Fülszöveg
bevezetés
Minden elmélet próbája a gyakorlat! - ennek érvényesülnie kell az energetikai oktatásban is. Az energetikai folyamatok tanítása és tanulása csctk akkor lehet eredményes, ha a megismert összefüggések az energetika gyakorlatának konkrét eseteiben alkalmazásra is kerülnek. Tapasztalatunk, hogy az energetika összefüggéseit könnyebb megtanulni, mint alkalmazni. Tudjuk, hogy a2 alkalmazott egyszerű ismeret is többet ér, mint a ki nem próbált elmélet vagy bonyolult összefüggésrendszer. Ezen alapelvek, alapján tartottuk szükségesnek, hogy az energetikai oktatásunk számára gyakorlati energetikai számításokat segítő példatárat bocsássunk rendelkezésre.
Az energétika műszaki-gazdasági számításainak két fázisát célszerű megkülönböztetnünk:
a) az első szakaszban az energetikai folyamatok felismerése és az egyszerűbb folyamatokat leíró összefüggések alkalmazása a cél, amelynek során a kézi számítás van előtérben,
b) a második szakaszban a bonyolultabb energetikai rendszerek és...
Tovább
Fülszöveg
bevezetés
Minden elmélet próbája a gyakorlat! - ennek érvényesülnie kell az energetikai oktatásban is. Az energetikai folyamatok tanítása és tanulása csctk akkor lehet eredményes, ha a megismert összefüggések az energetika gyakorlatának konkrét eseteiben alkalmazásra is kerülnek. Tapasztalatunk, hogy az energetika összefüggéseit könnyebb megtanulni, mint alkalmazni. Tudjuk, hogy a2 alkalmazott egyszerű ismeret is többet ér, mint a ki nem próbált elmélet vagy bonyolult összefüggésrendszer. Ezen alapelvek, alapján tartottuk szükségesnek, hogy az energetikai oktatásunk számára gyakorlati energetikai számításokat segítő példatárat bocsássunk rendelkezésre.
Az energétika műszaki-gazdasági számításainak két fázisát célszerű megkülönböztetnünk:
a) az első szakaszban az energetikai folyamatok felismerése és az egyszerűbb folyamatokat leíró összefüggések alkalmazása a cél, amelynek során a kézi számítás van előtérben,
b) a második szakaszban a bonyolultabb energetikai rendszerek és komplex folyamatok elemzésére vagy modellezésére kénül sor, amihez igénybe kell venni a számítógép segítségét is.
Példatárunk I. részében az első szakasz célkitűzéseit kívánjuk megvalósítani, elsősorban az energiatermelés példáin. Ezt önmagában is fontos gyakorlati feladatnak tartjuk, továbbá ezzel alapozni akarjuk a későbbi, az energetikai rendszerek komplex folyamatainak számítógépes vizsgálatát. A példatár az energetika súlyponti feladatát képező hó- és villamosenergia-ellátás szakterületén a következő témakörökben közöl példákat:
•az energiaigények, azok kihasználási jellemzői, a közvetlen villamosenergia- és hőtermelés költségei,
• a mennyiségi és irreverzibilis energiaveszteségek számítása és az energiaveszteségek optimalizálása,
• gőzkörfolyamatú erőművek energetikai számítása kondenzációs villamosenergia-termelés, ellennyomású kapcsolt energiatermelés és kondenzációs erőművek hőkiadása esetén,
• gázturbinás erőművek, kombinált gáz/gőzkörfolyamatú erőművek kondenzációs, ill. kapcsolt hő- és villamosenergiatermelése.
Vissza