Emlékezni tilos

Előszó

Részlet:
"Benevolo Lectori Salutem!
Hull a levél... de az emlékezetnek / Örökzölden mosolyog ligete! - írta Tompa Mihály a Halottak emlékezete című költeményében. Ezt a verset, a nemzeti romantikus költészet eme remekművét gyakran idézte Horváth Barna. Ezzel a kötettel most rá
emlékezünk, az öt éve elment Horváth Barnára, gyermekkorára, tanulóéveire és pályafutásának első szakaszára.
A szerzőt Takács Béla lelkész-muzeologus kollégája és barátja kérte
fel egy visszatekintő előadás megtartására Pályánk emlékezete címmel,
amely a Sárospataki Öregdiákok Debreceni Baráti Körének klubestjén hangzott el a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában 1993.
október 18-án. Ennek lett folytatása az a memoár, amely a Sárospataki Füzetekben 1998 és 2002 között jelent meg nyolc részben ugyanezen a címen. Kötetünknek ez a memoár adja az első részét. A Prológus még 1981-ben készült, három évvel a szerző édesapjának halála
után, s talán ez indította el e visszatekintés tervezgetésére. Ez a töredékességével, ismétléseivel együtt is érdekes, kiváló stílusban megírt
memoár szervesen kapcsolódik az életműsorozat többi részéhez.
A másik összetevő az a dosszié, melyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától kapott Horváth Barna 2008-ban, utolsó
karácsonyán (a betekintési kérelmet napra pontosan egy évvel a halála
előtt gépelte le). Ebben elsősorban Balás-Piri László 1957-es röpcédula-terjesztési ügyének anyaga található, amely perben Horváth Barnát is elítélték."
Vissza