Emlékkönyv

Előszó

EMLÉKEZŐ SOROK
Elnehezedik a szív, nem engedelmeskedik a toll, el-eltűnődöm az emberélet végességén, miközben a bevezető sorokat írom dr. Laczó Katalin (1942-2000) válogatott írásait tartalmazó kötet elejére. A szerző a minap még itt járt közöttünk, megajándékozott mindannyiunkat lényének finomságával, áradó kedvességével, utolérhetetlen udvariasságával. Ma már tisztán látom, hogy minden lépését az embertársai iránti szeretet és tisztelet vezérelte. Amikor megidézem tovatűnt alakját és soha nem tűnő emberségét, próbálgatom azokat a fekete karszalagos szavakat, melyek sehogyan sem illenek sugárzó lényéhez: halálhír, gyásztávirat, nekrológ, szalagföliratos koszorú, posztumusz kötet...
Tegnap könny harmatozta a szemünket, ma sajgó szívvel sóhajtunk, hogy elment mindannyiunk közös útján, időnek előtte, nagyon is előtte... Derékba tört életével fájó hiányt hagyott maga után a főiskola családjában, míg nem múló bánatot és föl-fölszivárló könnyeket, meghidegedett családi tűzhelyet férjének, Apró Ferencnek, és rajongásig szeretett két fiának, Krisztiánnak (1975) és Adriánnak (1978).
Írói tervek garmadája, szebbnél-szebb feladatok sora foglalkoztatta. Közöttük album Erdélyi Mihály (1894-1971) festőművészről, aki már három évtizede nincs közöttünk, de művészete élőnél is élőbb. Mindezek helyett ott árválkodik gépében utolsó, be nem fejezett munkája, Az én világom című, általa szerkesztett művészi portrésorozat bő negyedszázaddal ezelőtti története...
Föltűnik ifjú képe a szegedi egyetemen töltött évekből, esztendők múltával aztán kollégák lettünk a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. O egészen új dologra vállalkozott, földajkálni a főiskola népművelési tanszéki csoportját. Tóthpál József és Waldmann József csak igen rövid időt töltött el az 1975-ben megalakult tanszék élén, és 1977-ben átvette a helyüket Laczó Katalin. Jött hittel és bizakodással, tele reménnyel és tenni akarással: nem csak tanított, hanem tanult is. 1977-ben megszerezte második diplomáját a debreceni egyetemen, majd minden energiáját arra fordította, hogy a szegedi társ-tanszéknek rangot adjon. Kandidátusi értekezését 1996-ban védte meg. Vissza