Eötvös József az emigrációban (dedikált példány)

Szerző

Gángó Gábor

Szerkesztő

Lektor

Kapcsolódó személy

Debrecen

'Gángó Gábor: Eötvös József az emigrációban (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Egyetemi Kiadó
Kiadás helye:	Debrecen
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	285 oldal
Sorozatcím:	Csokonai Könyvtár
Kötetszám:	18
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-472-348-9
Megjegyzés:	Gángó Gábor szerző által dedikált példány.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv tárgya a magyar irodalom-, politika- és eszmetörténet klasszikus alakja, Eötvös József (1813-1871) életének és munkásságának komplex vizsgálata az 1848 őszétől 1850 végéig terjedő időszakban. E két év mintegy külön fejezetet képez Eötvös pályáján, hiszen azokat - az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeinek következtében - Magyarországtól távol, önkéntes bajorországi emigrációban töltötte el. Eötvös életéből e két év mindezidáig nem került sem az irodalomtörténészek, sem a történészek figyelmének előterébe. A munka egyik fő célja, hogy kiegészítse, árnyalja az Eötvös-életrajzoknak az e korszakra vonatkozó megállapításait.
A szerző előfeltevése az volt, hogy Eötvösnek az emigrációs időszakban megjelent műveinek elemző olvasata, illetve az ez idő tájt írott kéziratos tanulmányainak, feljegyzéseinek feltárása révén rekonstruálható az a gondolkodói út, amelyen Eötvös a reformkori politika jellegzetesen magyar kérdéseitől az európai társadalomfejlődés általános kérdéseiig eljutott, miközben, ezzel egyidejűleg, erőfeszítéseket tett gondolkodásának mind biztosabb fogalmi alapokra helyezésére is. A fentiekkel összefüggésben annak alátámasztására tett kísérletet, hogy az emigrációs korszak műveinek szövegkörnyezete nemcsak a magyar és a francia politikai irodalom reprezentáns alkotásaiban keresendő, hanem a Habsburg Monarchia többnemzetiségű értelmiségének a birodalom jelenének és jövőjének alapkérdéseire választ kereső írásaiban is, illetve - kitüntetett fontossággal - az 1848-as forradalmakat kísérő szellemi mozgalmakban.
Eötvös emigrációs írásaiból, azok kronologikus egymásutánjából, tematikus sokszínűségéből határozottan kirajzolódik egy gondolkodói fejlődéstörténet. Figyelme ezekben az években a politikai publicisztikától egyre inkább a politika elméleti kérdései felé fordul, s ezzel együtt horizontja is mind tágasabbá válik: a magyar forradalom kérdéseiből kiindulva az osztrák birodalom lehetséges jövőben berendezkedésén keresztül érkezik el az európai történelem és annak fő tartalma, a keresztény civilizáció sajátosságainak és értékeinek vizsgálatához. Vissza

Tartalom

Tartalom 5
I. Előszó 7
II. A módszerekről és a kötődésekről 12
III. Az Eötvös és a Trefort család élete Bajorországban 18
IV. Miért 1850 végére készült el az Uralkodó eszmék első kötete? 37
V. Magyarország érdekeinek védelmében: cikkek az augsburgi Allgemeine Zeitungban 67
1. A publicista Eötvös és az Allgemeine Zeitung 67
2. A jogi kérdés 71
3. Levél Magyarországról 84
4. Magyarország és rendeltetése 86
VI. A forradalmak oknyomozó története 94
1. A történetíró Eötvös a forradalom után 94
2. A francia forradalom története 101
3. Az 1848iki forradalom története 112
VII. Az összbirodalom érdekeinek védelmében 121
1. Eötvös, a birodalmi patrióta 121
2. Három fejezet az első politikai-filozófiai szintézistervből 129
3. Müncheni vázlat 136
VIII. röpirat Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról 140
1. Előzetes megjegyzések 140
2. Bevezetés. A történeti nézőpont 144
3. Túllépés a herderi, organikus nemzetszemléleten: felismerés a nemzetiség kirekesztő jellegéről 148
4. Szabadság-egyenlőség és nemzetiség antinómiája 162
5. A nemzetiségi törekvések és a létező államok antinómiája 164
6. A március 4-i alkotmány kritikája I.: a meghirdetett egyenjogúság tartalma és a tervbe vett birodalmi gyűlés működésének akadályai 165
7. A március 4-i alkotmány kritikája II.: az alkotmányosság 167
8. A nyelvi alapú föderatív tervek bírálata 170
9. A birodalom nyelvek szerinti maradéktalan felosztásának lehetetlensége 175
10. A történeti jog védelme 176
11. A lehetséges megoldás 177
12. Ausztria, az egyéni szabadság őrzője 182
IX. A kultúrtörténeti szintézisterv 182
1. A "nagy mű" mint életprogram 182
2. Szépirodalmi előzmény: A karthauzi 186
3. Felebaráti szeretet és szabad verseny: a Pauperizmus 197
4. Keresztény civilizáció és egyéni szabadság 215
X. Összegzés
Levéltári és kézirattári források 227
Bibliográfia 229
Mutató 269
Eötvös József az emigrációban - időrendi táblázat 283