Évfordulók '78

Fülszöveg

Ez már a hatodik kötete az 1973 óta népszerű lett, sok-sok könyvespolcon sorakozó zsebkönyvek, az "Évfordulók"-nak. A magyar történelem, ebben is mindenekelőtt a munkásmozgalom, a világtörténet, az irodalom, a művészet, a tudomány "csillagos napjait", fontos évfordulóit bemutató kötetei nemcsak egy-egy a címoldalán szereplő esztendőben, hanem azután is adnak érdekes, fontos ismeretet, olvasnivalót.
Sem a kiadó, sem a szerző nem gondolja, hogy a kötet teljes, minden fontos évfordulóról (vagy legalább a kerek évfordulókról) megemlékezik. Miként is lehetne! Ha az ember a különböző kronológiákból, évfordulós kötetekből, naptárakból és évkönyvekből megkísérli összeállítani egy nap eseménysorát, meghökken. Hány nagyhírű ember, költő, politikus, katona, művész, feltaláló született ugyanazon a napon osztrák, afrikai, orosz, argentin, amerikai meg magyar földön! Akad, ha a századok sorát végigböngészi a kutató, ugyanarra a napra hadüzenet és békekötés, véres csata, fontos gyűlés, történelmileg fontos találkozó, valaminő világrekord, merénylet, államcsíny, tanácskozás. És hány évforduló van, amely naphoz aligha köthető!
Van, aki azt mondja, túl sok az évforduló, túl sokról emlékezik meg újság, rádió, televízió, könyvkiadás. Valóban? Ha ötven vagy hetvenöt, kétszáz vagy négyszázötven évvel ezelőtti dolgokról, eseményekről emlékezünk is meg, mindig nagyon is aktuális dolgokhoz kapcsolja-köti az évfordulót az aktualitásra oly érzékeny emberi értelem, igény: hiszen a történelem mindig üzen valami éppen fontosat, éppen időszerűt a jelennek, ezzel is igazolva a még a római időkben született, de ma is éppoly érvényes régi mondást, hogy a történelem az élet tanítómestere.
Az "Évfordulók" olvasóját a cikkek keresésében immár két éve az előző évek cikkanyagát is feldolgozó mutató segíti. Vissza