Emlékek a szabadságharcról 1848/49 (dedikált példány)

Fülszöveg

Dr. Ferenczy Miklós 1931-ben született a Komárom megyei Tokodon. Gimnáziumi tanulmányait Désen kezdte és Esztergomban fejezte be. Érettségi után beiratkozott a szegedi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1956-évben diplomát szerzett. Szakmai tudását a hallei-Orvostudományi Egyetemen tökéletesítette. Gyakorló orvosként Egerben, körzeti orvosként Felsőtárkányon (Heves m.) és Ácson (Komárom m.) tevékenykedett. Ezután nevezték ki Dunaalmásra (ma Almásneszmély) körzeti orvosnak, ahol azóta is dolgozik körzeti főorvosi minőségben. Elhivatottságát jellemzi, hogy orvosi hivatása mellett a debreceni Református Teológiai Akadémián 1985-ben lelkészi diplomát is szerzett. Munkásságát a szolgálat jellemzi. Szolgálat a családnak, a Hazának, embertársainak és szűkebb pátriájának.
Dr. Ferenczy Miklós nevét ma az egész ország ismeri. Köztudomású, hogy munkásságának mindenrészletét a hazaszeretet és a humánum motiválja. A hazaszeretet nemes érzését a szülői házból hozta, a humánum iránt érzett erős... Tovább

Fülszöveg

Dr. Ferenczy Miklós 1931-ben született a Komárom megyei Tokodon. Gimnáziumi tanulmányait Désen kezdte és Esztergomban fejezte be. Érettségi után beiratkozott a szegedi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1956-évben diplomát szerzett. Szakmai tudását a hallei-Orvostudományi Egyetemen tökéletesítette. Gyakorló orvosként Egerben, körzeti orvosként Felsőtárkányon (Heves m.) és Ácson (Komárom m.) tevékenykedett. Ezután nevezték ki Dunaalmásra (ma Almásneszmély) körzeti orvosnak, ahol azóta is dolgozik körzeti főorvosi minőségben. Elhivatottságát jellemzi, hogy orvosi hivatása mellett a debreceni Református Teológiai Akadémián 1985-ben lelkészi diplomát is szerzett. Munkásságát a szolgálat jellemzi. Szolgálat a családnak, a Hazának, embertársainak és szűkebb pátriájának.
Dr. Ferenczy Miklós nevét ma az egész ország ismeri. Köztudomású, hogy munkásságának mindenrészletét a hazaszeretet és a humánum motiválja. A hazaszeretet nemes érzését a szülői házból hozta, a humánum iránt érzett erős vonzódását tanulmányai során fejlesztette széleskörű tudássá. Almásneszmélyen, ebben a csodálatos fekvésű községben telepedett meg véglegesen. Lassan megismerte az embereket, a környéket és lakóhelye gazdag múltját. Szabad óráit ettől kezdve a kutatásnak és a publikálásnak szentelte. Egymás után jelentette meg helytörténeti munkáit. Neki köszönhető, hogy „Csokonai-Lillája" című 1968-ban megjelent könyvéből oly sok új részletet ismerhettünk meg a magyar szerelmi költészet egyik legszebb versciklusa ihletőjének életéről. További fáradhatatlan kutatásai eredményét a „Csokonai és Lilla emlékek Komárom megyében" (1973) című munkájában tette közkinccsé. Kutatásai során számos Almásneszmély múltjával kapcsolatos adat került birtokába, amelyek közül az 1848/49-es szabadságharc hadi és egyéb eseményei is felkeltették az érdeklődését. Ezeket foglalta össze az 1977-ben kiadott „Dunaalmás 1848/49-ben" című könyvében. Anyagát tovább bővítve, rendezve, 1978-ban jelentette meg az „Emlékek a szabadságharcról 1848/49-ben" című művét. A nagy érdeklődésre való tekintettel most ennek a könyvnek a második kiadását veheti kézbe az olvasó.
Munkássága elismeréséül a Művelődési Miniszter 1977-ben a „Szocialista Kultúráért" kitüntetésben részesítette.
A Hazafias Népfront Országos Tanácsától 1980-ban „Ortutay Gyula Emlékérmet" kapott.
Kecskés László Vissza