alattomban
A nemzeti vivmányok
A házszabály-inditvány alakilag
Ki az a Nagy Emil?
Az elnöki teljhatalom
A házszabály képtelenségei: a napirendi vita, az inditványok fel nem olvasása, a személyes kérdések
Az 1848 előtti elnökök
Miért udvari ember most az elnök?
Deák nem engedte
A szavazatok megszámlálása
A magyarságot akarják elnyomni