Előszó
Eötvös József (1813-1871) író, művelődéspolitikus, állambölcselő, a reformkor politikus nemzedékének sokoldalúan felkészült, európai látókörű és tájékozottságú személyisége, hazánk első közoktatási...
Tovább
Előszó
Eötvös József (1813-1871) író, művelődéspolitikus, állambölcselő, a reformkor politikus nemzedékének sokoldalúan felkészült, európai látókörű és tájékozottságú személyisége, hazánk első közoktatási minisztere volt. Tiszteletére hozta létre az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Ercsiben az Eötvös József Emlékmúzeumot, mely az anyai nagyszülők, a Lilien-család egykori kúriájához tartozó úgynevezett vendégházban kapott otthont.
Eötvös József Budán, a várbéli Úri utcában született, de gyermek- és ifjúkorában gyakran tartózkodott Ercsiben. A községhez fűződő élményei mély nyomot hagytak benne, olyannyira, hogy 1865-ben elhajózva Ercsi mellett - naplójának tanúsága szerint - elhatározta: Ercsi határában, a Duna partján lévő családi kápolnában kíván majd végső nyugalomra térni. Végakarata teljesült; de ma már a község központjában, a róla elnevezett iskolával és művelődési házzal szemben találhatjuk sírhelyét, amely fölé Vilt Tibor Eötvös-szobra emelkedik.
Az Emlékmúzeum jelenlegi kiállítása 1988. szeptember 3-án, Eötvös születésének 175. évfordulóján nyílt meg a teljesen felújított épületben, amelyet az Ercsi Nagyközségi Tanács egészében a múzeum céljaira ajánlott fel. A kiállítás két nagyobb egységre tagolódik. Az első részben Eötvös életútját tárjuk főbb vonásaiban a látogatók elé. Bemutatjuk származását, Ercsihez fűződő kapcsolatát, gimnáziumi, egyetemi tanulmányait, majd fellépését a hazai közéletben, a reformországgyűléseken és hivatali pályájának állomásait. Érintjük az első nyugat-európai utazását, amikor hosszabban időzött Londonban és Párizsban, ahol a kor jeles íróival, költőivel, államférfiakkal kötött ismeretséget. A fejlett polgári társadalmak megismerése érlelően hatott nézeteire, gondolkodására. Hazatérve legközelebbi barátaival, a centralista kör tagjaival - többek között Szalay Lászlóval, Trefort Ágostonnal, Lukács Móriccal - kidolgozták a feudális rend gyökeres megreformálásának, nyugat-európai mintára történő polgári átalakításának programját.
Utalunk Eötvösnek a Tudományos Akadémiával - az akkori Tudós Társasággal - való kapcsolatára is, hiszen mindössze 22 esztendős volt, amikor az akadémia tagjai közé választották. Majd később, 1855-től az akadémia alelnöke, illetve 1866-tól haláláig elnöke volt.
Vázlatosan bemutatjuk Eötvös családi hátterét, azt a kört, mely közéleti harcai közepette az egyedüli nyugalmat és pihenést jelentette számára.
Vissza