Amit Ódin súgott

Fülszöveg

idő, akár a tolvaj vendég, mindig elviszi magával a legszebbet, legértékesebbet, valahányszor megszáll valahol. Elvitte a nyárból a meleget, a rétről a szarvasokat, a tengerből a halat, s távolra űzte a kereskedőhajókat; nem hagyott hátra maga után, csak sólyomrikoltásos sziklákat és élettelen fekete vizet A part mögött a havas világ kiismerhetetlen démonok gyülekezőhelye. Mesebeli állatok vándorolnak itt; régi, pogány regék irtóztató szörnyei. Nem kereszténynek való hely ez " Ekképp morfondírozik magában Ivar Bardarsson atya, aki a messzi északon, a XIV. századi jeges Grönlandon hiába várja, hogy egyszer visszatérhessen hazájába, Norvégiába. Szent kötelességét, a hit védelmezését régen feladta már ezen az Istentől elhagyatott helyen. A havas tanyák elvadult lakóinak szívébe visszatértek a régmúlt istenei, a babonák; az emberek a régi regék hősies és rémséges alakjait félik. E fagyos, mégis indulatok és becsvágyak fűtötte helyen elég egy szikra, hogy a pogányság és a... Tovább

Fülszöveg

idő, akár a tolvaj vendég, mindig elviszi magával a legszebbet, legértékesebbet, valahányszor megszáll valahol. Elvitte a nyárból a meleget, a rétről a szarvasokat, a tengerből a halat, s távolra űzte a kereskedőhajókat; nem hagyott hátra maga után, csak sólyomrikoltásos sziklákat és élettelen fekete vizet A part mögött a havas világ kiismerhetetlen démonok gyülekezőhelye. Mesebeli állatok vándorolnak itt; régi, pogány regék irtóztató szörnyei. Nem kereszténynek való hely ez " Ekképp morfondírozik magában Ivar Bardarsson atya, aki a messzi északon, a XIV. századi jeges Grönlandon hiába várja, hogy egyszer visszatérhessen hazájába, Norvégiába. Szent kötelességét, a hit védelmezését régen feladta már ezen az Istentől elhagyatott helyen. A havas tanyák elvadult lakóinak szívébe visszatértek a régmúlt istenei, a babonák; az emberek a régi regék hősies és rémséges alakjait félik. E fagyos, mégis indulatok és becsvágyak fűtötte helyen elég egy szikra, hogy a pogányság és a kereszténység emberi sorsokról döntő harcából olyan jellemek fakadjanak, amelyek készek mindent feláldozni földi avagy túlvilági boldogságukért, és olyan elhatározások, amelyeket éppúgy formálhat a hiedelem, a félelem és a keserűség, mint a megváltoztathatatlan bölcs elfogadása. Mese és történelem egyaránt, ami az olvasó elé tárul. Történelem — hiszen 1350 körül valóban eltűnt egy településnyi ember a grönlandi nyugati tanyákról, aminek rejtélye máig megfejtetlen. Mese - hiszen mindazzal együtt, ami a történetet színesíti vagy épp hihetővé teszi, a történet pusztán elmélet. Mégis megkapó ez az elmélet, amely az egyszerű, de meghatározó emberi motivációkat veszi számba — hataloméhséget és küzdeni akarást a gazdag földbirtokos bírnivágyásával szem^szálló maréknyi bátor ember harcában, törtetést és ármányt egy gyáva egyházszolga képében, a tanyasiakat hajtó, a józan észt elsöprő túlélési ösztönben vagy az inkvizíciós eszközök mögött megbúvó valódi indítékban -, mindezt a pestis árnyékában, az északi sagákból ismert világ szerencsét ígérő alakjaiba vetett bizalomban vagy a rémséges, megtestesülni is képes gonosztól való rettegésben. Mert mi is a gonosz? Miként Ivar Bardarsson hiszi: „ az egyház nem hagyott helyet a pogány kultuszok számára, így a kísértés, az istentelen babona és a sátán csatlósai távoli helyeken, hegyek mögött, a jégmezőkön bújnak meg, senki által nem látogatott országokban, mint amilyen Grönland, s itt állnak bosszút, amiért odakint a világban nem maradt számukra hely". Vissza