1.062.614

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A vallási élet elemi formái

A totemisztikus rendszer Ausztráliában

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: L'Harmattan Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 403 oldal
Sorozatcím: Kultúrák keresztútján
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9457-16-7
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A vallási élet elemi formái a vallásszociológia-vallásetnológia (vallásantropológia) és az összehasonlító vallástudomány klasszikus alapműve, amely meghatározó befolyást gyakorolt a 20. századi... Tovább

Előszó

A vallási élet elemi formái a vallásszociológia-vallásetnológia (vallásantropológia) és az összehasonlító vallástudomány klasszikus alapműve, amely meghatározó befolyást gyakorolt a 20. századi kulturális antropológia fejlődésének egészére. Szerzője olyan végső, nagy kérdésekre keresi benne a választ, mint a vallás kezdete és eredete, az „elemi" vallások (animizmus, totemizmus) megnyilvánulási formái, a vallásos szimbolizmus természete vagy a vallásos rítusoknak a társadalmi szolidaritást és kohéziót megerősítő hatása. Noha a megjelenése (1912) óta eltelt több mint 90 évben számos nyelvre lefordították, magyarul most jelenik meg először, jóllehet Durkheim összes többi fő műve - azok, amelyek inkább a szociológia/ mintsem a kulturális antropológia tárgykörébe tartoznak - rég beépültek már a magyar társadalomtudományi gondolkodásba. A mű megjelenése tehát máig fájó űrt tölt be: egyszerre fontos lépés a kulturális antropológia, az egyetemes valláskutatás, valamint a francia társadalomtudományok eredményeinek magyarországi meghonosítása szemszögéből. Vissza

Tartalom

Vargyas Gábor: Durkheim és A vallási élet elemi formái I-XXXI
A kutatás célja
Vallásszociológia és ismeretelmélet
I. A könyv fő célja: az eddig ismert legegyszerűbb vallás elemzése révén a vallási élet elemi formáinak meghatározása. - Miért juthatunk el könnyebben e formákhoz a primitív vallásokon keresztül, és miért tudjuk megmagyarázni őket a segítségükkel? 13
II. A kutatás másodlagos célja: a gondolkodás alapfogalmainak vagy kategóriának genezise. - Mely okokból hisszük úgy, hogy e kategóriák vallási, következésképpen társadalmi eredetűek? - E szempontból miben látjuk az ismeretelmélet megújulásának eszközét? 19
I. Könyv
ELŐZETES KÉRDÉSEK
Első fejezet
A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA
Miért hasznos a vallás előzetes definíciója: a definíció során követendő módszer. - Miért
célszerű előbb megvizsgálni a közkeletű definíciókat? 33
I. A vallásnak a természetfölöttivel és a misztériummal való meghatározása. - Kritika: a misztérium fogalma nem primitív jelenség 34
II. A vallásnak az isten vagy valamely szellemlény gondolatával való meghatározása. - Isten nélküli vallások. - A deista vallásokban olyan rítusok is vannak, amelyek semmiféle istenség-gondolatot nem tartalmaznak 38
III. Pozitív definíció keresése. - A hiedelmek és a rítusok elkülönítése. - A hiedelmek meghatározása. - Első jellegzetesség: a dolgok szentre és profánra való kettős osztása. - E felosztás megkülönböztető jegyei. - A rítusoknak a hiedelmek függvényében való definíciója. - A vallás definíciója ... 44
IV. Miért van szükség további ismertetőjegyre a mágia és a vallás egymástól való elkülönítéséhez. - Az egyház gondolata. - Kizárják-e az egyéni vallások az egyház gondolatát? 49
Második fejezet
AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELMÉLETEK
I. Az animizmus (Az animizmus és a naturizmus elkülönítése) 55
I. Az animizmus három tétele: 1. A lélek-gondolat genezise,- 2. A szellem-gondolat kialakulása, 3. A szellemkultusznak természetkultusszá való átalakulása 56
II. Az első tétel kritikája. - A lélek illetve a hasonmás gondolatának elkülönítése. - Az álom nem ad magyarázatot a lélek gondolatára 61
III. A második tétel kritikája. A halál nem ad magyarázatot a léleknek szellemé történő átalakulására. A halottak lelkének kultusza nem primitív jelenség 65
IV. A harmadik tétel kritikája. - Az antropomorf ösztön. Ennek spenceri kritikája; ezzel kapcsolatos fenntartásaink. Az ezen ösztön meglétét állítólagosán bizonyító tények vizsgálata. - A lélek illetve a természeti szellemek közötti különbség. A vallási antropomorfizmus nem primitív jelenség . . 69
V. Konklúzió: az animizmus szerint a vallás csupán hallucinációk rendszere 72
Harmadik fejezet
AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐBB ELMÉLETEK (folytatás)
II. A naturizmus (Az elmélet történeti áttekintése) 75
I. A Max Müller-féle naturizmus 76
II. Ha a vallásnak az a célja, hogy a természeti erőket fejezze ki, akkor - tekintve, hogy tévesen fejezi ki őket - nem érthető, hogyan maradhatott fönn egyáltalán. - A vallás és a mitológia állítólagos különbsége 81
III. A naturizmus nem ad magyarázatot a szent illetve profán dolgok közti különbségre 86
Negyedik fejezet
A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS
A kérdés történeti áttekintése, módszer a tárgyalására 89
I. A totemizmus kérdésének rövid története 90
II. Mely módszertani megfontolásokból irányul vizsgálatunk elsősorban az ausztrál totemizmusra? - Mennyi hely jut benne az amerikai tényeknek? 94
II. Könyv
AZ ELEMI HIEDELMEK
Első fejezet
A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK
I. A totem mint név és mint embléma 101
I. A klán definíciója. - A totem mint a klán neve. - A totemül szolgáló dolgok természete. - Milyen módokon lehet totemhez jutni? - Frátria- és házassági osztály-totemek 101
II. A totem mint embléma. Tárgyakra vésett vagy faragott totemisztikus rajzok; az emberi testre tetovált vagy rajzolt minták 111
III. A totemembléma szent jellege. - A csurunga. - A nurtunja. - A waninga. - A totememblémák konvencionális jellege 116
Második fejezet
A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás)
II. A totemállat és az ember 125
I. A totemállatok szent jellege. - A totemállatot tilos megenni és megölni, a totemnövényt tilos gyűjtögetni. - E tilalmak különböző erőssége. - Érintési tilalmak. - Az állat szent jellege kevésbé hangsúlyos, mint az emblémáé 125
II. Az ember. - A totemállattal vagy -növénnyel való rokonsága. - Az e rokonságot magyarázó különböző mítoszok. - Az ember szent jellege jobban megnyilvánul a szervezet bizonyos pontjain: a vérben, a hajban stb. - Hogyan változik e jelleg a nem és az életkor szerint? - A totemizmus nem állat- vagy növényimádat 130
Harmadik fejezet
A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás)
III. A totemizmus kozmológiai rendszere és a nem fogalma 137
I. A dolgok klánokba, frátriákba és osztályokba való sorolása 137
II. A nem fogalmának genezise: a dolgok első osztályozásai a társadalomból veszik a kereteiket. - A hasonlóság érzete és a nem fogalma közötti különbségek. - Ez utóbbi miért társadalmi eredetű? 140
III. Ezen osztályozások vallási jelentősége: a klánba sorolt valamennyi dolog részesül a totem természetéből és szent jellegéből. - A totemizmus kozmológiai rendszere. - A totemizmus mint törzsi vallás 144
Negyedik fejezet
A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés)
IV. Az egyéni és a nemi totem 151
I. Az egyéni totem mint keresztnév; szent jellege. - Az egyéni totem mint személyes embléma. - Az ember és az egyéni toteme közti kapcsolat. - A kollektív totemmel való viszony 151
II. A nemi csoportok totemei. - A kollektív illetve az egyéni totemekkel való hasonlóságaik és különbségeik. - Törzsi jellegük 158
Ötödik fejezet
E HIEDELMEK EREDETE
I. Az elméletek kritikai vizsgálata 161
I. A totemizmust valamely korábbi vallásból származtató elméletek: az őskultuszból (Wilken és Tylor); a természetkultuszból (Jevons). - Ezen elméletek kritikája 162
II. A kollektív totemizmust az egyéni totemizmusból származtató elméletek. - Az egyéni totem honnan származik ezen elméletek szerint (Frazer, Boas, Hill Tout). - E hipotézisek valószínűtlensége.
- A kollektív totem elsőbbségét bizonyító érvek 165
III. Frazer legújabb elmélete: a fogamzási és a lokális totemizmus. - Az elmélet egy circulus vitiosuson alapul. - Tagadja a totem vallási jellegét. - A helyi totemizmus nem primitív jelenség . . 172
IV. Lang elmélete: a totem csak név. - Miért nehéz ezen álláspont szerint magyarázni a totemisztikus szokásokat? 175
V. Ezen elméletek mind úgy magyarázzák a totemizmust, hogy már korábbi vallási fogalmakat posztulálnak 177
Hatodik fejezet
E HIEDELMEK EREDETE (folytatás)
II. A totemisztikus princípium vagy mana fogalma és az erő gondolata 179
I. Az erő fogalma, avagy a totemisztikus princípium. - Mindenütt jelenvalósága. - Egyszerre fizikai és szellemi jellege 179
II. Más alacsonyrendű társadalmaknál található hasonló elképzelések. - A szamoai istenek. - A sziúk wakandája, az irokézek orendája, a melanézek manája. - E fogalmak kapcsolata a totemizmussal. - Az arandák arunkultája 181
III. Logikailag miért kellett előbb léteznie a személytelen erőnek a különböző mitikus személyeknél? - Az újabb elméletek már inkább ezt az elképzelést fogadják el 188
IV. A vallási erő fogalma az általában vett erő fogalmának prototípusa 192
Hetedik fejezet
E FOGALMAK EREDETE (befejezés)
III. A totemisztikus princípium vagy mana fogalmának genezise 195
I. A totemisztikus princípium nem más, mint a klán, csak érzékelhető fajtákban elgondolva 195
II. Mely általános okoknál fogva képes a társadalom a szent és az isteni érzetét felkelteni. - A társadalom mint parancsoló morális hatalom,- a morális tekintély fogalma. - A társadalom mint olyan erő, amely az egyént önmaga fölé emeli. - Mely tények bizonyítják, hogy a társadalom teremti meg a szakrálist? 196
III. Az ausztrál társadalmak sajátos okai. - E társadalmak két egymást váltó fázison mennek keresztül: szétszóródás, összegyülekezés. - Nagy kollektív hevület a gyülekezési időszakokban. Példák. - Hogyan született meg a vallási gondolat ebből a hevületből? A kollektív erőt miért a totem - fajok formájában gondolták el: mert a totem a klán emblémája. - A fő totemisztikus hiedelmek magyarázata 203
IV. A vallás nem félelemből született meg. - Kifejez valamit a valóságból. - Lényegi idealizmusa. - Ez az idealizmus a kollektív mentalitás általános jellegzetessége. - Miért külsődlegesek a vallási erők anyagi alapjukhoz képest? - „A rész egyenlő az egésszel" elve 210
V. Az embléma fogalmának eredete: az emblémaalkotás a kollektív képzetek szükséges feltétele. - A klán miért az állat- és növényvilágból vette az emblémáit? 216
VI. A primitívek hajlama arra, hogy összekeverjék az általunk elkülönített világokat és osztályokat. E fogalomzavar eredete. Hogyan nyitotta meg az utat a tudományos magyarázatok előtt? Nem zárja ki a megkülönböztetésre és a szembeállításra irányuló tendenciát 220
Nyolcadik fejezet
A LÉLEK FOGALMA
I. Az ausztrál társadalmakban jelen lévő lélekgondolat elemzése 225
II. E fogalom genezise. - Spencer és Gillen reinkarnáció-elmélete: szerintük a lélek a totemisztikus princípium darabkája. - A Strehlow által felhozott tények vizsgálata; ezek is megerősítik a lélek totemisztikus természetét 230
III. A reinkarnáció tanának általánossága. - A javasolt születés-elméletet alátámasztó különböző tények 239
IV. Lélek és test antitézise: mi az, ami objektív benne. - Az egyéni illetve a kollektív lélek viszonya. Kronológiailag a lélekgondolat nem a mana gondolata után következik 244
V. Hipotézis a halál utáni életben való hit magyarázatára 248
VI. A lélek illetve a személy gondolata: a személyiség személytelen elemei 250
Kilencedik fejezet
A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA
I. A lélek és a szellem közti különbség. - A mitikus ősök lelkei meghatározott funkciókkal rendelkező szellemek. - Milyen viszonyban áll egymással az ősszellem, az egyéni lélek és az egyéni totem? - Ez utóbbi magyarázata. - Szociológiai jelentősége 255
II. A mágiabeli szellemek 262
ni. A kultúrhéroszok 263
IV. A nagy istenek. - Eredetük. - A totemisztikus rendszer egészével való viszonyuk. - Törzsi és nemzetközi jellegük 265
v. A totemisztikus rendszer egysége 273
III. Könyv
A FŐBB RITUÁLIS ATTITŰDÖK
Első fejezet
A NEGATÍV KULTUSZ ÉS FUNKCIÓI
AZ ASZKETIKUS RÍTUSOK
I. A tilalomrendszer. - Mágikus és vallási tilalmak. A különböző fajta vallási dolgok közti tilalmak. A szent és a profán közti tilalom. - Ez utóbbiak jelentik a negatív kultusz alapját. - E tilalmak főbb típusai; két alaptípusra vezethetők vissza 277
II. A tilalmak betartása megváltoztatja az egyének vallási állapotát. 1 Ez mikor a leghatékonyabb? Az aszketikus gyakorlatok. - A fájdalom vallási hatékonysága. - Az aszketizmus társadalmi funkciója 285
III. A tilalomrendszer magyarázata: a szent és a profán antagonizmusa, a szent ragályos jellege 292
IV. E ragályosság okai. - Csak a gondolattársítás törvényeivel magyarázható. - Abból fakad, hogy a vallási erők külsődlegesek az anyagi alapjukhoz képest. - A vallási erők ezen sajátosságának logikai jelentősége 296
Második fejezet
A POZITÍV KULTUSZ
I. Az áldozat elemei (Az intichiuma-szertartás a közép-ausztráliai törzseknél. - Különböző formái) 301
I. Aranda forma. - Két fázis. - Az első elemzése: a szent helyek végigjárása, a szent por szétszórása, vérkifolyatás stb. a totemfaj szaporodásának biztosítása érdekében 302
II. Második fázis: a totemnövény vagy -állat rituális elfogyasztása 307
III. Az egész szertartás értelmezése. - A második rítus: étkezés révén történő szellemi egyesülés (kommunió). - Ezen kommunió oka 310
IV. Az első fázisbeli rítusok az isteneknek felajánlott áldozati ajándékokból állnak. - Az áldozatbeli felajánlásokkal való analógiák. - Az intichiuma tehát az áldozat két elemét tartalmazza. - E tények jelentősége az áldozat-elmélet szempontjából 313
V. Az áldozatbeli felajánlások állítólagos abszurditása. Hogyan magyarázható meg a szent lények függése a hívőktől? Ama kör magyarázata, amelyben az áldozatbemutatás látszólag mozog. A primitív rítusok periodikusságának magyarázata 316
Harmadik fejezet
A POZITÍV KULTUSZ (folytatás)
II. A mimetikus rítusok és az okság elve 323
I. A mimetikus rítusok természete. - Példák olyan szertartásokra, amelyekben a faj szaporodásának
fenntartása érdekében alkalmazzák e rítusokat 323
II. A „hasonló hasonlót szül" elvén alapulnak. - Az antropológiai iskola által adott magyarázat vizsgálata. - Mi okból utánozzák az állatot illetve a növényt? - Mely okokból tulajdonítanak ennek fizikai hatékonyságot? - A hit. - Mely értelemben alapul a hit tapasztalaton. - A mágia elvei a vallásból születtek meg 327
III. Az előző elv tekinthető az oksági elv egyik első megfogalmazásának. Ez utóbbi társadalmi feltételei. - A személytelen erő, a hatalom gondolata társadalmi eredetű. - Az oksági ítélet szükségszerűségét a társadalmi imperatívuszokban benne rejlő tekintély magyarázza 333
Negyedik fejezet
A POZITÍV KULTUSZ (folytatás)
III. Az előadásszerű vagy megemlékező rítusok 339
I. Fizikai hatékonyságú előadásszerű rítusok. - Kapcsolatuk a korábban leírt szertartásokkal. - Hatásuk tisztán szellemi 340
II. Fizikai hatékonyság nélküli előadásszerű rítusok. - Az előbbi eredményeket erősítik meg. - A vallás szórakoztató eleme,- jelentősége,- létjogosultsága. - Az ünnep fogalma 344
III. A tanulmányozott szertartások funkcionális kétértelműsége; egymást helyettesíthetik. - Hogyan erősíti meg elméletünket e kétértelműség? 3S0
Ötödik fejezet
ENGESZTELŐ-VEZEKLÉSI (PIAKULÁRIS) RÍTUSOK. A SZENT FOGALMÁNAK
KÉTÉRTELMŰSÉGE
A piakuláris rítus definíciója 355
I. A pozitív gyászrítusok. - E rítusok leírása 355
II. Hogyan magyarázhatók? - Nem magánérzelmek nyilvánulnak meg bennük. - A halotti léleknek tulajdonított gonoszsággal sem magyarázhatók meg. - A csoport lelkiállapotától függnek. - E lelkiállapot elemzése. - Miként ér véget e lelkiállapot a gyásszal? ! Ez miként módosítja a halott lelkéről való elképzelést? 360
III. Más piakuláris rítusok: nyilvános gyász, elégtelen termés, szárazság, hajnalpír esetén. - E rítusok
ritkasága Ausztráliában. - Hogyan magyarázhatóak? 366
IV. A szent két formája: a tiszta és a tisztátalan. - Antagonizmusuk. 1 Rokonságuk. - A szent fogalmának kétértelműsége. - E kétértelműség magyarázata. - Valamennyi rítus ugyanolyan jellegű . . 371
KONKLÚZIÓ
Mennyiben általánosíthatók a kapott eredmények? 377
I. A vallás megalapozott, de nem kiváltságos tapasztalatra támaszkodik. - Milyen tudomány szükséges az e tapasztalás alapját jelentő valóság megismeréséhez? - Mi ez a valóság? Az emberi csoportok. - Arról az ellenvetésről, hogy az ideális társadalom szemben áll a valóságos társadalommal. Miként magyarázható ezen elméleten belül a vallási individualizmus illetve a vallási kozmopolitizmus ? 378
II. Ami a vallásban örök. - A vallás és a tudomány konfliktusa,- csak a vallás spekulatív funkcióját
érinti. - E funkció várható jövője 386
III. Miként lehet a társadalom a logikai, vagyis a fogalmi gondolkodás forrása? A fogalom definíciója: nem keverendő össze az általános gondolattal; személytelenséggel, átadhatósággal jellemezhető. - Kollektív eredetű. - Tartalmának elemzése is erről tanúskodik. - A kollektív képzetek olyan fogalomtípusok, amelyekben az egyének részt vesznek. - Arról az ellenvetésről, hogy a kollektív képezetek csak akkor lehetnének személytelenek, ha igazak volnának. - A fogalmi gondolkodás egyidős az emberiséggel 390
IV. Miként fejezik ki a kategóriák a társadalmi dolgokat? - A par excellence kategória a teljesség fogalma, ezt pedig csakis a társadalom sugallhatta. - A kategóriák által kifejezett viszonylatok miért csak a társadalomban tudatosulhatnak? - A társadalom nem logikátlan lény. - Hogyan válnak el lassanként a kategóriák a földrajzilag meghatározott csoportoktól?
A tudomány, illetve az erkölcs és a vallás egysége. - Hogyan magyarázza a társadalom ezt az egységet? - A társadalomnak tulajdonított szerep magyarázata: teremtőképessége. - A szociológia hatása az embertan tudományára 397

Emile Durkheim

Emile Durkheim műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Emile Durkheim könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem