Előszó
Drága gyerekek!
Ötven évvel azután, hogy Szűz Mária megjelent a három pásztornak, 1967. május 13-án elkísértem VI. Pál pápát Fatimába.
Elmentünk Jacinta sírjához imádkozni a bazilika...
Tovább
Előszó
Drága gyerekek!
Ötven évvel azután, hogy Szűz Mária megjelent a három pásztornak, 1967. május 13-án elkísértem VI. Pál pápát Fatimába.
Elmentünk Jacinta sírjához imádkozni a bazilika oldalkápolnájába, és ott Lucia nővér sírásban tört ki.
Fatima püspöke felém fordult, és ezt mondta:
"Tudod miért sír Lucia nővér?
Mert azt gondolja, hogy nem tett meg mindent, amire a Szűz kérte. Fél, hogy küldetése nem sikerült. Igaz, hogy Jacinta, mielőtt meghalt, emlékeztette a Szent Szűz szavaira: Luciának még sokáig életben kell maradnia, hogy elterjessze a világban Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletét, hogy a jó győzzön a rossz fölött."
Igen, Lucia sírt! Pedig kétmillió ember jött el Fatimába a pápával. De még nagyon messzinek találta Isten szeretete győzelmének óráját, amit a Szűz ígért.
Gyerekek, tudjátok-e, hogy égi Édesanyánk miért nem valósította még meg minden emberre vonatkozó szeretet- és béketervét?
Mert hiányzik neki a ti segítségetek!
Akarjátok-e ti is Máriának adni a szíveteket, mint a három fatimai pásztor, hogy végre eljöhessen a földre a szeretet és a béke országa?
Édesanyánknak szüksége van mindnyájatokra, és ezt mondja nektek: "Gyermekeim, segítsetek, hogy Szívem győzzön!"
Vissza