Bevezetés | 5 |
A karthausi | |
Eötvös származása, osztályhelyzete | 7 |
Ercsi agrárkapitalista környezete. - Eötvös találkozása a felvilágosodással. - Pruzsinszky József. - Tanulóévek. - Pályakezdés. Harc Bajzával. - Szalay kapcsolatai Szemere Pállal, Kazinczyval és Kölcseyvel. - Szalay és Eötvös barátsága. - Eötvös 1831 március 26-i levele Kazinczyhoz | |
Eötvös és Kölcsey | 19 |
A fiatal Eötvös költészete | 22 |
Dráma- és regénytervek. - A Bel és Kül Világ aforizmái. - Az első költemények. - A megfagyott gyermek. - Palocsay Tivadar költő attitűdje. - Eötvös előszava a Palocsay-költeményekhez. - A Palocsay-korszak költeményei. - Eötvös fiatalkori naplója. - A Házasulók. - A Bosszú. - Eötvös külföldi útjának időpontja. - Trefort útja. - Eötvös Eperjesen. | |
A fiatal Eötvös ars poeticája | 44 |
Szalay és Victor Hugo. - Eötvös Victor Hugo-tanulmányai. - A romantika értelme Eötvösnél és Szalaynál. | |
A karthausi jelentősége | 53 |
A regény korábbi értékelései. - A karthausi témájának összefüggése a reformkori viszonyokkal. - A regény hátterében Eötvös és nemzedéktársai válsága húzódik meg. - Az Ein Jüngling. - A karthausi és a világirodalom. - A regény eszmeisége. A karthausi, mint a reformnemzedék útkeresésének eszmei kifejezője. - Armand alakja. - A karthausi és az utópista szocialisták tanai. - Szaly és az ex-saint-simonista Lerminier. - A Pesti Hírlap és a saint-simonisták. - A júliusi forradalom képe A karthausiban. - Gusztáv alakja, válsága, vívódásai. - Gusztáv világfájdalmának összehangzása a Gondolat-töredékek életszemléletével | |
A júliusi monarchia bírálata A karthausiban | 74 |
Az önösség képe. - A korábrázolás lírai jellege | |
A kiút kérdése A karthausiban | 78 |
Gusztáv fohásza. - A reformkor kételyei és a kiút kérdése Vörösmartynál | |
Eötvös művészete A karthausiban | 80 |
Az én-regényjelleg. - Elmélkedő jelleg és drámaiság. - Az útinaplószerű részletek. - A regény kompozíciója. - A felépítés kettőssége. - Az Első Rész expozíciós jelentősége. - A Második Rész mint Gusztáv voltaképpeni drámája. - A színpadszerűen felépített szakítás-jelenet. - A Harmadik Rész értekező jellege. - Arthur alakjának szerkezeti jelentősége. - Az orgia-jelenet felépítése. - A konfliktusok elsimulása a Negyedik Részben. - A karthausi körmondatossága | |
A külföldi út tanulságai | 93 |
A Vár és kunyhó - A tevékeny emberbarátiság kezdetei. - A Fogházjavítás. - A Szegénység Irlandban. - A gyarmati függés kérdése. - O'Connell jellemzésében célzás rejlik Kossuthra. - A pauperismus. - A centralisták kétféle viselkedése a kapitalista távlattal szemben | |
A Pesti Hírlap | |
Eötvös politikai programjának kialakulása | 103 |
Eötvös viszonya Kossuthhoz. A Kelet Népe-vita. - Eötvös a "kegyelemből adott" jogok ellen. - Eötvös új korszakának fővonásai. - Eötvös gondolkodásának sajátosan jogi jellege. - A centralisták forradalom-szemlélete. - A "gyökeres reform" | |
A centralist kor kialakulása | 108 |
A centralisták szerepe a polgári átalakulás kiharcolásában. - 1847 jelentősége a centralisták számára. - A büntető törvénykönyv reformja | |
A centralisták fellépte | 110 |
Eötvösék anyagi válsága. - A Budapesti Szemle terve. - Eötvös és Trefort házassága. - Szalay külföldi útjai. - Beszéd az 1843/44-es országgyűlésen. - A Pesti Hírlap átvétele | |
A centralisták és a polgárság | 118 |
A városi polgárság ügye. - Eötvös új álláspontja az iparosítás kérdésében. - A centralisták és a Védegylet. - Eötvös szembefordulása a "pénzoligarchiával". - Az értelmiség helye a centralista tervekben | |
A centralisták és a munkáskérdés | 123 |
Trefort "megnyugtatási" kísérlete a pauperismus kérdésében. Az iparosítás szükségének hansúlyozása. - Trefort és Michel Chevalier. - A szociális kérdés a centralisták írásaiban. - Az "egyesületi jog". - Lukács Móricz tanulmánya | |
A polgári demokrácia eszményei a centralistáknál | 128 |
A centralista csoport "oktató" tevékenysége. - A felvilágosodás öröksége. - Szalay a francia, Trefort az angol viszonyokat tekinti példaképnek. - Vélemény-eltérések a centralisták írásaiban. - Az örökösödési jog reformjának terve. - A "szabad községek" | |
A centralisták felfogása az osztrák összbirodalomról | 132 |
Az "összbirodalmi érdek" tiszteletbentartása. - A polgári monarchia eszméje. - A centralisták félelme a pánszlávizmustól. Lukács Móricz cikkei az Augsburger Allgemeine Zeitungban. Vitája Wolfgang Berggel. - A centralisták félelme a nemzetiségektől | |
A Pesti Hírlap polémiái | |
Szalay szerkesztői elvei. - Eötvös Agricola-levelei. - Az "új garanciák". - Eötvös a "teljes átalakulás" harcosa. - Az átalakulás - mint "birodalmi érdek". - Eötvös polémikus előadásmódjának kibontakozása. A falu jegyzője, mint polémikus regény | |
A reform | 140 |
A fokozatosnak kívánt átalakulás. - A census kérdése. - A falu jegyzője mint a Reform census-elveinek ilusztrációja | |
A falu jegyzője | |
A falu jegyzőjének helye Eötvös életművében | 145 |
Az Éljen az egyenlőség! - Eötvös támadása a nemesi liberalizmus ellen. - Az új nemzedékbe vetett remény | |
A regény agitatív célzata | 149 |
A vármegye bírálata | 150 |
Völgyesy alakja. Eötvös filantróp magatartásának felszámolása. - A vármegyei mindennapok vége. - A vármegyei típusok. - A környezetrajz realizmusa. - Eötvös megfigyelő művészete. - Vígjátéki helyeztek. - A regény életanyagának gazdagsága. - Szatíra. - Politikai irányzatosság. - Az anekdota kérdése | |
Tengelyi Jónás | 163 |
Az értelmiség hivatása. - Tengelyi Don Quijote-jellege. - Az "érdekegyesítés" eszméje | |
Eötvös realista művészete | 170 |
Viola ábrázolásának lírai elemei. - A népi összetartás képe. - A nép jellemnagysága. - A regény előzményei. - D'Israëli és Auerbach. - Eötvös regényírói művészetének kibontakozása. - A regény cselekménysorai. - A portrék. - A rekvizitumok. - Az írói lelemény. - A kompozíció. - A befejezés | |
Az "irányköltészet" vitája | 185 |
A reakció támadása. - Az Életképek kritikája. - Henszimann. - Eötvös felelete a Budapesti Híradónak. - Pulszky bírálata. - Erdélyi megjegyzései | |
Magyarország 1514-ben | |
Centralista visszavonulás | 193 |
Eötvös és Trefort ideiglenes visszalépése a Hírlaptól. - Az Én is szeretném... | |
A regény eszmeisége | 197 |
Eötvös polgári rokonszenve Dózsa iránt. - A népjogok. - A nép helyzetének képe. - A regény társadalomrajza. - A regény ellentmondásos jellege. - Dózsa alakja. - Lőrincz alakja. - A forradalom ábrázolása. - Az "egyes ember" sorsa a forradalomban. - Lőrincz alakjának megtörése. - Forradalom helyett: közművelődés. - Eötvös dilemmája. - Orbán sorsa. - Az arisztokrácia bírálata. - A jobbágyfelszabadítás következménye | |
A realista történelmi regény | 213 |
Eötvös és a történetírói módszer. - A konfliktusok. A középponti hős hiánya. - A közéleti és magánéleti cselekmény összekapcsolása. - A szerelmi történet funkciója. - A tömeg ábrázolása. - A fejezetfűzés technikája. - Orbán és Lőrincz jelenete. - A kiátkozási jelenet. - Orbánék útja. - A regény stílusa | |
A regény helye irodalmunkban | 231 |
Jósika és Kemény történelmi regényei. - Eötvös nézetei a történelmi regényről. - A Gyulai Pál. - Kemény ars poeticája. - Obernyik ellenvetései. - A Szépirodalmi Szemle cikke | |
A pálya csúcspontja | 239 |
A Végrendelet. - Petőfi és Eötvös | |
A forradalomban | |
Eötvös és az ellenzék | 244 |
Eötvös ész az Apponyi-kormány. - Eötvös egyetért Kossuth hírlap-alapítási tervével. - Széchenyi újabb támadása Kossuth ellen. A politikai programmtöredékek. - A Teendőink. - Eötvös ragaszkodása a monarchiákhoz. - Két malomkő között | |
Eötvös és Széchenyi | 255 |
Az 1847-es választások. - Eötvös és Széchenyi korábbi viszonya. - Ellentét Kossuthtal a városi reform kérdésében. - Az adminisztrátori intrika. - A vukovár-fiumei vasútügy. - Eötvös meghátrálása a vasút-intrika fejleményei elől | |
Eötvös megfutamodása | 265 |
Eötvös a 48-as kormányban. Bécsi útjai. Széchenyi naplójának bejegyzései Eötvösről. - Szalay levelei feleségéhez. A megfutamodás előkészítése. - Eötvös viselkedése a szeptembervégi események során. - Trefort levelei feleségéhez. Eötvös ingadozása. - A népítélet. Trefort kéziratos naplójának adatai. Eötvös megfutamodása | |
Eötvös miniszteri tevékenysége | 277 |
Eötvös harcai a katolikus főpapsággal. - Közoktatási reform-tervek. - Az első magyar egyetemes tanügyi kongresszus. - Harcok az elemi oktatási törvényjavaslat körül. - A közös iskolák kérdése | |
Eötvös a forradalom után | |
A müncheni vázlat | 285 |
Eötvös az emigrációban. - Az Uralkodó Eszmék létrejötte. - A müncheni vázlat tanulságai. - A forradalom értékelése. - Az összbirodalmi gondolat védelme. - Eötvös ingadozásai az "uralkodó eszmék" értékelésében. - Rettegés a szociális forradalomtól | |
Uralkodó eszmék | 296 |
A "nyugalom" igénye. - A szabadság és az egyenlőség eszméi "kizárják" egymást, Eötvös szerint. - Eötvös feladja az egyenlőség eszméjét. - Eötvös és Gulzot. - A liberális állameszme, mint védekezés a forradalom ellen. - "Egyensúly" az állam és az "egyéni szabadság" között. - Az államhatalom határai. - Az önkormányzat, mint a forradalmi erők "csatornázása". - Központosítás és önkormányzat. Eötvös félelme a túlzott önkormányzattól. III. Napoleon. - Az "egyéni szabadság" biztosítása. A szabadverseny elve. - A nemzetiségi kérdés. - Eötvös és a szocialista tanok. - Eötvös útja az Uralkodó Eszmékig | |
Eötvös és Madách | 313 |
Madách és a nemzetiségi kérdés. Madách korábbi kapcsolatai a centralistákkal. - A Tragédia forradalom-képe és az Uralkodó Eszmék. - A Tragédia konfliktusai és a Magyarország 1514-ben. - A Tragédia és az "uralkodó eszmék". - Madách és Eötvös történelem-szemlélete. | |
Eötvös röpiratai | 318 |
A Gleichberechtigung. - A Garantien. - A jeges fogadtatás. - Solferino hatása. - Eötvös levele Döblingbe. - A nemzetiségi polémia. Mocsáry bírálata. Kemény Gábor. - A Kazinczy-emlékbeszéd. - A Sonderstellung. - A nemzetiségi kérdés. - Eötvös és a nemzetiségek. - Eötvös hátatfordít a müncheni vázlat némely elvének. Szakítás a "birodalmi patriotizmussal". - Eötvös az 1848-as törvények alapján áll ismét | |
A nővérek | 328 |
Eötvös ábrázolása az arisztokráciáról. - A lélektani módszer túlsúlya. Kemény befolyása. - A valóság-kép beszűkülése | |
A novellák | 332 |
A "gyarapodó parasztember" ábrázolása. - A paraszti világ "idillje". Későbbi parasztábrázolások csírái Eötvösnél. - A tanító-nevelő, "erkölcsnemesítő" szándék. - A molnárleány. - A hanyatló dzsentri bemutatása. - A finánc-burzsoázia bírálata. - A romantika újravirágzása Jókainál. Eötvös kritikai realista iránya abbamarad. Az illúziók szerepe Jókainál | |
1861 | 344 |
Eötvös tevékenysége az irodalmi életben. - Levelei Mikó Imréhez. - Tevékenysége az országgyűlésen. - Viszonya Deákhoz. - Levelei Montalembert-hez. A konfederációs terv fogatdatása. - Eötvös és a vasúti spekulációk | |
A gondolatok | 350 |
Eötvös deizmusa. - Eötvös módosít az Uralkodó Eszmék szemléletén. - A szabadverseny elvének új megítélése. - A forradalom megítélése változatlan marad. - A Gondolatok vallomás-jellege. - Az írói megfigyelés szerepe a Gondolatokban. - A rezignáció. - A realizmus kérdése | |
Eötvös és a kiegyezés | 356 |
Falk és Ferenczi véleménye Eötvös szerepéről a kiegyezésben. - Eötvös törekvése külön párt alakítására. - A Politikai Hetilap. - Eötvös az összbirodalomról, 1866-os beszédében. - Eötvös elképzelései a közös ügyekről. - Eötvös felfogásának megváltozása a porosz háború nyomán. A magyar "birodalom" ábrándja. - A kortársak kritikája Eötvösről. - Vélemények a 67-es minisztériumról. - Kecskeméthy Aurél megjegyzései. - Eötvös csalódása a 67-es Magyarországban. - Naplójának feljegyzései, a fiához írt levelek vallomásai. - A zászlótartó | |
Eötvös viaskodása a klerikális reakcióval | 371 |
Eötvös és Montalembert kapcsolata. - A Concha felfogásának cáfolata. - Az 1868. évi XXXVIII. tc. A "népnevelési egyletek". - A főpapi reakció támadása Eötvös javaslata ellen. - A közép- és felsőoktatás reformja | |
A katolikus autonómia ügye | 379 |
Az Uralkodó Eszmék illúziós elképzelései az egyházak szerepéről. - A világi elemnek juttatandó "befolyás". - A főpapi reakció eltorzítja Eötvös tervét. - Klerikális hajsza Eötvös ellen. - A katolikus kongresszus tanácskozásai. - A liberális lapok támadásai. - Eötvös reménye az ultramontánokról. - A "csalhatatlansági" dogma. A 67-es kormány fellépése a dogma ellen. - Eötvös liberális egyházpolitikájának kudarca | |
Jelentés a népiskolai nevelés állapotáról | 389 |
A Jelentés előkészületei. A klerikális reakció akadékoskodása. - A fiatal Eötvös szenvedélye ébred fel a Jelentés nyújtotta kíméletlen kritikában. - Lesújtó kép az iskolahelyzetről. - Eötvös népnevelési eszméi. - Az osztályok közti korlátok ledöntésének ábrándja. - Az egyenlőség elvének érvényesítése a közoktatásban. - A lépcsőzetes iskolarendszer. - Eötvös és a nép kulturális felemelkedésének lehetőségei. Felújult érdeklődés a szociális kérdések iránt. - Eötvös halála | |
Jegyzetek | 397 |
Névmutató | 405 |