Előszó
Az elmúlt 100 évben világviszonylatban jelentősen megnőtt a növényi olajok iránti kereslet, az egyre növekvő energetikai ipari-, a gépipari- és az élelmiszer-ipari felhasználások miatt. Ezért az...
Tovább
Előszó
Az elmúlt 100 évben világviszonylatban jelentősen megnőtt a növényi olajok iránti kereslet, az egyre növekvő energetikai ipari-, a gépipari- és az élelmiszer-ipari felhasználások miatt. Ezért az olajnövények területe fokozatosan növekedett és a különböző országokban a termesztési technológiák fejlődtek.
Hazánkban kb. 200 éve termelünk repcét különböző sikerrel, de magyar nyelven csak 1986-ban jelent meg az első repcetermesztési szakkönyv, melyet 2000-ben újabb kiadás követett a nagy érdeklődés miatt.
Az utóbbi idők változásai, illetve az energiaszükséglet további növekedése egyre inkább az olajos és a sok fehérjét tartalmazó növények felé irányul, valamint az őszi búza elővetemény szükséglet. Az állatállomány-csökkenés okozta szervestrágya-hiány, ugyancsak a nagy szervesanyag-mennyiséget (biomassza) visszahagyó növényekkel pótolható, valamint a környezetvédelmi előírások szigorodása és a kőolajtartalékok csökkenése miatt egyre nagyobb területeket lehet bevetni repcével - más olajnövényekkel együtt, különösen a biodízel, vagy energiaprogram beindításával.
A modern táplálkozás, valamint a levegő minőségének megőrzése mind-mind az olajos növények nagyobb termesztését sürgetik. E téren igen jelentős szerep jut a repce termesztésének, mint legolcsóbb talajjavítónak, talajlazítónak, szervesanyag-pótlónak és kiváló őszi búza előveteménynek. Az angolok szerint a repce után vetett őszi búza 500-600 kg-mal ad többet hektáronként, és ezt az előző évi repcetermés eredményéhez számolják.
A magyarországi repce termésátlagok korábban 1,5-1,9 t ha, ma 2,5 t/ha felett vannak. Ez azonban nem felel meg az európai termésátlagoknak. Ezért a termesztéstechnológiát javítani kell. A repce önköltsége technológiától függően 2,5 t/ha körül van.
Vissza