Az Ujság dekameronja/Éljen az egyenlőség

100 magyar iró 100 elbeszélése/A Magyar Nemzet III. karácsonyi melléklete

Szerző

'Eötvös József báró: Az Ujság dekameronja/Éljen az egyenlőség ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1938
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	228 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 23 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Két mű egy könyvbe kötve. Nyomatta a Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság, Budapesten. Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. "Az Ujság dekameronja" huszonötéves fennállásának ünnepére kiadta az Ujság 1927 karácsonyán.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

AZ UJSÁG DEKAMERONJA
Száz magyar iró nevében az olvasó szeretetébe ajánljuk ezt a könyvet. Száz magyar iró száz novelláját találják benne: mindmegannyi világirodalmi mértékkel mérve is maradandó értéket jelentő. A magyar novellairás dekameronja ez a könyv.
Száz magyar iró! Vajjon van-e annyi kincse ennek a szegény, picike, börtönbe zárt népnek? Nincs. Sok-sok milliós, hatalmas nemzeteknek sincs ennyi fáklyahordozójuk. De csak egyszerre nincsen, egy időben. Különben önfényt árasztó, világító nappá változnék ez a sáros földteke. De az idők folyamata megtermi a géniuszok százait. Mi huszonöt termékeny esztendő gyümölcseként helyezzük az olvasó diszasztalára ezt a dekameront, a száz legjobb magyar iró száz legjobb alkotását. Teremtő istene ennek a szépséges világnak ugy rendelte, hogy huszonöt esztendő nagy idő legyen az emberiség életében. Aggok ezalatt elmennek, férfiak elöregednek, ifjakból férfiak válnak, csecsemőkből ifjak. Négy generáció összetalálkozását jelenti egy negyed évszázad, és négy egymást követő nemzedék költői sorából szemelhettük ki azt a százat, akik Jókai Mórral és Mikszáth Kálmánnal az élükön, most, az Ujság jubileumán, lelkük kincseivel hódolnak az olvasónak.
Fogadják szeretettel ezt a könyvet.

A BOLDOGULÁS LEXIKONA
A meggazdagodás nem is olyan boszorkányos mesterség, mint a legtöbb ember gondolja. Szorgalom és takarékosság mellett a rendszeren múlik az egész. Az előbbieket önfegyelmezéssel és erős kitartással lehet elérni, a rendszer pedig az egyes foglalkozási ágak szerint változik. Alapja az elmélet-tájékozottság, melyet aztán a gyakorlat fejleszthet tudássá. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy mindegy, miként verik kalapáccsal formába a vasat; hogy mindegy, milyen mélyre eresztik a földbe az ekét, s hogy kereskedő valaki, ha pult mögé áll. Pedig, ha tiz kalapácsütés helyett elegendő öt, a munka értéke kétszerannyi; ha néhány centiméterrel mélyebbre nyomják az ekét, a termés nagyobb, mert a jobban megporhanyitott föld több vizet tud elraktározni, s több levegő trágyaértékét képes felhasználni; ha valaki kedvezőbb beszerzési forrást tud felkutatni, versenyképességével vevőkörét is ki tudja szélesíteni.
Aki a véletlenre bizza magát, olyan, mint a szerencsejátékos; de aki munkájának biztos eredménye által akar boldogulni, annak szorgalma és kitartása mellett ki kell fejlesztenie érzékét a haladás iránt, melynek eszközei napról-napra újszerűek. Ezeknek az eszközöknek a megismeréséből alakul ki a tájékozottság, ezt kell követni a próbáknak, s igy teremtheti meg mindenki a saját üzleti rendszerét, melynek elemei: az olcsó termelés, az önköltség pontos számvetése, a piacok ismerete és gondos kiválogatása, mindezek alapján az értékesítés legjobb lehetősége.
A rendszeres gazdálkodás juttatta Amerikát és Németországot természeti kincseik mellett egészen kivételes hatalomhoz és vagyonosodáshoz. Különösen a német példa szembeötlő, mert a háború rettentő pusztításai és a példátlan politikai elnyomatás dacára, ma Németország ereje újból kezdi felülmúlni a nagy győző államokét is. Ezzel szemben nálunk sokszor hallható az a vád, hogy gazdasági életünkből hiányzik a rendszeresség. hogy a mezőgazdaságban, iparban és a kereskedelemben nem törődünk az ujitásokkal, szóval elmaradottak vagyunk. Vissza

Tartalom

AZ UJSÁG DEKAMERONJA

Abonyi Árpád: Alattomos paraszt 147
Abonyi Lajos: Jó barátok 105
Ady Endre: A Rossignol-hotel énekesei 113
Ambrus Zoltán: A könyvtárosné 26
Aranyi Lipót: Tisza István és a szolgája 62
Bakonyi Miksa: Férfihűség 155
Balla Mihály: A kömürdzsi 104
Benedikt Ilus: Asszonyok 160
Gróf Bethlen Istvánné: A sürgönyoszlop 121
Berczik Árpád. A figyelmes férj 126
Biró Lajos: Lilla 23
Blaha Lujza: Beh elröpült 116
Borbély Andor: Fenn a hegyen 67
Bródy Sándor: Lajos király válik 21
Császár Imre :Tragikomédia 160
Csermely Gyula: Az anya szégyene 187
Czobel Minka: Csak egy kicsit késve 180
Drasche Lázár Alfréd: Jaj, ez a Lici! 125
Elek Artúr: Őzike 76
Erdős Renée: Liliomos szobák 49
Fodor László: A nyári táncosnő 133
Gaal Mózes: Valaki elment hazulról 92
Gajáry István: Billy hisz 71
Garvay Andor: Vasárnap délután 183
Herczeg Ferenc: A költő 15
Hevesi József: A második négyes 107
Homok: Pipafüstben 96
Illy János: Füstös Madonna 170
Jókai Mór: Életem 5
Kaczér Illés: A holt asszony szeme 164
Kádár Endre: Asszonyportré 109
Kálnoki Bedő Béla: A fekete gróf meg a vörös bárónő 146
Kálnoki Izidor: A csodálatos puska 29
Karinthy Frigyes: Komédiások 56
Kazár Emil: Az ezredik petició 172
Kenedi Géza: Mutaszim Kalifa jókedve 85
Keszler József: A bölcső 51
Kiss József: Minek? (Vers.) 34
Kóbor Tamás: A léleklátó 19
Kóbor Noémi: Telepátia 90
Kozma Andor: A körorvos és a halál 130
Krúdy Gyula: Az arany fésű 48
Lengyel Menyhért: Egy játékos naplójából 80
Lengyel Géza: A ház 162
Lestyán Sándor: A benáreszi aranytemplom fakírja 111
Lónyai Sándorné: Álom 100
Lovassy Andor: Gólyafészek a paróchián 141
Lovik Károly: Zúzmara 118
Lőrinczy György: Nincs szerelem 132
Márai Sándor: A másik 53
Méray-Horváth Károly: Pálóczyné kakasai 181
Mikszáth Kálmán: A játszópajtás 12
G. Miklóssy Ilona: Hosszú Mátkaság 185
Mohácsi Jenő: Egy levél 122
Moly Tamás: Ki a hibás? 79
Móricz Zsigmond: A Véghék Julija 35
Nagy Endre: Tűz a hotelben 37
Nagy Lajos: Gyanu 103
Orbók Attila: A „girl" csókja 191
Pakots József: Az eszménykép 177
Pap Mariska: Jessze 180
Porzó: Az én első páciensem 16
Dr. Prohászka Ottokár: Szentbeszéd 72
Pünkösdi Andor: Olga, mikor a másé volt 68
Révész Béla: Sámson a csatában 156
Ritoók Emma: Akiket elfelednek 102
Sásdi Sándor: Özvegyi sor 109
Simán Erzsébet: Kedd a szanatóriumban 82
Siró György: Turf-Lexikon 165
Somlay Károly: A Nyir homokján 158
Strém István: Cseresznyevirágok éjjelén 95
Surányi Miklós: Sámson és Delila 46
Szabóné Nogáll Janka: Az ősök 44
Szántó Kálmán: Másodvirágzás 139
Szávay Gyula: Állatmesék (Versek.) 114
Szenes Béla: Koporsó 75
Szemere György: A János lelke 119
Szécsi Ferenc: Simon ur bosszúja 123
Szekula Jenő: A napisten 128
Szép Ernő: Apa 66
Szépfaludi Ödön: Huszár-szerencse 173
Szilágyi Géza: A jóhir 144
Szini Gyula: A serleg 94
Szöllősi Zsigmond: Két golyó 58
Szomory Emil: Salome 60
Szomory Dezső: Nemes szív, rendes ember 63
Szomaházy István: A téli fürdőben 64
Tamás Aladár: Három különös találkozás 178
Thury Zoltán: Rubin urnái 33
Timár Szaniszló: Fedor ur kincsei 153
Tömörkény István: Az ünnep hetén 31
Újházi Ede: Régi színészek 145
Vándor Kálmán: Lila könyv 88
Vándor Iván: Különös utazás 98
Varannai Aurél: A mester 151
Váradi Antal: Komédiák a komédiáról 136
Vér Mátyás: A száműzött király 175
Walesz Jenő: Jézus meggyógyítja első betegét 38
Zöldi Márton: Alapos vizsgálat 135
Zsoldos László: A csók 115

Éljen az egyenlőség 49-64