Emlékkönyv a Hóman-Szekfű-Kerényi szerkesztésében kiadott Egyetemes Történet hasonmás kiadása alkalmából

Előszó

Hóman Bálint és Szekfű Gyula Magyar történet című összefoglalója, amelynek 1935-ös kiadása 1990-ben hasonmás kiadásban látott újból napvilágot Glatz Ferenc akadémikus előszavával a Maecenas Kiadó gondozásában, a szerzők eredeti szándéka szerint a Trianon utáni Magyarország számára arra keresett választ, hogy milyen tényezők hatására következett be az Osztrák-Magyar Monarchia, a Habsburg-birodalom felbomlása, milyen okok idézték elő a feszültséget és a robbanást a Kárpát-medence népeinek viszonyában, egyáltalán mi volt, mi lehetett a történelmi oka az első világháborút követő magyar tragédiasorozatnak. Ez a maga nemében nagyszerű vállalkozás e szerzői szándék dokumentumaként példája és emlékműve annak a szellemi erőfeszítésnek, amelyet a hazai értelmiség tett annak érdekében, hogy a trianoni sokk után rendezze sorait, felrázza tagjait a bénultságból, új utakat keressen és nyisson a magyar kultúra számára afelé az európaiság felé, amelynek részese volt ezeréves történelme során. Mivel az első világháború előtti évtizedekben igen szorosra fűződött nyugat-európai-magyar szellemi, kulturális kapcsolatok meglazultak, átszíneződtek, bonyolultabbá váltak. A háború, a forradalmak, a trianoni békediktátum után az az időszak volt ez, amikor a kultuszkormányzat nagy költségvetési pénzeket juttatott egyetemek és népiskolák létesítésére, többek közt attól a felismeréstől is vezettetve, hogy a nagyobb tudás, a művelődés, a műveltség elengedhetetlen eszköze a társadalmi stabilitás fenntartásának és nem utolsósorban a társadalmi felemelkedésnek. Az az időszak volt ez, amikor az apátiába esettektől elhatárolódva, az önámító optimizmussal takarózó tétlenkedőket elítélve, Széchenyi szelleméhez méltó tetteket sürgetve Szekfű Gyula így írt, mégpedig 1933 szilveszternapján: "Mindjárt itt az új esztendő s mindjárt megszólal a büszke Lakihegyen át a rádió s egy férfias meleg bariton szeretettel üdvözli a fehér lepel alatt nyugvó magyar falvak és tanyák becsületes népét, mely a jövő évben nagy lépéssel közelebb fog érni a nemzeti kívánságok megvalósításához. A szép jókívánságot a falvak népe nemcsak azért nem hallja, mert nincs pénze a rádió-előfizetésre, hanem azért sem, mert a telet munkahiányban, szegénységben és nélkülözésben, gondolatok nélkül tölti. Vissza