Energiaellátás ma és holnap

Előszó

A legtöbb emberi szükséglet kielégítéséhez energiát kell befektetni. A felhasznált energia jelentős hányadát az életfeltételek - ételkészítés, fűtés, világítás, tisztálkodás, ruhakarbantartás, hűtés - biztosítására használják. A mérsékelt égöv országaiban erre fordítják az energia 40-50%-át, ennek is legnagyobb részét a fűtés teszi ki. Az életfeltételek megteremtésén túlmenően az energiafelhasználás termékek előállítására és a különféle szolgáltatások biztosítására, gépek hajtására, anyagok átalakítására, közlekedésre, szállításra, információk átvitelére, audiovizuális eszközök működtetésére stb. szolgál.
Energiaszükségletük kielégítésére a fogyasztóknak, rendszerint többféle lehetőségük van. A célszerű megoldás eldöntéséhez egyrészt a szolgáltatáshoz legmegfelelőbb energiahordozót, másrészt a feladat ellátására legalkalmasabb technológiát kell kiválasztaniuk. A lehetőségek bőségesek, például otthonunk fűtése megoldható egyedi szén-, olaj-, gáz-, fa- vagy biomassza-tüzelésű kályhákkal, villamos hőfejlesztéssel, de megvalósítható sokféle tüzelőanyagot felhasználó etázs- vagy központi fűtéssel, és számításba jöhet a távhőszolgáltatás, de kialakítható és alkalmazható fűtési célra a napenergiás vagy hőszivattyús rendszer is. Egy üzem energiaszükségletei is hasonlóan többféleképpen megoldható, mint például vásárolt energiahordozókkal, az üzemben keletkező hulladékenergiákkal, különféle energiahordozókra támaszkodva saját energiaközpontból vagy erőműből biztosítva azt.
Az energiaellátás módjának megválasztását gazdasági és műszaki szempontok határozzák meg, az életkörülményeket befolyásoló kérdésekben szerepet kap a komfort iránti igény is. Többnyire az energiaszolgáltatás költsége elsődleges szempont, de a megoldáshoz, a beruházáshoz szükséges tőkeszükséglet mértékét is mérlegelni kell. A leggazdaságosabb megoldást nemritkán azért vetik el, mert a berendezések létesítése túlságosan sokba kerül, és megtérülése hosszú időbe telik. A fejlett országokban a fogyasztók egyidejűleg többféle energiahordozót (tüzelőanyagot, üzemanyagot, villanyt, gázt stb.) használnak, nő a vezetékes energiaellátási módok - a lakosságnál villany, gáz, távhő, a nagyfogyasztóknál ezeken túlmenően folyékony szénhidrogének, és helyenként hidrogén - szerepe. A vezetékes ellátás népszerűségében az előnyös műszaki tulajdonságaik mellett szerepet játszik kényelmes és könnyű kezelhetőségük is. Az emberiségnek viszont közel harmada olyan térségekben él, ahol nem létezik vezetékes energiaellátó rendszer, és ahova energiahordozókat árusító kereskedelmi hálózatok sem jutnak el. Vissza