Emlékbeszéd Bunsen Róbert k. tag felett

Előszó

BUNSEN RÓBERT KT. EMLÉKEZETE.
THAN KÁROLY, r. tagtól.
(Olvastatott a M. Tud. Akad. 1901. márczius 26-án tartott összes ülésén.)

A lefolyt század legkiválóbb tudósainak egyikéről, W. R. Bunsenről, Akadémiánk külső tagjáról, feladatom e helyen megemlékezni. E feladatra az Akadémia megtisztelő megbizását örömmel fogadtam el, nemcsak azért, mert az elhunytban szaktudományom nagymesterének emlékét van alkalmam feleleveníteni, hanem azért is, hogy mint egykori tanítványa irántam tanúsított jóságáért őszintén érzett hálámat némileg leróhassam. Ezzel annyival inkább tartozom emlékének, mert életében folyton személyes barátságára méltatott, melynek őszinte bensőségét, éltető melegét főképen azon tagtársaim tudják kellőleg méltányolni, kiknek, mint nekem, alkalmuk volt a nagy elhunyttal való közvetlen szellemi érintkezés varázsát élvezni.
Bunsen korunknak egyik legnagyobb gondolkodója, a kísérletezés, az az éles megfigyelésnek legnagyobb mestere volt. Mint búvár, mint tudós, mint tanító és mint ember egyike a legkiválóbb és legeredetibb egyéniségeknek mindazok közt, a kiket személyesen ismertem, vagy a kikről más úton közelebbi tudomást szerezhettem. E nagy minőségek benne mind oly mértékben voltak harmonikusan párosulva, hogy igen nehéz eldönteni, melyik volt azok közül egyéniségében a kiemelkedőbb. A következőkben megkísérlem nagy alakjának képét e szempontokból vázolni. Vissza