Emlékkönyv

Fülszöveg

A második világháború utáni irodalmi munkásságának csak egy kis töredékét tartalmazza Kerecsendi Kiss Márton új könyve. Egy egy írást sokszor évek, évtizedek választanak el egymástól. Nehéz fölfedezni a válogatás szempontját, de úgy tűnik, a régebbi időket kezdi felgöngyölíteni a szerző, ami lélektanilag indokolt, szinte velejárója az emigráns sorsnak. Újságírói éveiből tudjuk, hogy sok kézirata van; idegenben rendszerint az újságokban kap teret az igényesebb irodalmi alkotás is. Az íróhoz, úgy látszik, a régmúlt van közel. Hazulról kísértő gyermekkori álmok keverednek az emigráns évek legtávolabbi emlékeivel. Az előbbiek valóság- és élményanyagát egy elsüllyedt világból meríti: ártatlan, jóízű humorral átszőtt, üde és naiv báj elegyedik ezekben az írásokban a gyermek- és az ifjúkorra való visszaemlékezés nosztalgiájával. A szituációváltozás - az emigráns élet, az ősi talajtól való elszakadás - magától érthetően nyomot hagy az íróban is, de a magáramaradottság, az elveszettség és egyedüllét félelemkeltő határhelyzetében érdekes módon nem a tragédia felé orientálódik: elég volt a tragédiákból. Líra kell, mese, legenda az embereknek. Az írónak magának is. A "Vándorbot" lírai hangvételű, néha Giono-ra emlékeztető írása, a "Tavaszi Legenda" megkapó meseszerűsége, a "Kalászok" igényes, tudatosan alkalmazott szentimentalizmusa mind ezt példázza. Legjobban persze a nagy sikert aratott "Hetedhétország" című mesejáték, Kerecsendi Kiss Mártonnak az emigrációban megjelent első nagyobb műve. De ebben már vibrálnak a tragédia elemei. Szinte ellenpólusként iktatta a könyvbe színes, élesen exponált riportjait, s ezekben arról vall - mindig nagyon fegyelmezetten, művészi igénnyel és mértéktartással - amit látott, átélt, vagy hallott, akár a hamiltoni, vagy a Niagara környék öreg amerikás magyarjairól ír. Mert mindenütt, bármerre jár, a magyarokat keresi, életüket kutatja, vizsgálja. A Nyolcadik Törzset. Bejárja Kanada, Észak-Amerika sok magyarlakta vidékét. Ezeknek az utazásoknak költőien átélt tartalmát önti élményszerű, hiteles, olvasmányos útirajzokba. Külön strukturális elemzés illetné azokat az írásait is, amelyekben az emigráns művészekről és írókról (Dómján, Szalay, Márai, stb.) ír -, de ez már nem a mi feladatunk.
A jelenből szinte semmi sem jutott a kötetbe. Bár Kerecsendi Kiss Márton Clevelandben él és az "Amerikai Debrecen" magyar világát, tragikus sorsát, Kossuth itteni lábnyomait is felkutató tanulmányát megírta, be is mutatta, de az írás nincs a kötetben. Ugyanez a helyzet Torontóval: egy irodalmi esten félórás felolvasás keretében rajzolta meg a torontói magyarság különleges világát, úgy tűnik, ezt is későbbre, talán az Emlékkönyv következő kötetére hagyta, Winnipeggel, a hóban arató magyarok világával együtt. Az is különös, hogy az író a magyarországi irodalmi munkásságából nem idézett vissza semmit. Sem a Magyar Csillagban megjelent írásait, sem a Híd-ban és más lapokban megjelent novellákat nem sorolta be a kötetbe, pedig ezek az írások is megérdemelnék, hogy összegyűjtve megjelenjenek, hiszen szervesen hozzátartoznak Kerecsendi Kiss Márton írói profiljához. A műnek nem sokat mondó, de mégis helytálló címe példázza a kötet lazaságát. Minden belefér. Ebből a kavargásból csupán egyetlen tömb, a "Meredek Utakon" című írás emelkedik ki. A könyv szerkesztése is olyan szövevényes tehát, mint az író sorsa, mely őt kétszer is átlendítette az óceánon és többször az országhatárokon. Hiába keressük az író egzotikus tájakat, például Észak-Argentínát bemutató útinaplóját, melyekből szintén olvastunk már részleteket. Igaz, hogy a külhoni magyar szívéhez könnyebben megtalálják az utat a tűnődések és álmok s idekint talán fontosabb is ez: a népek, nemzetek feje fölött, országhatárokon is átdobbanó szívhang. Idekint ez köti össze az írót az olvasóval. Ennyivel vagyunk gazdagabbak azoknál, akik maguk közé befogadtak és becsülnek minket. Reméljük, hogy az írónak a többi kézirata is napvilágra kerül, a színház és film nyelvén írottak is, köztük sok-sok megőrzésre érdemes dokumentuma a szétszórtságban élő magyarságnak. Vissza