Előszó
Magyarország állatvilágának kialakításában különleges helyzetet foglalnak el emlős háziállataink. Annak ellenére, hogy az ország területén jelenleg háziállatként tenyésztett emlősfajok nagy része nem őshonos eleme faunánknak, hanem tudatos emberi tevékenység eredményeként került a Kárpátmedencébe, hatalmas egyedszámuk miatt azonban ez idő szerint nagyobb szerepet játszanak nemcsak kultúr-, hanem természetes ökoszisztémáink anyag- és energiaforgalmában is, mint az őshonos emlősfajok. Az 1974. évi statisztikai adatok szerint Magyarország területén 2 020 000 szarvasmarhát, 8 300 000 sertést, 2 200 000 juhot és közel 200 000 lovat tartottak a közös, nagyüzemi és az egyéni, háztáji gazdaságokban. Ugyanebben az évben az ország vadállománya a következőképpen alakult: 38 000 gímszarvas, 173 000 őz, 3400 dámvad, közel 4000 muflon és 17 000 vaddisznó.
Gazdasági jelentőségük, mindenekelőtt az állati eredetű termékek termelésében betöltött döntő szerepük miatt messze felülmúlja vadon élő emlőseinkét, sőt - ebben a vonatkozásban - minden állatcsoportét is. A közvetlen létszükségleteinket kielégítő termékek mellett (mint a hús, a tej, a zsiradék, valamint a bőr és a gyapjú) egyes emlős háziállatfajok értékes nyersanyagokat szolgáltatnak a könnyűipar luxuscikkeket termelő ágazatai számára, mint pl. a prémes állatok. De szüksége van emlősállatokra a gyógyszeriparnak is. Annak ellenére, hogy ma már egyik-másik hormont (mint pl. a mellékvesekéreg funkcióját serkentő adrenokortikotrop hormont, ACTH-t) szintetikusan, vagyis laboratóriumi úton is elő tudják állítani, a legtöbb hormonkészítményt még ma is vágóhídi állatok belső elválasztású mirigyeinek kivonatából nyerik. A különféle gyógyszerkészítmények hatékonyságának, valamint esetleges káros mellékhatásainak az ellenőrzése is emlősállatokon, illetve azok izolált, túlélő szervein történik. Ezen túlmenően a lakosság egészségügyi ellátását biztosító rutin vagy speciális jellegű laboratóriumi vizsgálatokban is nélkülözhetetlenek az ún. laborállatok, amelyek legnagyobb része az emlősállatok sorából kerül ki. Nem nélkülözhetik az emlős háziállatokat az oltóanyagokat termelő közegészségügyi, illetve állategészségügyi intézményeink sem. Végül, nagy számú laboratóriumi emlősállatot igényelnek a legkülönbözőbb fiziológiai, biokémiai, biofizikai és más jellegű elméleti és gyakorlati vonatkozású kutatómunkák is.
Bár kísérleti állatként a közvetlen termelésben is szerepet játszik két közismert ragadozó emlősünk, a kutya és a macska, tartásuk, illetve tenyésztésük mégis csak közvetve kapcsolódik a termeléshez, mint pl. a raktári készleteket dézsmáló kártékony rágcsálók irtása, készletek, telepek, ingatlanok védelme, vadászatban való felhasználás stb. útján.
Vissza