Emissziós színképelemzés

Elméleti rész

Szerző

Lektor

Budapest

'Mika József: Emissziós színképelemzés ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1968
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	555 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákat tartalmaz. Kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ez a kötet összefoglalja az optikai emissziós színképelemzés elméleti alapjait, rendszerezi és behatóan ismerteti a gerjesztésre,a fénysugárzás felbontására,a színképvonal hullámhosszúságának és intenzitásának meghatározására vonatkozó módszereket, illetőleg a legkorszerűbb eljárásokat (gerjesztés üregeskatódban, plazmaégővel, lézerrel stb.), ugyanakkor azonban a ritkán használt (pl. folyadékprizmás, Féry-prizmás) készülékeket is leírja.
Előkészületben van az emissziós színképelemzés gyakorlati részét tárgyaló kötet, amely a kémiai spektroszkópia gyakorlati vonatkozásait és a fontosabb analitikai feladatok kidolgozására alkalmas módszereket ismerteti.

Tartalom

Bevezetés
Optikai színképek	13
Színképek osztályozása	13
Vonalas színképek szerkezete	14
Vonalas színképek tulajdonságai	14
Az atomszínkép keletkezése	15
Színképvonal-sorozatok	17
Termvázlatok	20
Egy-világító-elektronos rendszerek	22
Több-világító-elektronos atomok színképének szerkezete	29
Ionszínképek	34
A színképvonalak abszolút és relatív intenzitása	38
A színképvonalak abszolút intenzitása	38
A színképvonalak relatív intenzitása	39
A vonalintenzitás és a koncentráció közötti összefüggés	41
Sávos és folytonos színképek	43
A sávos színkép szerkezete	43
A molekulaszínképek keletkezése	44
A sávos színképek szerepe az emissziós színképelemzésben	47
Folytonos színkép	47
Gerjesztés
Alapelvek	51
A gerjesztéssel szemben támasztott követelmények	51
Az emissziós színképelemzés fényforrásai	52
Elektromos fényív	53
Az elektromos fényív lényege	53
Az ívplazma	55
A részecskék vándorlása az ívplazmában	59
Az elektromos fényív elektródjainál lejátszódó folyamatok	66
Ívplazma fénysugárzása	70
Az ívplazma hőmérséklete és az ionizációs fok közötti összefüggés	72
Plazmahőmérséklet és az elemek első ionizációs potenciálja	76
Ívhőmérséklet és az elemek első ionizációs potenciálja	76
Több elem gerjesztése egymás mellett	78
Színképvonalak profilja	82
Önabszorpció	87
Háttérsugárzás	90
Fényívek elektromos paraméterei	92
Ívfeszültség és íváram	92
Az átütési feszültség	97
A váltóáram hatása	100
Ívgerjesztők	102
Az ívgerjesztők osztályozása	102
Az ívgerjesztők áramforrásai	103
Az ív gyújtása	105
Egyenáramú, folytonos ívgerjesztők	112
Hálózati feszültségű, váltóáramú ivgerjesztők	115
Nagyfeszültségű váltóáramú, illetve egyenirányított nagyfeszültségű ívgerjesztők	116
Mechanikusa vezérelt szaggatott ívgerjesztők	119
Eletronikusan vezérelt, váltóáramú ívgerjesztők	121
Gerjesztés egyenáramú plazmaégővel	122
Gerjesztés nagyfrekvenciás plazmaégővel	128
Ívgerjesztés nagyfrekvenciás árammal	131
Szikragerjesztés	132
Szikrakisülések	132
Szikraplazma hőmérsékletének meghatározása	141
A szikragerjesztők alapelve	145
A szikragerjesztők kisülési áramkörében lejátszódó folyamatok	146
Előzetes megjegyzések	146
Kondenzátor kisülése	147
Kondenzátor periodikusan csillapított kisülése	149
Kondenzátor túlcsillapított, iletve határcsillapítású kisülése	156
A kisülési áramkör paramétereinek befolyása	161
A kondenzátor töltőáramkörébenlejátszódó elektromos folyamatok	165
Előzetes megjegyzések	165
Kondenzátor feltöltése transzformátor közbeiktatásával	166
Kondenzátor feltöltése közvetlenül hálózati árammal	173
A csillapító ellenállás befolyása	175
Nagyfeszültségű szikragerjesztők elvi felépítése	179
A szikragerjesztők osztályozása	179
Nagyfeszültségű, nem vezérelt szikragerjesztők	180
Vezérlő szikraközös, nagyfeszültségű szikragerjesztők	183
Mechanikusan vezérelt, nagyfeszültségű szikragerjesztők	184
Egyenirányított töltőáramú, nagyfeszültségű szikragerjesztők	189
Az elektronikusan vezérelt, nagyfeszültségű szikragerjesztők	192
Impulzus-szikragerjesztők	194
Közép- és kisfeszültségű szikragerjesztők elvi felépítése	195
Általános szompontok	195
Középfeszültségű szikragerjesztők	196
Hálózati feszültségű szikragerjesztők	199
Gerjesztés kisülési csövekben	204
Az eljárás alapja	204
Gerjesztés Geissler-csőben	209
Gerjesztés üreges-katóddal	212
Gerjesztés villanócsőben	219
Nagyfrekvenciás gerjesztés csökkentett nyomáson	222
Gerjesztés lézer segítségével	225
Az eljárás alapelve	225
A gerjesztésre használt szilárd-lézerek	228
A lézer alkalmazása	233
Fénysugárzás szétbontása
Fényfelbontásra használt eljárások osztályozása	239
A különböző eljárások	239
Fénybontó berendezések teljesítményei	240
A prizmás fénybontás alapjai	242
Fénytörés	242
Prizmás fénybontás	246
Prizmás fénybontó berendezések alapelve	252
Prizmás fénybontó berendezések szerkezete	252
A rés	254
A prizma	257
A kollimátorlencse	264
A kamaralencse	271
Prizmás fénybontó készülékek teljesítménye	273
Prizmás spektográfok vonaldiszperziója és diszperziós görbéje	273
Prizmás spektrográfok elméleti felbontóképessége	275
Prizmás spektrográfok valódi felbontóképessége	277
Prizmás spektrográfok fényereje	281
Prizmás spektrográfok hibaforrásai	282
Fontosabb hibaforrások	282
A fényabszorpció következményei	282
A fényvisszaverődés következményei	284
A szórt fény hatása	288
A hőmérséklet, illetve a légnyomás változásának befolyása	291
Prizmás fénybontó készülékek	294
Egyprizmás kvarcspektrográfok	294
Autokollimációs kvarcspektrográfok	297
Többprizmás kvarcspektrográfok	301
Kis teljesítményű és közepes teljesítményű üvegspektrográfok	303
Nagy teljesítményű üvegspektrográfok	306
Folyadékprizmás spektrográfok	308
Prizmás vákuumspektrográfok	310
A Féry-spektrográf	313
Spektroszkópok	316
Prizmás spektrográfok megvilágítása	319
Általános szempontok	319
Spektrográfok közvetlen megvilágítása	320
Spektrográfok megvilágítása gyűjtőlencsével	321
Spektrográfok megvilágítása közbenső leképzéssel	324
Spektrográfok megvilágítása homorú fémtükörrel	328
A spektrográfok időben felbontott megvilágítása	331
A spektrográfok megvilágításának gyengítése	336
A rácsos fénybontás alapelve	343
Az optikai rács	343
A síkrácsok alapelve	344
A homorú rácsos fénybontás alapelve	352
A rácsos spektrográfok diszperziója	358
Rácsos spektrográfok felbontóképessége és optimális résszélessége	359
A rácsos spektrográfok fényereje	361
Használatos optikai rácsok	362
Síkrácsos spektrográfok	365
A síkrácsos spektrográfok szerkezete	365
A síkrácsos spektrográfok alapelve	367
Czerny-Turner-rendszerű síkrácsos spektrográfok	368
Ebert-rendszerű síkrácsos spektrográfok	368
Nagy teljesítményű, fényelőbontóval megvilágított Jaco-Ebert-rendszerű síkrácsos spektrográfok	372
Homorú rácsos spektrográfok	376
A készülékek alapelve	376
A különböző asztigmatikus homorú rácsos spektrográfok	379
Paschen-runge-rendszerű spektrográfok	383
Eagle-rendszerű spektrográfok	383
Sztigmatikus vonalképzésű homorú rácsos spektrográfok	385
Nagy teljesítményű polikromátorok	388
Normálszínképű, homorú rácsos vákuumspektrográfok	389
Súrlódó beesési fénnyel megvilágított rácsos vákuumspektrográfok	391
A rácsos spektrográfok hibái	395
A különböző rendű színképek átfedése	395
Az optikai rácsok osztási hibái	397
Fényveszteség és szórt fény	399
A külső kísérleti körülméyek által okozott hibák	399
Színképek finomszerkezetének vizsgálatára alkalmas fénybontó berendezések	400
Általános szempontok	400
Az échelle-spektrográf	401
Fabry-Perot-interferométer és spektrográf kombinációja	404
Fénysugárzás szétbontása fényszűrővel	408
Általános szempontok	408
Abszorpciós fényszűrők	410
Interferencia-fényszűrők	411
Hullámhosszúság meghatározása
Fénysugarak hullámhosszúságának meghatározása	413
Az eljárás alapja	413
Hullámhosszúság meghatározása lineáris interpolálással	416
Hullámhosszúság meghatározása diszperziós görbe segítségével	417
Színképvonalak hullámhosszúságának meghatározása Hartmennféle képlettel	419
A hullámhosszúság kiszámítása rácsos spektrográfok normálszínképe segítségével	421
Hullámhosszúság meghatározására használatos optikai készülékek	422
Általános megjegyzések	422
Színképvetítők	423
Mérőmikroszkópok	425
Színképvonalak intenzitásának mérése
A fényintezitás-mérés alapja	429
Alapfogalmak	429
A színképvonalak intenzitásának meghatározására használatos eljárások	433
A fényképezés fényintenzitás-meghatározása alapja	437
A fényképezés alapja	437
Fényérzékeny emulziók feketedési görbéje	440
A fényérzékeny emulziók érzékenységének jelölése	444
A feketedési görbe megszerkesztése	446
Előzetes megjegyzések	446
A feketedési görbe megszerkesztése multiplett vonalak segítségével	448
A feketedési görbe megszerkesztése több lépcsős fénygyengítő segítségével	449
Kétlépcsős fénygyengítésen alapuló eljárások	451
Fényintezitás mérésére alkalmas fényérzékeny emulziók	456
Színképlemezek és filmek	456
Fényudvar	457
A fényérzékeny emulzió spektrális érzékenysége	458
A színképelemzésre alkalmas fényérzékeny emulziók	460
A feketedést befolyásoló fizikai kísérleti körülmények	462
A reciprocitási törvénytől való eltérés	462
Intermittencia-effektus	464
A háttérsugárzás (alapsugárzás) hatása	466
Callier-effektus	467
Az emulzió szemcsézettsége, felbontóképessége és mikrohibája	468
A feketedést befolyásoló kémiai kísérleti körülmények	469
Az előhívás	469
Az előhívó összetételének befolyása	471
Az előhívás időtartalmának és hőmérsékletének befolyása	473
Az előhívó mozgatása és az emulzió makrohibája	476
Az Eberhardt-hatás	478
A feketedési görbe kiegenesítése	480
Általános szempontok	480
A W-transzformáció	481
A P1/2-transzformáció	483
Az általánosan érvényes parciális feketedés-transzformáció	484
Az l-transzformáció	485
A háttérsugárzás korrekciója	488
Általános szempontok	488
Háttérsugárzás korrekciója számítással	489
Színképvonalak valódi feketedésénekmeghatározása s.p.d.-skálával	491
A színképvonalak feketedésének meghatározása	492
Az eljárás alapelve	492
A színképvonal-fotóméterek szerkezete	494
A fényelektromos fényintenzitás-mérés alapja	500
A külső fényelektromos effektus	500
Fotocellák	503
Eletronsokszorozók	508
Az elektronsokszorozók alapelve	508
Az elektronsokszorozók szerkezete	510
Az elektronsokszorozók sötétárama	515
Az elektronsokszorozók zörejeffektusa	517
Az elektronsokszorozók fontosabb hibái	518
Az elektronsokszorozók áramforrása	519
Az elektronsokszorozók alkalmazásának elve	523
Alapelvek	523
Az integráló-kondenzátoros mérés alapelve	524
A grafikus módszer alapelve	526
Vizuális fényintezitás-mérések	528
A módszer elvi alapja	528
A színképvonalak fényintenzitásának mérhető gyengítése szürkékkel	529
Mérhető fénygyengítés polarizációs eljárással	532
A vizuális fényintenzitás-mérés segédberendezései	534
Tárgymutató	539

Témakörök

Természettudomány > Fizika > Fénytan
Természettudomány > Fizika > Kísérletek
Természettudomány > Fizika > Társtudományok > Kémia
Természettudomány > Kémia > Általános kémia > Kémiai analízis
Természettudomány > Kémia > Kísérletek, gyakorlatok > Kísérletek
Természettudomány > Kémia > Kísérletek, gyakorlatok > Mérések, eszközök
Természettudomány > Kémia > Társtudományok > Fizika

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem