kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Corvina Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 459 oldal |
Sorozatcím: | Művészet és elmélet |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-13-1035-3 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrálva. |
Előszó | 9 |
Az előzmények: antikvitás és középkor | 14 |
A reneszánsz: az újkori művészettörténeti gondolkodás kezdetei | 19 |
A manierizmus és a a barokk: a művészettörténeti fogalomrendszer kialakulása | 29 |
A klasszicizmus és a romantika: a művészettörténet mint filozófiai tudományág | 43 |
A XIX. század: a művészettörténet tudománnyá szerveződése | 63 |
A századforduló: művészettudomány és művészettörténet | 90 |
Irodalom az előszóhoz és az idézetek forrásai | 107 |
Képek az előszóhoz | 115 |
Megjegyzések a képekhez | 117 |
Szemelvények | 127 |
Filippo Villani: Könyv Firenze városának eredetéről és híres polgárairól. Cimabue, Giotto, Maso, Stefano és Taddeo festők | 129 |
Lorenzo Ghiberti: Commentarii. II. Commentario 17 | 131 |
Antonio Filarete: Traktárus az építészetről VIII. könyv. Az oszlopokról és az ívekről. A fejedelmi palota XIII. könyv. A hidakról | 132 |
Johannes Butzbach: Könyvecske a festészet kiváló mestereiről | 136 |
Jacob Wimpheling: A németek története napjainkig | 139 |
Emlékirat I. Leó pápához a római antik műemlékekről | 141 |
Antonio Billi könyve: Leonardo da Vinci | 142 |
Michalangelo Buonarroti | 146 |
Francisco de Hollanda: Négy beszélgetés a festészetről Rómában, 1538-ban. Második beszélgetés | 146 |
Benedetto Varchi: Beszélgetés arról, melyik művészet előbbre való, és melyik nemesebb: a festészet-e vagy a szobrászat. | 148 |
Harmadik és utolsó beszélgetés: miben hasonlóak és miben különböznek a festők és a költők? | 151 |
Lodovico Dolce: Párbeszéd a festészetről | 155 |
Johannes Fischart: 29 római pápa hiteles és pontos művészei képmása, azaz arcképe 1378-tól kezdve a ma kormányzóig. Előszó | 171 |
Giovanni Paolo Lomazzo milánói festő Traktátusa a festészet, szobrászat és építészet művészetéről, hét könyvben. Első könyv. I. fejezet | 175 |
Carel van Mander: A teljes németalföldi és felnémet festők élete | 183 |
Nicolas Poussin: Megfigyelések a festészetről | 185 |
Giovanni Pietro Bellori értekezése: A festő, a szobrász és az építész ideája | 188 |
Annibale Carracci élete | 195 |
André Félibien: Beszélgetések a legkiválóbb régi és modern festők életéről és műveiről. VI. beszélgetés | 197 |
Joachim von Sandrart: Az építő-, szobrász- és festőművészet Német Akadémiája... | 202 |
Beveztés | 204 |
A leghíresebb antik szobrokról | 205 |
Israel von Mecheln | 207 |
Martin Schön | 207 |
Matthäus Grünwald | 208 |
Roger de Piles: A festők életének kézikönyve. Az ízlésről és annak sokféleségéről | 212 |
Jonathan Richardson: Tanulmány a festészeti kritikáról | 215 |
Johann Joachim Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászművészetben | 238 |
Horace Walpole: Az újabb kertművészetről | 244 |
Joshua Reynolds: V. beszéd a Királyi Akadémia növendékeihez az 1772. december 10-i díjkiosztás alkalmából | 250 |
Johann Wolfgang Goethe: A német építőművészetről | 256 |
William Gilpin: Megfigyelések főként a festői szépségről 1776-ban, Nagy-Britannia egyes tájain, főként a Skót-hegyvidéken | 259 |
Luigi Lanzi: Itália festészettörténete a szépművészetek újjáéledésétől a XVIII. század végéig. Harmadik könyv: Római iskola | 262 |
Wilhelm Heinrich Wackenroder: A mi tiszteletre méltó ősünknek, Albrecht Dürernek emlékezete | 268 |
Francois René Chateaubriand: A kereszténység szellem Hotel des Invalides | 269 |
Hotel des Invalides | 269 |
Versailles | 269 |
Gótikus templomok | 269 |
Auguszt Wilhelm Schlegel: Előadások a szépirodalomról és a művészetről. A szépművészet s a természet viszonya, illúzió és valószínűség, stílus és modor | 272 |
Friedrich Schlegel: Levelek egy utazásról a Németalföldön, Rajnavidéken, Svájcon és Franciaország egy részén keresztül. Köln | 281 |
Johann Domonik Fiorillo: A rajzolóművészetek története Németországban és az egyesített Németalföldön | 284 |
Carl Friedrich von Rumohr: Olaszországi kutatások. A művészet háztartása | 288 |
Simone de Matino és Lippo de Memmo | 290 |
Gustav Friedrich Waagen: Műalkotások és művészek Angliában és Párizsban | 293 |
Carl Schnaase: A képzőművészetek története. Általános bevezetés | 296 |
Karl Bötticher: A hellének tektonikája. Tektonika, architektonika | 301 |
Jacob Burchardt: Nagy Constantinus kora. Az antik élet és kultúra elöregedése | 303 |
Gottfried Semper: Az összehasonlító stílusban rendszerének tervezete | 309 |
Eugene-Emmanuel Violett-le Duc: A XI-XVI. századi francia építészet értelemző szótára. szemelvények néhány címszóból | 314 |
Giovanni Battista Cavalcaselle-Joseph Crowe: A festészet története Itáliában a II.-tól a XVI. századig. Masaccio: Szentháromság a firenzei Santa Maria Novella-templomban | 319 |
Anton Springer: Az antikvitás középkori utóélete | 322 |
Carl Justi: II. Fülöp, a műbarát. Fülöp és Tiziano | 326 |
Lauis Courajod: A reneszánsz kezdetei Franciaországban a XIV. és XV. században | 329 |
Heinrich Wölfflin: Reneszánsz és barokk. A stílusváltozás okai | 331 |
Giovanni Morelli: Művészetkritikai tanulmányok az olasz festészetről | 338 |
Bernhard Berenon: A reneszánsz firenzei festői | 343 |
August Schamrsow: Barokk és rokokó. Kritikai állásfoglalás az építészetben megnyilvánuló festőiségről. Rokokó | 349 |
Aby Warburg: Flamand művészet és firenzei kora reneszánsz | 353 |
Alois Riegl: Az ókeresztény bazilika keletkezéséhez | 357 |
Franz Wickhoff: A művészettörténet felosztása fő periódusokra | 361 |
Werner Weisbach: Az impresszionizmus, az antik és újkori festészet problémája. Vermeer van Delft | 366 |
Julius von Schlosser: Filippo Villani fejezee a firenzei művészetről | 370 |
Émile Male: A senlisi kapuzat és hatása | 374 |
Wilhelm Worringer: A gótika formaproblémái. A gótikus formaakarás sorsa | 376 |
Wilhelm Vöge: A természet tanulmányozásának úttörői 1200 körül. I. | 381 |
Erwin Panofsky: Dürer művészetelmélet, különös tekintettel az olaszok művészetelméletéhez való viszonyára. Az új metódus eredete | 385 |
Marx Dvorák: Grecóról és a manierizmusról | 391 |
Wilhelm Hausenstein: A barokk szelleme | 402 |
Jegyzetek a szövegszemelvényekhez | 407 |
A szövegszemelvények időrendi mutatója | 441 |
Képek a szövegszemelvényekhez | 443 |
Névmutató | 445 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.