Emléklapok Csongorád multjából.

Előszó

Váry Gellért 1843. február 2án születt Csongrádon. Édesapja, Meister János, 1830-ban Pestről került Csongrádra; ő volt az első helyi patika megalapítója. Édesanyja, Váry Mária, egy csongrádi szűcsmester lánya volt. Fiuk, Meister Sándor, a gimnázium hat osztályának elvégzése után, 1858. szet. 22-én, belépett a piarista tanítórendbe, és ekkor vette fel anyja vezetéknevét és a szerzetesi Gellért nevet. 1862-ben lett tanár. Szegeden (1861-63), Vácott és Pesten (1873-91) működött, utóbbi helyen a z újoncnövendékek mestere volt. 1891-ben rendi kormánysegédként került Nyitrára, és 1903-ig, nyugalomba vonulásáig, itt tanított. 1904 és 1913 között a magyar, osztrák, cseh-morva és lengyel rendtartományokat képviselte Rómában a gererálisi tanácsban. Rómából ismét Nyitrára került, itt is halt meg 1926. február 16-án, 86 éves korában.
Minden bizonnyal a szegedi kezdő évek voltak rá legnagyobb hatással: "A szegedi piarista gimnáziumnak ekkor már jelentős hagyományai voltak a népi kultúra a különösen a sajátos szegediség ápolásában. Az iskola haladó gondolkodású tanárai féltő gonddal őrizték példaképük, Dugonics András városszeretét és patriarchiális ízű népkultuszát. Ez a népiesség a szegedi piarista tanárk és diákok leghaladóbbjainak érdeklődését vitte a népismeret különféle tudományai felé" - írja Péter László, Várí Gellértnek egyik tanítványáról, Kálmány Lajos jeles folkloristánkról szóló életrajzában. Váry Gellért is haladó gondolkodású, 48-as érzelmű maradt egész életében. Vissza