Enyhítő körülmények (dedikált példány)

Fülszöveg

Szegedi Kovács György világképének középpontjában, ahogyan korábbi és új versei bizonyítják, a golgotai kereszt áll. Erős hitének, erkölcsi értékrendjének meghatározó forrása a krisztusi áldozat, a krisztusi dráma paradoxona, amely szerint Isten éppen szelídsége, szenvedése, határtalan szeretete révén szerez hatalmat és teret a világban. Jelen van tehát a létben, ahol mindig is jelen volt, de csak Krisztusban mutatta meg igazi természetét. Ez a felismerés vezérli Szegedi Kovács Györgyöt, a költőt, aki számára elképzelhetetlen az Isten nélküli világ. Isten világbeli jelenlétét sokszor szinte köznapi tapasztalatként fogalmazza meg, ahogyan például a Fényképalbum című versében is. Falevélen, virágszirom, lepkeszárnyon fedezi föl az arcát, és már-már barátként szólítja meg: „ Te olyan jól / tartod magad, Uram! / Fiatalosan, / harmincasam" De nem is ez a közvetlen, komázó hangvétel lepi meg az embert, hanem a teljes együttlét állítása: „Álmomban egész közelről / láttam egy... Tovább

Fülszöveg

Szegedi Kovács György világképének középpontjában, ahogyan korábbi és új versei bizonyítják, a golgotai kereszt áll. Erős hitének, erkölcsi értékrendjének meghatározó forrása a krisztusi áldozat, a krisztusi dráma paradoxona, amely szerint Isten éppen szelídsége, szenvedése, határtalan szeretete révén szerez hatalmat és teret a világban. Jelen van tehát a létben, ahol mindig is jelen volt, de csak Krisztusban mutatta meg igazi természetét. Ez a felismerés vezérli Szegedi Kovács Györgyöt, a költőt, aki számára elképzelhetetlen az Isten nélküli világ. Isten világbeli jelenlétét sokszor szinte köznapi tapasztalatként fogalmazza meg, ahogyan például a Fényképalbum című versében is. Falevélen, virágszirom, lepkeszárnyon fedezi föl az arcát, és már-már barátként szólítja meg: „ Te olyan jól / tartod magad, Uram! / Fiatalosan, / harmincasam" De nem is ez a közvetlen, komázó hangvétel lepi meg az embert, hanem a teljes együttlét állítása: „Álmomban egész közelről / láttam egy lepkeszárnyat; / mi is rajta voltunk" állapítja meg örömmel az idézett vers zárlatában.
Címadó versében, az Enyhítő körülményekben, pedig azért utal Nietzschére, hogy elmondhassa: elképzelhetetlennek tartja, hogy a világba vetett ember, ez a kettős arcú lény, akiben együtt van a „tigris és a szelíd őz" (József Attila), egy Isten nélküli világban önmagához méltó életet élhessen, hiszen magára maradva csak létének csonkaságát, a mulandóság drámáját élheti át.
Természetesen, Szegedi Kovács is ebben a világban él, létbe vetettségének tragikumát ő is esendő emberként éli meg. Erős hite viszont képessé teszi arra, hogy verseiben egy teljesebb létre, a tapasztalati világon kívül esőre, az örök élet birodalmára mutasson rá. Ide azonban, bár vannak enyhítő körülmények, csak az isteni kegyelemben való hit által juthat az ember, akinek kettős természetét igen erőteljes, önvallató, gazdag erkölcsi és esztétikai tartalmakat hordozó költeményekben ábrázolja. Képes erre, mert mindig a golgotai keresztfára figyel, onnan sugárzik rá a misztikus erő, a „kereszt-arcú szeretet".
A szerkesztő^ fi
9789639830370 Vissza