Tudomány és vallás a jelenkori philosophiában

Szerző

Émile Boutroux

Fordító

Fogarasi Béla

Lektor

Rácz Lajos

Budapest

'Émile Boutroux: Tudomány és vallás a jelenkori philosophiában ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1914
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	435 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta Hornyánszky V. Cs. és Kir. Udvari könyvnyomdája. Az 1914-dik évi illetmény harmadik kötete.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

A vallás és a tudomány a görög ókortól a jelenkorig.

I. A vallás és a philosophia a görög ókorban.
II. A középkor. - A keresztyénség; a scholastikusok; a mystikusok.... Tovább

Tartalom

Bevezetés
A vallás és a tudomány a görög ókortól a jelenkorig
A vallás és a philosophia a görög ókorban	1
A középkor	9
A keresztyénség, a scholastikusok, a mystikusok
A tudomány és a vallás a renaissance óta	15
A renaissance
Az újkor: a rationalizmus, a ronaticismus
A tudományt és vallást áthatatlan fal választja el egymástól
A naturalista irányzat
Auguste Comte és a Humanitas vallása	40
A szembeállítás többé elkerülhetetlen
Auguste Comte tanítása a Tudományról és a Vallásról	44
A tudomány fogalmának általánosítása és a tudományok szervezése: Tudomány és Philosophia
Philosophia és Vallás: a Humanitas vallása
A tanítás értelmezése	64
Sociologia és vallás: mit ad ez hozzá ahhoz
A philosophia és a vallás logikai viszonya Comtenál: ellentmond-e a második az elsőnek
A tanítás értéke	79
A Tudomány, melyet a Vallás, a Vallás, melyet a Tudomány feszélyez
A Humanitas kétértelmű fogalom
Az ember, mint arra törekszik, hogy meghaladja önmagát: ez maga a vallás
A positivismus belső ellentmondása
Herbert Spencer és a Megismerhetetlen	87
H. Spencer tanítása a tudományról, a vallásról és egymáshoz való viszonyukról	90
A Megismerhetetlen, a tudomány és a vallás
Az evolutionismus, a vallás fejlődése
A tanítás értelmezése	101
A motívumok, melyek H. Spencert vezették
A vallásos fejlődés elméletének viszonya a Megismerhetetlen elméletéhez
A negatív Megismerhetetlen és a positiv Megismerhetetlen
H. Spencer és Pascal
A tanítás értéke	118
H. Spencer Megismerhetetlen-e csak a vallás maradványa?
Az érzelem értéke H. Spencer szerint
Egyébként a tanításnak ésszerű alapja van
A rendszer megsebezhető pontja: a Megismerhetetlen, ha tisztán obiectiv szempontból fogjuk fel
H. Spencer túlsok vagy túlkevés helyet juttat neki
Haeckel és a monoismus	130
Haeckel tanítása a vallásról a tudománnyal való kapcsolatában	132
A vallás és a tudomány összeütközései
Az evolutionista monismus mint tudományos és egyszersmid rationalis megoldása azoknak a rejtélyeknek, melyek a vallások fennállásának okai
A vallásos szükséglet
Fokozatos átmenet a fennálló vallásokról, a mi felhasználhatót rejtenek magukban, az evolutionista monismusra, mint vallásra
A tanítás értéke	151
A tudományos philosophia eszméje: hogyan megy át Haeckel a tudományról a philosophiára
A tudományos philosophia mint a vallások tagadása és pótléka, hogyan megy át Haeckel a monismusról mint philosophiáról a monismusra mint vallásra
Tudományos philosophia és tudományos erkölcstan a jelenkorban	167
A tudományos philosophia: e fogalom homályossága vagy határozatlansága
A solidaritas erkölcstana: e kifejezés kétértelműsége
A dualismus fennmaradása az ember és a dolgok viszonyát illetőleg
Phychologismus és sociologismus	181
A természet és a természetes tünemények: a vallásos jelenségek vizsgálata a vallás tárgyának vizsgálatát helyettesíti
A vallásos jelenségek psychologiai magyarázata	184
A vallásos jelenség subiective s obiective tekintve
A vallásos érzelem történeti fejlődése
A vallásos jelenségek magyarázata a lelki élet általános törvényeiből
A vallásos jelenségek sociologiai magyarázata	196
A sociologiai szempont előnyei
A vallásos jelenség lényege: dogmák és szertartások
A lélektani magyarázat elégtelensége: a vallás mint társadalmi functio
A psychologizmus és a sociologusmus bírálata	208
Mire törekednek e rendszerek
Valóban tudományosak-e a magyarázatok, melyeket nyújtanak?
Lehet-e az emberi ént és az emberi társadalmat mechanikai okokkal összehasonlítani?
A psychologismus képtelen arra, hogy a vallásos kötelezettség értelmét megmagyarázza
A sociologismus, a mint nemcsak valóságos, hanem az eszményi társadalomra is hivatkozik
A spiritualistikus irányzat
Ritschl és a radikális dualismus	226
A vallás számára el kell ismernünk annak szükségét, hogy a tudománynyal számoljon
A Ritschlianismus	228
Ritschl: a vallásos érzelem és a vallásos történet
Wilhelm Hermann: a hit alapjának és tartalmának megkülönböztetése
Auguste Sabatier: a hit és a meggyőződés megkülönböztetése
A Ritschlianismus értéke	237
A specifikus vallásos elem fejlődése
Az anti-intellectualismus hullámszirtje: tartalomnélküli subiectivismus
Hiú vágyakozás a külső világgal semmi kapcsolatban sem álló benső világ után
A vallás és a tudomány határai	246
A tudomány dogmatikus felfogása és a kritikai felfogás
A vallás apologiáját a tudomány határaira alapítjuk	249
A tapasztalat, mint a tudományos megismerés egyetlen elve
Következmények: határok elméleti téren, határok gyakorlati téren
A tudományos törvények, mint egyszerű kutatási módszerek
A tudományos megismerések és tények megfelelésének határai és jelentősége
Az így értelmezett tudomány a vallás fejlődésének szabad teret enged
A szellem és a betű: a vallásos formulák esetleges és relativ jellege
A fenti tanítás nehézségei	268
A "tudomány csődje" kifejezést követő vita
Milyen értelemben ismer a tudomány határokat
A vallás kétes helyzete ebben a rendszerben
A tudomány, a mint a vallás után igazodik	272
A vallásos tanításoknak mintegy vázlatos formája maga a tudomány
Ezen álláspont fenntartásának nehézségei
A tudomány határainak természete: azok nemcsak egyszerűen negativ határok, hanem tudományfeletti világot feltételeznek, mely magának a tudomány tárgyának is feltétele
Tovább is fennálló nehézségek	289
A tudomány és a vallás önállósága veszélyeztetve van
A tisztán kritikai módszer elégtelensége
A cselekvés philosophiája	292
A pragmatismus	293
A tudományos fogalom, mint feltételes imperativus; az igazság pragmatistikus fogalma
Az emberi cselekvés philosophiájának eszméje	297
A tudomány, mint az ember cselekvésének teremtése
A vallás, mint az emberi lélek legmélyebb akaratának megvalósulása
A dogmák, mint tisztán gyakorlati igazságok
A vallás és a tudomány, a mint megfelelnek a cselekvés eredete és eszközei között fennálló különbségek
Kritikai megjegyzések	317
A tiszta activitás fogalmában rejlő nehézségek
Úgy a tudománynak, mint magának a vallásnak tulajdonképpeni értelmi alapelvre van szükségük
William James és a vallásos tapasztalat	323
William James tanítása a vallásról	325
W. James szempontja: a vallás mint személyes és belső élet
Módszer: a radikalis empirismus
A psychophysiologiai terület, melyben a vallásos érzelem csirázik
A mysticismus
A tulajdonképeni vallásos tapasztalat; az elemi meggyőződés
A vallásos tapasztalat értéke
Pragmatista szempont
A küszöbalatti én elmélete mint tudományos támaszpont
A járulékos meggyőződések (surcroyances)
James Vilmos tanítása a vallás és a tudomány viszonyáról	344
Tudomány és vallás két kulcs, a melyek a természet kincseit megnyitják
A tudatmező lélektana, mely a tudatállapotok lélektanának helyébe lép
Vallás és tudomány akképen különböznek egymástól, mint a concret és az abstract
Kritikai megjegyzések	353
A vallás figyelemreméltó beleillesztése az emberi természet egészébe és erős helyzete a tudománynyal szemben
Nehézség: van-e a vallásos tapasztalatnak obiectiv értéke?
Az egyetemes subiectivismus nem volna megoldás
A hit, minden tapasztalat integrans eleme
A jelképek lényeges szerepe
A vallások társadalmi oldalának értéke
Befejezés
A szembeállítás kikerülhetetlen	366
A viszály tulajdonképpen a tudományos szellem és a vallásos szellem között dúl
A tudományos szellem és a vallásos szellem kapcsolatai	372
A tudományos szellem
Hogyan állapítja meg a tényeket, a törvényeket, az elméleteket
Az evolutionismus
A tapasztalati dogmatismus
A vallásos szellem
Összeférhet-e a tudományos szellemmel?
A tudomány és az ész megkülönböztetése
A tudomány és az ember: folytonosság a kettő között
Az élet követelményei: egybeesnek a vallás elveivel
A vallás	401
Erkölcs és vallás: mi tesz hozzá a második az elsőhöz
A vallás mint positiv szellemi elv: életereje és hajlékonysága
Az értelmi és obiectiv elem értéke
A zavaros eszmék szerepe az emberi életben
A dogmák
A szertartások
A türelmesség átalakulása szeretetté
Névmutató	425